Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Nyilvánvalóan nem a Btk. módosításának azon részéhez kívánok hozzászólni, amihez nem értek. Ahhoz próbálok hozzászólni, amihez, úgy érzem, valamit értek. Megmondom őszintén, amit környezetvédelmi miniszter úr is nagy előszeretettel emlegetett, hogy a Btk. módosításával a környezetvédelem, a természetvédelem és a hulladékgazdálkodás terén jelentős előrelépés várható, igen tisztelt államtitkár úr, nyilvánvalóan ön az előterjesztő, de nem önön múlott, hogy a környezetvédelem, a természetvédelem és a hulladékgazdálkodás úgy került be ebbe a törvénymódosításba, ahogy bekerült.

Azt látom, hogy ez a módosítás nem azt nyújtja nekünk, amit ettől vártunk. Azt vártuk, hogy a környezetet károsítók, a környezetet szennyezők akár a környezetvédelem, akár a természetvédelem terén, akár a hulladékgazdálkodás terén sokkal komolyabb szankciókban részesülnek, ha azokat a vétségeket, bűntetteket vagy gondatlanságokat elkövetik, amelyeket korábban elkövettek. Ezzel szemben azt látom, hogy például a hulladékgazdálkodás terén, ami korábban kétéves büntetési egységet rótt ki egy adott elkövetésre, most, az új törvényjavaslatban például egy évre módosult.

Jelentős szövegbeli módosításokat hajtottak végre, és sajnálatos módon azt kell látni, hogy a régi szövegezés egyrészt magyarosabb volt, másrészt sokkal átfogóbb szabályozást nyújtott, mint az új. Ha szabad, akkor néhány dolgot mondanék. Néhány módosító indítványt adtam be, nem tudom, hogy milyen lesz a fogadtatása, de azt gondolom, hogy az egyes törvényekben, akár a környezetvédelmi törvényben, akár a természetvédelmi törvényben, szakmai törvényekben, ha úgy tetszik, az egyes tudományágak által használt fogalmaknak a következetes végigvezetése szerencsés és jó volna.

Mindjárt mondok egyet, és a későbbiekben erre még kitérnék: a föld használata. Ha azt mondjuk, hogy föld, akkor lehetne összességében azt mondani, hogy abban benne van a víz, a levegő, a talaj, a folyékony, a légnemű és a szilárd fázis is. Ezzel szemben nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy talaj, víz, levegő és az élővilág, mert ez a szakszerű és jó megfogalmazás. Ez volt egyébként a régiben is, ezzel szemben ezt most módosították.

Államtitkár úr, tudjuk, hogy a környezetvédelmi törvény, a természetvédelmi törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló törvény már nem annyira, de viszonylag jó törvény. Viszont ezen törvények azért nem tudnak a gyakorlatban megfelelő hatékonysággal működni, mert az ezen törvényekre hozott rendeletek nem erősítik, hanem puhítják ezeket a törvényeket, és lehetőségeket adnak a környezetet, a természetet veszélyeztetőknek, illetve a hulladékkal gazdálkodóknak arra, hogy bizonyos szankciók alól ki tudjanak bújni. Most azt látom, hogy ez a törvénymódosítás, ami most a Btk.-ban benne van, nem segít a környezetvédelemnek és a természetvédelemnek, még a szankciók terén sem, de még egyszer mondom, hogy megfogalmazásában is komoly gondot látok.

Az első néhány paragrafus kapcsán, amit érintenek ebben a törvénymódosításban, érdekes kérdés, és hadd kérdezzem meg - azt hiszem, módosító indítványt adtam be rá, bár ez itt nem a részletes vita helye -, hogy valaki forgalomba hoz, kezel, megszerez, előállít vagy egyébként felhasznál - megmondom őszintén, nem értem, hogy mit jelent az “egyébként felhasználö. Felhasznál, valamilyen formában felhasznál - az “egyébként felhasználö kifejezést nem értem. Ez az, ami a 264. § (1) bekezdése helyébe jön majd be. Ott sokkal korrektebb és egyértelműbb volt a megfogalmazás.

