Felszólalás adatai

Kevesen tudják, de a világon a vallási hovatartozása miatt meggyilkolt emberek 75 százaléka keresztény, az elmúlt tíz évben a keresztény áldozatok száma meghaladta az egymilliót.

(12.20)

Minden 24 órában 270 keresztény szenved vértanúságot a hite miatt. Tragikus méreteket öltött világszerte a keresztények üldözése, illetve az ellenük irányuló intolerancia és diszkrimináció, ezért kötelességünk, különösen ma, december 10-én, az emberi jogok világnapján, hogy a közéleti témák és problémák sorába ezt a kérdést is beemeljük, és közösen találjunk rá megoldást. Ezt a célt szolgálta december 1-jén a "Keresztényüldözés a XXI. században" című konferencia is a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ha most, a XXI. század hajnalán tekintetünket végighordozzuk a világ sorsának alakulásán, jól látjuk Kairótól Bagdadig, Brüsszeltől New Yorkig a hitük miatt meghurcolt keresztények közösségeit, akiket egyik helyen a fizikai terror, másutt az adminisztratív felszámolás vagy pedig a toleranciának nevezett relativizmus diktatúrája szorít sarokba.

A konferencián elhangzott, hogy a keresztények ellen most különösen és nagymértékben fellángoló erőszakhoz sajnálatos módon az is hozzájárul, hogy a nyugati világ egyre inkább csak a saját gazdasági, kereskedelmi érdekeivel törődik, és az emberi jogok kérdését, ezen belül pedig a vallásszabadságot nem tartja annyira fontosnak. Korábban a Nyugat nagyobb hangsúlyt fektetett ezekre a kérdésekre, ma azonban inkább a kereskedelmi megállapodások állnak a figyelem középpontjában. Az olyan alapvető értékeket, mint a szabadság, a szabad vallásgyakorlás, az emberi méltóság és a szolidaritás, csakis Európa őrizheti meg a világ számára. A vallási üldözés és a vallási diszkrimináció között ugyanakkor különbséget kell tenni, de beletörődnünk egyikbe sem szabad.

A XXI. század vérontás nélküli vértanúi Európában most is itt élnek köztünk. Itt él az anyakönyvvezető, akit elbocsátanak a munkahelyéről, mert nem hajlandó homoszexuális párokat összeadni, itt él a nővér, akinek azért kell távoznia a kórházból, mert keresztet visel a nyakában, és itt él az az orvos is, akit kizár az orvosi kollégium, mert nem hajlandó abortuszműtétet végrehajtani. A tolerancia jegyében a vallásszabadság alapjoga egészen sajátos értelmezést nyer Európában, holott a vallás szabad megválasztása az emberi méltóság tiszteletén alapszik, és minden embert megillet. A vallásszabadság az emberi méltóságban gyökeredzik, és annak lehetőségét jelenti, hogy az ember az általa felismert igazságnak megfelelően rendezhesse életét és döntéseit.

Itt, Európában kétféle problémával állunk szemben, amikor a keresztényeket ért sérelmeket vizsgáljuk. Az egyik az intolerancia, a keresztények közéletből, médiából való kiszorítása, valamint egyes személyek és csoportok keresztényellenes megnyilvánulásai. Ilyen keresztényellenes megnyilvánulásként értelmezhető egy hazai hetilap mostani számában megjelent cikk is, amelyben az újság szerkesztői külön listát állítottak össze azokról a kinevezett tankerületi vezetőkről, akiknek vallási vagy egyházi kötődésük van. Hangulatkeltés, a szakmai hozzáértés megkérdőjelezése volt a célja a szerzőknek, pusztán olyan tény miatt, hogy valamelyik tankerületi vezető a kunszentmiklósi Szász Károly Református Kórus, a szobi evangélikus énekkar vagy éppen a szombathelyi Kálvária-templom közösségének tagja. Azt a hamis látszatot kívánta a cikk kelteni, hogy az új tanfelügyeleti rendszeren keresztül a kormányzat ideológiai és politikai nyomás alá kívánja helyezni a pedagógusokat. A keresztényeket érő sorozatos sérelmek másik típusa a diszkrimináció, ami rendszerszintű jogalkotási probléma, hiszen mások tiszteletben tartásának címszava alatt a vallási meggyőződés kifejezését teszik lehetetlenné.

Tisztelt Képviselőtársaim! A keresztényüldözés minden formája értéküldözés, az élet elleni támadás, nemcsak a keresztények, hanem hívők és nem hívők, minden jóérzésű ember közös ügye. Vagy összefogunk az értelmes élet érdekében, vagy végignézzük, ahogy a tolerancia diktatúrája szépen lassan tönkreteszi a mindennapokat. Őszintén remélem, hogy szolidaritásunk kifejezésén túl a magunk eszközeivel is fel tudjuk hívni a közvélemény figyelmét a keresztényüldözés világméretű problémájára, és egyúttal védelmezői lehetünk a vallásszabadság és a vallásgyakorlás alapvető jogának.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)