Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Még 2004-ben, amikor kiváló gabonatermés volt, előterjesztettünk egy határozati javaslatot, amelyben kértük, hogy a kormány kísérelje meg mind azt, hogy az intervenciós raktárak megfelelő mennyiségben rendelkezésére álljanak a gazdatársadalomnak, mind pedig azt - amit a polgári kormány még 1999-ben a tárgyalások során kezdeményezett -, hogy az intervenciós kifizetések határidejét hozzák előre augusztus 1-jére.

(18.30)

Sajnálatos módon, bár Németh Imre miniszter úr itt a Ház előtt elmondta, hogy megkísérlik ennek az ügynek a rendezését Brüsszelben, mind ez idáig eredmény nincs.

Tisztelt Ház! Én nagyon remélem, hogy áldás és nem csapás lesz, hogy ebben az esztendőben ismét igen jó gabonatermés várható. Ugyanakkor az intervenciós raktárak megteltek, ugyanakkor az a helyzet, tisztelt Ház, hogy az export gyakorlatilag nem működik, következésképpen azok a gazdák, akik már akkor eladósodtak, amikor a vetés megtörtént, ismét kénytelenek lesznek a betakarításkor bármilyen áron a gabonájukat értékesíteni. Én úgy gondolom, közös érdekünk - és itt most nem presztízskérdésekről van szó -, hogy megsegítsük a vidéknek azt a részt, amely ha ebben az esztendőben is vesztes lesz, és a termékét nem tudja megfelelő áron értékesíteni, azt gondolom, hogy a végső nyomorúságba kerülhet. Nem lehet célja egyetlenegy oldalnak sem, hogy olyan helyzet alakuljon ki a magyar vidéken, ahol a gazdatársadalom a következő évben már a vetéssel is súlyos bajban lesz.

Tisztelt Ház! Legalább három olyan intézkedésre szükség lenne meggyőződésünk szerint, amelyet a kormány, ha akarja és kívánja, megkezdhet, és határozott intézkedésekkel segíthet. Az intervenciós kifizetések előrehozása nem lehetetlen. Magyarország hosszú évtizedek óta olyan éghajlati változásokon ment keresztül, hogy a gabonabeérés időszaka a déli országokéhoz hasonlatos. Egyébként korábban Brüsszelben sem vitatták, hogy ilyen helyzet van. Határozott fellépéssel ezért elérhető lenne, hogy a kifizetések augusztus 1-jével kezdődjenek. Az intervenciós raktáraknál az a helyzet, hogy ha azokat most kezdik el építeni, ahogyan a kormány ezt egyébként ígéri, az ebben az esztendőben már segítséget aligha jelenthet. Ezért mindenképpen meg kell kísérelni az exportlehetőségek bővítését. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a gabonafelvásárlás semmiképpen ne szenvedjen akadályt, hogy amikor a kukoricatermés is meglesz, addigra legyen legalább esélye, reménye a gazdatársadalomnak arra, hogy tisztességes áron értékesítheti a termékét.

Ezért, tisztelt Ház, én azt kérem, tegyük most félre azokat az ellentéteket, amelyek nyilvánvalóan hosszú ideje léteznek. Másként látjuk a mezőgazdaság ügyeit, másként látjuk a gazdatársadalom helyzetét, de azért azt gondolom, azt objektíven kell látnunk, hogy az a jó termés, amely most ígérkezik, komoly - és azt kell mondanom, nagyon szomorú, hogy ezt kell mondanom - nehézséget okozhat azoknak, akik a termelésben vesznek részt. Megtehetjük, megtehetnénk, hogy most ebben az ügyben közösen lépjünk valami olyat, amely a magyar vidéket megsegíti. Az elzárkózás a mi számunkra, de nemcsak a mi számunkra, az egész gazdatársadalom, a mezőgazdasági termelők számára azt jelenti, hogy nincs szándék a segítségre, holott meggyőződésem szerint egy határozott kormányfellépés segíthet ebben az ügyben.

Én ezért ismételten azzal fordulok önökhöz, kedves képviselőtársaim, hogy szíveskedjenek egyszer most nem a pártérdek szerint, amely egyébként ugyanazt diktálná, mint amit mi kérünk, de nem is az önök érdeke szerint, ami esetleg a nagyobb gazdák érdekeit szolgálja, hanem próbáljunk meg közösen közös érdek mentén föllépni, és biztosítani azt, hogy az ez évi gabonatermés - még egyszer mondanám - ne hátrány, hanem áldás legyen. Megvan erre a lehetőség, az a kérdés, hogy önökben is megvan-e erre a szándék. Mind ez idáig sajnálatos módon a szándék nem volt meg. Akárhányszor előálltunk ugyanezekkel a javaslatokkal, ezt mindig lesöpörték.

Tisztelt Ház! Most itt a lehetőség, hogy segítsenek azoknak, akikkel majd szembe kell tudniuk nézni nem egy zárt ülésen, nem olyan módon, hogy mindenki ki van onnan zárva, hanem azokkal kell szembenézni, akiknek most nem akarnak segíteni, és azok már nem lesznek olyan elnézőek, mint amilyenek önök voltak egymással szemben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)