Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A reagálásomban vissza kell térnem a legutóbb a Paksi Atomerőmű kapacitásmeghosszabbításával kapcsolatos törvényjavaslat vitájához, ahol végighallgattam az MSZP, az LMP képviselőit, és rájöttem, hogy nem olvasták el a jogszabályt, majd amikor elmondtam, hogy mit is tartalmaz a jogszabály, akkor úgy gondoltam, hogy még egyszer ebbe a hibába nem esnek.

De sajnos azt kell látnom, hogy a politikai szándékuk olvasás- és értelmezésképtelenné teszi őket. Csak hogy mindenki előtt világos legyen: most is Tóth Bertalan képviselő úr elmondta, hogy titkosítottuk a paksi beruházás dokumentumait. A törvényjavaslat, amit nem most tárgyaltunk, nem titkosította, hanem szabályozta az információhoz jutás szabályait, minden esetben oly módon, ahogy az eddig hatályos más, egyéb jogszabályokban szerepelt, semmilyen nóvum nincs benne, és az, hogy titkosítjuk a Paksi Atomerőmű dokumentumait, nem felel meg a valóságnak a benyújtott törvényjavaslat alapján.

Ezt azért vettem elő, mert hasonló téves, politikailag befolyásolt szövegértelmezéseket kaptam itt vissza a törvényjavaslat vezérszónokaitól. Tóth Bertalan képviselő úr elmondta, hogy a paksi szerződések titkosításából jön az, mint Mórickának, hogy mindenről ‑ főleg a gázkérdésben ‑ a MET és az MVM jut eszébe egy olyan törvényjavaslat vitáján, ami az európai uniós jogszabályok kötelező átvételét és adaptálását tartalmazza, annak érdekében, hogy az energiapiac, a földgázpiac minél egyszerűbben és érthetőbben, harmonizáltabban tudjon működni Európában.

(21.20)

És rengeteg olyan dolog hangzott el, amit viszont érdemes megfontolni. Az egyik ilyen kérdés az, hogy az Európán kívüli országokhoz kapcsolódó vezetékeknél miért nem azokat a szabályokat alkalmazzuk, amiket a network kódos rendeletek tartalmaznak. Fő szabály az, képviselő úr ‑ ha figyelmesen olvasta volna el ezt a jogszabályt ‑, hogy ezeket a szabályokat kell alkalmazni. A Magyar Energia- és Közmű-szolgáltatási Hivatal mint szabályozó arra kap felhatalmazást, hogy ha úgy dönt, olyan indokok merülnek fel, akkor ettől eltérően használják a két vezetéket. Csak zárójelben jelzem önnek, hogy a harmadik energiacsomaggal kapcsolatban az Európai Unió egy pilot eljárást folytat Magyarországgal szemben, és az egyik fontos kifogása az, hogy a magyar parlament, a magyar kormány szerinte elvon hatásköröket a Magyar Energia- és Közmű-szolgáltatási Hivataltól mint regulátortól. Ehhez képest mi ebbe az irányba megyünk, amikor azt mondjuk, hogy az eltérő indokolt szabályozást a független regulátor képes megtenni. Tehát pontosan arról van szó, hogy a fő szabály szerint a network kódos európai uniós szabályozást kell alkalmazni mind a szerb, mint az ukrán relációban, és azzal szemben csak a független energiaszabályozási hivatal tehet más szabályozást.

Többen kifogásolták, hogy a magyar-szlovák vezeték nem működik. A működésnek két feltétele van. Az egyik feltétel az, hogy műszakilag alkalmas legyen, a másik az, hogy a kereskedelmi működéshez szükséges engedélyekkel rendelkezzen. Jelentem, úgy állnak a dolgok, hogy vannak műszaki hibák, amelyek a próbaüzem alatt előfordultak. Egy ilyen vezeték próbaüzeme átlagosan eltarthat három-négy hónapig is, mert mindig jön olyan hiba, amit orvosolni kell, ez várhatóan március végéig kijavításra kerül. A szabályozásnál ott tartunk, hogy az Európai Unió napokon belül megküldi a jóváhagyását, ami alapján a Magyar Energia- és Közmű-szolgáltatási Hivatal kiadhatja azt az engedélyt, amely alapján a kereskedelmi tevékenységet ez a vezeték tudja gyakorolni.

