Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, köszönöm. Bocsánatot kérek a technikai balkezességért.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő határozati javaslathoz módosító indítványt nyújtottam be, nevezetesen azzal a szándékkal, hogy felhívjam az Országgyűlés figyelmét a téma jelentősége következtében annak alaposabb vizsgálatára. Az, ami elénk került, a részletes jelentés, úgy tűnik nekem, aki ezzel a témával évtizedek óta foglalkozik, hogy bizony, akik ezt írták, jó szándékú, elkötelezett emberek, azonban a vonatkozó ismeretek, tudomány álláspontját és annak alakulását, fejlődését nem követték. Olyan tézisekre épül ez a javaslat, amelyek elavultak - obsolete, ahogy tudományos nyelven mondjuk. Engedtessék meg, hogy csak egy-két példát említsek. A malthusien, a malthusi szemlélete a gazdasági életnek, a társadalomnak körülbelül 150 éven át uralta a közgazdaság-tudományt, a politikát és általában a történelmet. Thomas Malthus 1798-ban írta azt a híres esszéjét, amelyet később Ricardo és Marx Károly különösen sokat emlegetett, és még a XX. század közepén az én egyetemi hallgatóimnak is kötelező olvasmány volt. Ma már nem.

Mivé válik, vált az a tézis? Azért beszélek a malthusi fogalomról két percig, mert további fogalmak, később a Római Klub és más is körülbelül ezen a hullámhosszon születtek és játszódnak. Nevezetesen az volt a tézise annak a tudós embernek, a meglátása a világ jelenének és jövőjének akkor, hogy nagy bajok lesznek, mindig nagy bajok lesznek, nem lesz fenntartható nemcsak a fejlődés, de a társadalom sem, illetve nyomorúság lesz mindörökké addig, amíg lesz emberiség. Miért? Azt mondta ez a tézis - ismétlem, ez 150 éven át uralta a tudományokat, különösen a társadalomtudományokat -, hogy az emberiség létszáma egyfajta exponenciális módon növekszik. Növekszik az emberek száma, mert az emberek szaporodnak, hát benne van a természet dinamikájában. Ugyanakkor az élelmiszer-ellátás nem növekszik olyan mértékben. Ha egyszerű tudományossággal kívánjuk leírni, amit itt is mindnyájan képesek vagyunk követni, az, hogy az élelmiszer-ellátás, -termelés egy lineáris fokon ugyan emelkedik, több lesz, de csak valamiféle egyenes vonal mentén, ugyanakkor a népességnövekedés exponenciális módon történik, tehát szakadék van a kettő között. Mit jelent ez? Éhezést jelent. Eljut az emberiség oda, hogy nem lesz képes tovább fenntartani magát. Mi lesz a következmény? Az lesz, hogy nagy pestisjárványok vagy valamik következtében meghal az emberiség fele időnként, vagy pedig az emberiség rá lesz kényszerítve, hogy háborúkat viseljen, és egymást kiirtsa. Tehát ezek lesznek a beépített egyensúly-mechanizmusok - malthusi tézis.

Nos, eltartott egészen a XX. század második feléig, amire bebizonyosodott, hogy ez a tézis tarthatatlan. Ez nem így van. A világ éppen csak nem ilyen. Miért? Azért, mert az emberiség növekedése, az emberek számának a növekedése ugyan haladt a lineáris, az egyenes vonal mentén, de az élelmiszer-ellátás olyan mértékben növekedett, a Föld ellátó képessége sokszorosan. Tehát nemcsak azt az 1 milliárd embert volt képes eltartani a Föld, mondja a XX. század közepétől a közgazdaság-tudomány, hanem sokkal többet. Vagy ahogy aztán emelkedett 5-6-7-8 milliárdra az emberek száma, az élelmiszer pedig nem ilyen arányban sokszorozódott, hanem háromszor ennyi mennyiségben sokszorozódott. Az élelmiszer-ellátással nincs az a gond, mint ami még ma is látszik. Valaki opponálhatná ezt a tézist, hogy igen-igen, hát hogyan lehet ilyet mondani, hiszen emberek éheznek és éhen halnak.

(20.00)

Igen, igen, de az nem az agrárium, nem a tudomány és nem is a föld - most ezt a szót használom - eltartóképességének a hiánya, hanem intézményes hiány. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az intézményeink olyanok - mondhatnám: politika -, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy a föld annyit termeljen, amennyire képes volna, ha nem lennének beépített akadályok.

Elnök úr, úgy hallom, abba kell hagynom.

ELNÖK: Igen, hat perc áll rendelkezésre, képviselő úr.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Sajnálom. Nem is lesz módon tovább folytatni?

ELNÖK: Sajnos, hat percünk van csak, és már hat és fél volt.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Szerettem volna mondani, hogy a Club of Rome és más egyéb, hasonló, silány vagy félig sült elméletek dominálják azt a gondolkodást, ami a mi tanulmányunkat is bizony penetrálja, áthatja.

Köszönöm a meghallgatást.