Amit már az előbb említettem, a 8. §-ban van. Hadd kérjem önöket, hogy a föld helyett tisztelettel a talajt vezessük be a törvénybe. Erre módosító indítványt adtam be. Tudniillik a föld mint olyan, igazából, ha komolyan vesszük, nem is szennyezhető. A talaj az, ami a földnek a felső azon burka, amely élő rész, és megújuló, termékenységgel rendelkezik, bizonyos körülmények között megújuló erőforrás.

(22.10)

Ezt talajnak szoktuk nevezni, ezt a szakirodalom is talajnak nevezi. Ez az, amit tudunk szennyezni, és a szennyezés eredménye lehet az, hogy a talajban lévő élőlények elpusztulnak, a számuk jelentősen csökken, és a talaj termékenysége emiatt változik. Tehát nem a földet szennyezzük. Nagyon helytelen azt mondani, hogy a földre léptem, még ha a köznyelv így is használja, mert az a talaj. Tehát a talajt tudjuk szennyezni. És ha vízről, levegőről vagy az élővilágról beszélünk, akkor a föld helyett itt a talajt kellene megnevezni. Megjegyzem, hogy a régi szabályozásban, amit módosítunk, a föld helyett nagyon helyesen a talaj szerepelt. Azt gondolom, hogy ezt nem kellene megváltoztatni, és továbbra is hagyni kellene a régi szabályozást.

Hadd kérdezzem meg a törvényjavaslat készítőitől, illetve benyújtóitól, hogy kell értelmezni - mert ennek akár súlyos következménye is lehet, ha pedig nincs következménye, akkor nevetségessé válunk - a (2) bekezdést, amely úgy hangzik, hogy “aki ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ elö. Tisztelettel jelzem önöknek, hogy ma számtalan ilyen eszköz van. Számtalan olyan anyag van, amely ózonkárosító anyagot tartalmaz vagy kibocsát. Tessék mondani, kit büntetnek, aki behozta, aki eladta vagy aki megvette és valamilyen tevékenységre használja?

Ne tegyük komolytalanná a törvénymódosítást. Ezt egy kicsit meg kellene gondolni, mert akkor kijelenthetjük, hogy Magyarország egy olyan ország - hála a jó istennek -, ahol nincs ózonkárosító anyag, mert abban a pillanatban, ahogy a határon behozzák, bűntettet követnek el, és ez szankciókat von maga után. Kérem, hogy ezt a bekezdést újból nézzék át, mert így nem korrekt, és nem fogadható el.

Ugyanennek a paragrafusnak az (5) bekezdésében - ami a legnagyobb baj, és hozhatunk bármilyen jó törvényt, ha már mi magunk fölpuhítjuk - azt mondják, hogy “a hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelésö. Tisztelettel jelzem, nem elég az, ha a kibocsátási határértéket nem érjük el, vagy a határérték alatt maradunk, ha ezt fokozatosan juttatjuk ki, akkor ez egy idő után felhalmozódik például a nehézfémek esetében, amelyek ott maradnak. A nehézfém-akkumulációnál ez tökéletesen bekövetkezik, hiába kis mennyiségben történik a kibocsátás. Nem kellene megengedni ezzel a felpuhítással, hogy az, aki az ember által megállapított határértéket nem lépi túl, ezt a tevékenységet folytathatja.

Kicsit nagyobb lépésekben kell haladnom, mert az idő nagyon telik.

