Felszólalás adatai

Egyetlenegy gondolatot engedjenek meg: például ma is élő probléma Komárom-Esztergom megyében az, hogy Vértesszőlős község polgárai egyértelműen kinyilvánították az akaratukat, hogy ők nem a tatabányai központú járáshoz, hanem a tatai központú járáshoz kívánnak tartozni, erről Tata város képviselő-testülete is állást foglalt, és a jelenlegi kormány nem partner abban, hogy a helyi közösségek rendelkezzenek a saját sorsukról.

Az LMP-t viszont az vezérli, szemben azzal, ahogyan a kétharmados többség a járási rendszert kialakította, hogy elsődleges a helyi közösségek önrendelkezési szabadságának védelme. A helyi közösségek, akár társulásokról, megyeváltásról, járási rendszer kialakításáról van szó, elsősorban illetékesek abban, hogy hogyan, kikkel, milyen egyéb közigazgatási vagy más társulási kapcsolatot létesítenek.

A másik fontos szempont, illetve ebből következő fontos szempont viszont az LMP számára az, hogy Balatonvilágoson - ahogy ezt már Kovács képviselő úr is említette - rendeztek egy helyi népszavazást, ezen a helyi népszavazáson a helyi választásra jogosult polgárok 44 százaléka vett részt, tehát majdnem elérte a helyi választópolgárok felét, tehát az érvényességi küszöböt. A 44 százalékon belül 80 százalék foglalt állást a megyeváltás mellett.

Az LMP elkötelezett abban, hogy éppen hogy úgy kéne átalakítani a részvételi demokrácia intézményeit, hogy ne legyenek ilyen szigorú küszöbök a helyi népszavazásoknál, a helyi népi kezdeményezéseknél. Mi pontosan annak érdekében érveltünk például az önkormányzati, illetve a népszavazási törvény vitájában, hogy amennyiben egy helyi ügy nem a lakosság felét vagy több mint a felét érdekli intenzíven, de van egy meghatározó része egy községnek, egy helyi közösségnek, amelynek igenis van intenzív érdeklődése az adott ügy iránt, akkor lehessen érvényesen népszavazást rendezni.

Tehát mi eleve amellett törtünk lándzsát már a korábbi vitákban is, hogy a helyi népszavazások érvényességi küszöbét szállítsa lejjebb a törvényhozás. Ezzel tudjuk megint csak azt szolgálni, hogy a helyi közösségek kapjanak nagyobb szabadságot a saját sorsuk intézésére. Éppen ezért a mi számunkra egész egyszerűen erkölcsi kérdés az, hogy ha egy község polgárainak a 44 százaléka úgy gondolja, hogy ki kell nyilvánítani az akaratát, és ezeknek a polgároknak majdnem a négyötöde egy irányban foglal állást, akkor ezt a kérést az Országgyűlésnek kötelessége elfogadnia.

Köszönöm szépen.