Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt elnök úr, nem fogom kihasználni, csak egypár gondolatban reagálnék a képviselő hölgyek és urak által elmondottakra amellett, hogy köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat. Szeretném jelezni  tehát most csak a tárgyi tévedésekre koncentrálnék, amik elhangzottak a felszólalásokban , hogy a „Nemzeti tehetség” program működik, sőt Arató képviselő úrnak mondom, hogy a „Nemzeti tehetség” programban sokkal több pénz, támogatás van jelen pillanatban, mint 2010 előtt volt.

A személyes érintettségre vonatkozóan: valóban így van, hogy én a Migrációkutató Intézetnek a vezetője voltam, ez csak annyiban jó, hogy látom, hogy a Mathias Corvinus Collegiumban zajló szakmai munka kifogástalan. Annyiban pontosítanám az ön által elmondottakat, hogy a Migrációkutató Intézet nem a kormány migrációs politikáját támasztja alá, hanem a nemzetét, és ha önnek ezzel van a problémája, mert jelen pillanatban a nemzet többsége által támogatott migrációs politika az, ami a Demokratikus Koalíciónak nem tetszik és ami állandó kritika tárgya, amíg ön és a Demokratikus Koalíció nem ért egyet annak a kutatóintézetnek a tevékenységével, addig szerintem ők helyesen végzik a dolgukat.

Még egy megjegyzés: a képviselő urat az az összefüggésrendszer  nem tudom, hogy miért  egyáltalán nem zavarja, hogy azok a szerencsétlen gyerekek jelen pillanatban egy lepukkant munkásőrlaktanyában vannak. Azt értem, hogy önnek hiányzik a munkásőrlaktanya végleges elvesztése, tehát az fájó lehet, hogy így folyamatosan fogynak el a kommunista nómenklatúra pozíciói, de azt hiszem, hogy  még egyszer  a magyar nemzet gyarapodása szempontjából ez egy kifejezetten szerencsés fejlemény. És ha a munkásőrlaktanya lebontását és újjáépítését itt, a magyar parlament előtt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítjuk, és ráadásul kiemelten közérdekűvé, mivel oktatáspolitikai célokat szolgál, ez a rendszerváltoztatás befejezése. És amikor ön azt mondja, hogy ezzel bármiféle probléma van, akkor az azt jelenti, hogy ön munkásmozgalmi nosztalgiában érzi jól magát.

A másik az, hogy ki hogyan gazdálkodik az állami vagyonnal: azért mégiscsak nézzük már meg, hogy milyen állami vagyonról van szó; hogy a MOL-részvények 10 százalékának mi volt a sorsa eddig. Ugyanis önök 2002 és 2010 között egy dolgot tudtak csinálni ezzel az állami vagyonnal: elherdálni és átjátszani az osztrákokon keresztül az oroszok kezére, egy stratégiai vállalatot. Ez az, amit önök csináltak ezzel a nemzeti vagyonnal.

Mi mit csináltunk 2010 után? Visszaszereztük, a magyar emberek hozzájárulásából. És most mit csináltunk? Mert egyébként megerősítettük a vállalatot, egyébként a MOL regionális pozíciókat szerzett. És most mit csinálunk? Meghatározunk egy közfeladatot, egy pártpolitikai logikán túlmutató közfeladatot, és ezt a visszaszerzett vagyont, amit önök kijátszottak az oroszok kezére, a tehetséggondozás ügyére fordítjuk. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Tehát ha ön ezzel bármiféle összeesküvés-elméletet szeretne kreálni, ez természetesen szíve joga, de azért a tények talaján érdemes minden ilyen felszólalás esetében maradni.

Egy kicsit az jutott eszembe, amikor minden ellenzéki felszólaló elmondta, hogy egy kiváló intézményről van szó, de… Margaret Thatcher volt brit konzervatív miniszterelnöknek volt egy ilyen mondása, hogy ha én keresztülrepülnék a Temzén, akkor a kritikusaim azzal támadnának engem, hogy biztos nem tudok úszni, azért tettem ezt meg. Tehát nekem is ez a gondolatom támadt, miközben önöket hallgattam, mert elmondták, hogy arra van szükség, hogy egy több évtizedes tehetséggondozó intézményt támogassunk  ez megvalósul; arra van szükség, hogy egy kiváló intézményt támogassunk  ez önök szerint is, mindkét ellenzéki felszólaló szerint is megvalósul; és azt kérdezik, hogy miért nem egy másik szakkollégium. Azért, mert az MCC több jelen pillanatban is, mint egy szakkollégium.

Beszéltünk az általános iskolás programról. Ez már több éve működik. Személyes alkalmak, e-learning-rendszer hat helyszínen és a határon túl is, 600 diák részvételével. Ezt bővítenénk 3500 diákra és 19 magyarországi és 16 külhoni képzésre.

Beszéltünk a középiskolás programról. Az 2002 óta működik, szintén távoktatás és személyes jelenlét, budapesti központban, kolozsvári központban, székelyudvarhelyi központban. 1800 fő vesz benne részt, de a tervek szerint az intézmény azt mondja, hogy 4000 fősre tudja bővíteni a programot.

Majd egyetemi program: szerencsétlen gyerekek 150-en laknak a munkásőrlaktanyában, és csak bentlakásos rendszer van. Itt, ha jól látom a szervezet által leadott és nyilvánosságra hozott képzési programot, 1500 hallgatóról beszélünk, 1000 bentlakásos formában kerülne elhelyezésre. Mi szolgálja a társadalmi mobilitás ügyét és a tehetséggondozás ügyét jobban, ha nem ez? Emellett posztgraduális képzések vannak, nemzetközi kapcsolati háló, külhoni jelenlét, könyvkiadói tevékenység.

Én a legnagyobb tisztelettel azt szeretném kérni a képviselő uraktól, akár Brenner képviselő úrtól, akár Arató képviselő úrtól, hogy mondjanak jobbat. Mondjanak jobbat! Mondjanak olyat, amelyik képes ezt a már most lévő teljesítményt túlszárnyalni! Az a helyzet, hogy nem fognak tudni ilyet mondani, ebből következően minden olyan kritika, amit önök elmondtak, politikai motivációjú és teljes mértékben hiteltelen.

A törvényjavaslat ráadásul teljesen világosan fogalmaz: arról szól, hogy mindegy, hogy ki alapította ezt az intézményt, mindegy, hogy milyen magánalapítói céljai voltak, a kormány csatlakozása azt jelenti, hogy közérdekű vagyonkezelő formába alakul át, és onnantól kezdve a korábbi alapítóknak semmilyen köze nem lesz ennek az intézménynek a működtetéséhez. Egyébként pedig annyit tennék hozzá: ha minden tehetős ember annyit tenne a hazáért, hogy ilyen tehetséggondozó programokat magánalapítványi formában 25 év alatt felépít, akkor ez az ország sokkal előrébb tartana, mint ahol ma tart. Köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)