Felszólalás adatai

Kimaradtak azok a pontok, amelyek az általános elvi alapját adják annak, hogy milyen módon kell az államháztartásban az elszámolásokat csinálni. Kimaradtak a feltételek, például a teljesség elvének a leírása, amely azt mondja, hogy minden költségvetési kiadást és bevételt el kell számolni. Úgy gondolom, hogy a teljesség elvének figyelmen kívül hagyására mutató szándék az, hogy ha valaki kihagyja egy újonnan megfogalmazott törvényből ennek az elvnek a megfogalmazását, és az elv leírását is kihagyja.

Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy a további számviteli elvek közül kimaradt a számviteli megalapozottság elve, a tartalom elsődlegességének az elve, kimaradt a következetesség elve és kimaradt a bruttó elszámolás elve is az újonnan benyújtott javaslatból.

Meggyőződésünk szerint nem véletlen az, hogy ezeket az elveket kihagyták. Nem véletlen, hiszen ha ezen elvek nem szerepelnek a törvényben, akkor azt követően lehet sajátságosan értelmezni, sajátságosan alkalmazni, olyan számviteli gyakorlatot kialakítani, amely nem tartalmazza ezen elvek betartását. És miután már volt rá példa egy korábbi kormányzati ciklusban, '98 és 2002 között, amikor a Magyar Fejlesztési Banknál számoltak el egyébként a költségvetésben kötelezően elszámolandó tételeket, és azt követően kellett a megfelelő helyére tenni azokat a tételeket, amelyek másutt voltak elszámolva, ezért úgy gondoljuk, hogy ezen elvek szerepeltetése a törvényben szükségszerű annak érdekében, hogy senki ne érezzen kísértést annak a célnak a megvalósítását ilyen módon biztosítani, ami azt jelenti, hogy ne minden kiadás jelenjen meg a számviteli elszámolásaiban az államnak, és az állami költségvetés ebből következően ne a valós kiadási tételeket mutassa a későbbiek során.

Úgy gondolom, nagyon fontos az is, a pénzforgalomra vonatkozó megállapítás a 9-es számon beterjesztett módosító javaslatunkban, már csak azért is, mert nyilvánvaló, hogy a magyar költségvetési elszámolások a pénzforgalmi elszámolások szerint fognak történni a jövőben is. Úgy gondoljuk, ez így helyes. Ugyanakkor értelemszerűen az úgynevezett eredményelszámolás irányába is célszerű lépéseket tenni, fokozatosan, kellő megfontoltsággal, hiszen az Európai Unió viszont az eredményelszámolás szerinti követelményeket támasztja a tagországokkal szemben, ebből következően az Unió folyamatosan megújuló módszertanának átvétele, a magyar szabályok ehhez történő folyamatos igazítása szükségszerű lépés, és meggyőződésünk szerint ennek a megjelenítése is kell hogy megtörténjen a magyar államháztartásra vonatkozó szabályok szerint.

Meglehetősen érdekes az is, hogy a most benyújtott javaslat annak a korábban működő, szakemberekből álló testületnek a kihagyását is, elhagyását is tartalmazta, amelynek a működése meglehetősen sok segítséget nyújtott az elmúlt években, és meggyőződésem szerint szükséges, hogy a későbbiekben is működjön. Éppen ezért tartalmazza a javaslatunk azt is, hogy a költségvetési elszámolási szabályok tartalmáról a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék elnöke által együttesen jelölt, legfeljebb egyéves megbízatással rendelkező, tiszteletdíjra vagy más juttatásra nem jogosult, szakértőkből létrehozott testület tesz szakmai javaslatot.

Meg vagyunk arról győződve, hogy nem egy belterjes, csak az államigazgatáson belül működő személyekből álló, ott tisztséggel, beosztással, függelmi viszonyban dolgozó embereknek a joga, kötelessége és egyben felelőssége is az, hogy milyen módon történik Magyarországon a közpénzügyekkel való bánásmód, illetve milyen módon történik Magyarországon az állami pénzek számviteli elszámolásának fejlesztése.

(21.00)

Azaz az első módosító indítványunk ebben a bizonyos 8. pontban arról szól, hogy a korábbi törvényben szereplő, szerintünk a következő időszakban is rendkívül fontos számviteli alapelvek jelenjenek meg az államháztartási törvényben a jövőben is annak érdekében, hogy mindenki számára legyen egyértelmű, hogyan és mint kell ezeket alkalmazni és használni a későbbiek során.

A 18. számon szereplő indítványról is szeretnék néhány mondatot szólni, annak érdekében, hogy látható legyen egy olyan vita, amely nagy valószínűséggel még hosszan folyni fog közöttünk. Ez az indítványunk alapvetően arról szól, hogy a kormánynak a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indoklásában teljeskörűen be kell mutatni a költségvetési évet követő három év előirányzatait, amelyeket költségvetési folyamatra is áthúzódó hatásaik, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítanak meg.