Úgy gondolom, hogy az előttünk lévő szabályozás minden elemében megfelel az európai uniós követelményeknek. Azok a sandaságok, amiket feltételeznek, jogszabály-értelmezésből fakadhatnak ‑ én jóindulatúan mondom ezt és nem politikai sandaságot feltételezek ‑, ami félrevezeti önöket abban, hogy egy helyes értelmezését adják a benyújtott jogszabálytervezetnek.

Nagyon érdekes volt Kepli Lajos fejtegetése az energiahelyzetről. Vártam a mondatban, de meg is kaptam, hogy Nyugatról is orosz gáz jön. Tehát nem kizárólagos dolog Magyarország szempontjából, hogy orosz gázzal fűtünk. A kelet-európai és közép-európai országok mellett Németország a fogyasztását 20 százalékban orosz gázból használja fel. Ez egy adottság. Az viszont szerény véleményem szerint ‑ és azt hiszem, a magyar álláspont is ebbe az irányba fog hatni ‑ az nem fog menni, hogy erre hivatkozással egy másik függőséget hozzunk létre. Tehát az orosz gáz úgy tölti be a szerepét Kelet-Közép-Európában, hogyha piaci szereplőként lép fel, és a piaci szereplőként való fellépéshez nagyon kellenek az ilyen network kódos szabályok. Nagyon kell ez a szabályozás, mert ez adottá teszi, világossá és transzparenssé teszi a rendszerhasználat feltételeit, és a versenyt elősegítve ez árcsökkentéshez vezet.

Ikotity képviselő úr újdonságot nem mondott. Köszönjük szépen. Egyébként jelzem az LMP-nek, hogy azok között, akik 66 százalékban támogatják a megújulót, én is ott vagyok, azzal a különbséggel, hogy nemcsak a megújulót támogatjuk, hanem ahogy annak idején az energiastratégiában megfogalmaztuk, három lábon kell állni a magyar energiaforrásoknak, az atomerőműből származó energiából, a fosszilis forrásból származó energiából és a megújuló forrásból származó energiából. Úgy gondolom, hogy önnek is, miképpen Tóth Bertalan képviselőtársamnak is, mint Mórickának a viccben, mindenről a MET, az MVM meg mindenféle mutyi jut az eszébe. Ha figyelmesen elolvasta volna, azt láthatta volna, hogy ez a jogszabály szolgálja a transzparenciát, a versenyt és a világos, harmonizált piaci működés lehetőségét.

Azt gondolom, hogy a tartalmi kérdésekben komoly kifogás nem került elő. Tóth Bertalan képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy miképp lesz az ukrán meg a szerb kapcsolat, már válaszoltam. Azzal a vádjával kapcsolatban, mely szerint ki akarjuk zárni az egyetemes szolgáltatókat a gázhoz jutásból, szeretném elmondani, megnyugtathatom képviselő urat, hogy elkezdtük ennek a jogszabálynak az előkészítését, és március hónapban itt fogjuk megvitatni. Szó sincs erről! Azt az internetes újságot természetesen én is olvastam, a szokásos jóindulatú és elő­spekulációjú cikk jelent meg benne, amiről eszembe jut az a mondás, hogy amikor megkérdezték Moldova Györgyöt Horváth János Kubáról írott könyvében, hogy ez mennyire igaz, Moldova ‑ aki szintén írt egy könyvet Kubáról ‑ azt mondta, kérem szépen, annyira igaz, hogy még az ellenkezője sem az. Erre a cikkre is ezt tudom mondani. Kérem, képviselő úr, hogy várjuk meg ezt a törvényjavaslatot, és vitassuk meg itt a parlamentben, szakszerűen, de előtte figyelmesebben olvassa el, mint ahogy most tette, a Paksi Erőmű beruházásáról szóló törvényjavaslatot. Ha így tett volna, akkor nem mondott volna szögesen ellentétes tartalmú felszólalást a törvényjavaslat tartalmához képest.

Köszönöm a vitában részt vevők megszólalását, köszönöm azoknak a támogatását, akik úgy gondolják, hogy a magyar gázpiac egy fontos törvényjavaslattal van a Ház előtt, és érdemesnek tartják arra, hogy támogassák az elfogadását. Köszönöm.