Nem értem, hogy a környezetveszélyeztetésnél és a természetkárosításnál miért emelték le a főcímet. Az eredeti törvényben benne volt, a hulladékgazdálkodásnál is bent hagyták. Miért baj az, ha egy fejezet következik, akkor tudjuk, hogy környezetszennyezésről van szó, majd a természetkárosításról vagy a természet veszélyeztetéséről; nem tartom helyesnek, hogy ezek lemaradnak. Az elején már elmondtam egy kalap alatt, azt látom, hogy a büntetés időtartama vagy ugyanannyi, mint régen volt, vagy valamivel csökkent - tehát egy bizonyos puhítás van -, és nem lehet azt a szigorítást érezni, hogy a büntetések alól nincs kibújási lehetőség.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kérjem meg önt valamire, mert tudom, hogy önnel lehet ez ügyben tárgyalni, és ön fogékony ezekre a kérdésekre. Valóban komolyan gondolják azt - és megint figyeljék meg, hogy mi van a törvényjavaslatban -, hogy “élő szervezet egyedének származékaö, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt - ezzel még nincs baj -, valamint az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. Tisztelettel jelzem, hogy a szendvics tökéletesen megfelel ennek a kritériumnak. Tudom, hogy milyen termékekre vonatkoztatva hozzák ezt a szabályozást: agancsra és bizonyos trófeákra. De azért bocsánatot kérek, ebből a szövegből ez olvasható ki. Már sokszor elmondtam, ha ezt valaki szó szerint értelmezi, akkor egy szendvics elfogyasztásakor bűntettet követ el, mert több egyedet fogyaszt el, aztán isten ments, hogy ebben még valamilyen védett állat is legyen. Ez a szöveg számomra ezt jelenti. De ha nem ezt jelenti, akkor kérem kijavítani; azt gondolom, ez így értelmezhető.

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével kapcsolatban hadd mondjam, hogy sokkal jobb volt a régi megfogalmazás, mint az új, ez egyértelmű. Itt egy lazítás van, korábban öt év volt, majd három év lett. A címben nagyon helyesen szerepel az, hogy a hulladékgazdálkodás rendjének a megsértéséről van szó. Korábban két év volt, majd ezt egy évre vitték le.

Hadd említsek meg még két dolgot; lehet, hogy az egyiken túlszaladtam, ami nagyon nagy kár lenne. Megfogalmazza a törvényjavaslat, hogy mi a szennyezés és mi a károsítás. Tudom, hogy egy korábbi paragrafusban a szennyezés befolyt a szövegbe, és nevesítettük, hogy mi a szennyezés, viszont a károsítást elfelejtettük. Ez a törvényjavaslat beszél a károsításról.

Nyomjak még egyszer gombot, elnök úr, vagy egy picit túlmehetek?

ELNÖK: Mivel tízperces a felszólalás, ezért megkérem, hogy fejezze be, képviselő úr.

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Remélem, hogy húsz másodperc alatt sikerül befejeznem. Tehát a károsítást sikerült innen kispórolni, ami nem szerencsés.

A régiben benne volt az épített környezet, az újban nincs benne, holott az épített környezetet ugyanúgy lehet károsítani. S bocsánatot kérek, de egy dolgot hadd mondjak még. Azt megértem, hogy a védett állatfajok kereszteződései is védettek, mert ez a természetben játszódik le. De a keresztezés, amit az ember végez, már ne legyen egyenértékű vele. Nagyon nagy baj lenne, ha az ember a védett állatfajokkal keresztezést folytathatna, és a hibridizáció - amit itt leírtak - így menne végbe. Az őshonos állatfajokkal és -fajtákkal ezt nem lehet megtenni. Hogy ez a természetben előfordul, és úgy még védett faj vagy fajta marad, az egy teljesen másik történet. Azt nem javaslom, hogy a keresztezés is benne legyen, a kereszteződés untig elég, mert takarja azt, amit a törvényalkotó szeretett volna kifejezni, nevezetesen, hogy nemcsak a védett állatfaj, hanem annak a kereszteződései is védettek.

Köszönöm szépen, elnök úr, hogy tekintettel volt az időtúllépésre. Köszönöm szépen a figyelmüket.