Azért tartjuk ezt fontosnak, mert a magyar költségvetésben az elmúlt tíz évben folyamatosan jelen volt a hároméves kitekintéssel kapcsolatos gyakorlat, ez folyamatosan fejlődött, egyre részletesebbé vált, sok kritikát kapott természetesen a kitekintés tartalma az Állami Számvevőszéktől, az ellenzéki képviselőktől mindenkor, de jelen volt, és egy olyan fejlődő része volt a magyar költségvetési gyakorlatnak, amellyel, megítélésünk szerint, a jövőben is érdemes foglalkozni.

Ezzel szemben a most benyújtott javaslat ezt a gyakorlatot, hogy úgy mondjam, megnyesegeti - kiüresíti, így is lehetne talán fogalmazni -, hiszen egyrészt a teljeskörűségre nem terjed ki, másrészt azt mondja, hogy a költségvetési évet követő három év előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban kell csak bemutatni. Ez meglehetősen önkényes értelmezésre ad lehetőséget, és ezt követően bizonyosan nem lesz érdemi rátekintési lehetősége parlamenti képviselőknek, szakembereknek arra, hogy a következő időszak főbb számairól, a következő időszak főbb tendenciáiról és a következő időszak várható adatairól érdemben, szakmailag is értelmezhető bontásban szerezzenek információt. Azt gondolom, hogy nagyon fontos hiátusa lenne a következő évi költségvetéseknek, a következő évi államháztartási gyakorlatnak, ha mindezt nem szerepeltetnénk.

A 19. pontról szeretnék röviden szólni. A 19. pontban egy olyan javaslatot tettünk, amely szintén az előző államháztartási törvényben szerepelt, ebben a most benyújtott javaslatban pedig nem szerepel. Szerintem teljesen érthetetlen az, hogy a kormánypárti képviselők miért nem hiányolják ezt. Azért mondom, hogy nem hiányolják a kormánypárti képviselők, mert a parlament költségvetési bizottságának ülésén, amikor erről a javaslatról tárgyaltunk, akkor a kormánypárti képviselők láthatóan meg voltak elégedve azzal, hogy nem kell nekik ezzel a témával foglalkozniuk. Ugyanis az indítvány arról szól, hogy az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor be kell mutatni tájékoztatásul a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait.

Azért meglepő számunkra, hogy ezt a kormány sem támogatja és a kormánypárti képviselők sem támogatták, hiszen egy olyan tény ismertetéséről szól a javaslat, amely jelenleg is megtörténik, jelenleg is számolnak ezzel, jelenleg is része a benyújtott költségvetésnek, és kizártnak tartom, hogy valaki Magyarországon olyan költségvetést készít az ország következő éveiben, amikor ezekkel a körülményekkel, ezekkel a tényezőkkel ne számolna. Mármint azzal, hogy vajon milyen hatása van a költségvetési törvénynek társadalmi és gazdasági szempontból.

Ha ezzel számolnak - márpedig azt gondolom, hogy triviális, hogy számolnak -, akkor ezt mutassák is be az országgyűlési képviselőknek. Ha pedig valaki úgy gondolkodik, hogy ugyan ezzel számol, de nem köti az országgyűlési képviselők orrára ezeket az információkat, akkor szerintem súlyos tévedésben van, hiszen, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadja az éves költségvetést, akkor értelemszerűen a képviselőknek joga, sőt szerintem kötelessége megismerni azt, hogy vajon az elfogadandó költségvetésnek milyen társadalmi és gazdasági hatásai lesznek a következő időszakra.

Lényegében erről is folyik a vita itt az Országgyűlésben akkor, amikor a költségvetési vitát lebonyolítjuk, hiszen nem arról vitatkozunk általában, hogy vajon két előirányzat összege 1 milliárd 100 millió forint-e vagy pedig 1 milliárd 101 millió forint, hiszen ilyen jellegű viták nem szoktak az Országgyűlésben zajlani, mert a számok közötti összhang minden esetben biztosított. Ilyen probléma az elmúlt években itt sohasem merült fel, és bizonyosak vagyunk abban, hogy a jövőben sem fog fölmerülni. Ugyanakkor abban már komolyabb viták alakulnak ki az Országgyűlésben, hogy vajon a benyújtott költségvetés egyes előirányzatai milyen hatást gyakorolnak majd a társadalomra, illetve a gazdaságra.

Úgy vélem, hogy ennek az indítványnak a tartalmi szerepeltetése az új államháztartási törvényben bizonyosan szükségszerű. Ha az zsenánt a kormánypárti képviselőknek, hogy ellenzéki képviselői indítványt fogadjanak el, akkor nyilván adjanak be erre egy olyan kapcsolódó indítványt, amely biztosítani fogja, hogy megfelelő tartalommal ez a szándék megjelenjen. Azonban, ha nem fogják ezt megtenni, akkor azt kell mondjam, hogy igénytelenek saját magukkal szemben is, hiszen nincs igényük arra, hogy a benyújtott költségvetés ilyen típusú értékelése, mármint a társadalmi és gazdasági hatások értékelése, megjelenjen a későbbiek során a parlamenti vitában a kormány által benyújtott javaslatként.

A későbbiek során majd szeretnék még ismételten visszatérni erre. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)