Felszólalás adatai

Felmerült az a képviselőtársaim körében, hogy kéne másról is, úgyhogy én megfogadva ezt a tanácsot, most egypár szót mondanék a szervezetrendszerről, a választási szervezetrendszerről, a Választási Bizottságról, illetve az irodáról. Elöljáróban azonban pár gondolatot elmondanék és hozzátennék, hiszen azt gondolom, hogy rendszerbe kell illeszteni azt, amit önök terveznek az országos vagy Nemzeti Választási Bizottsággal és a Választási Irodával.

A Fidesznek több olyan technikája is létezik, amit az elmúlt két évben alakított ki, és amelynek célja a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása. Ennél azonban veszélyesebb, hogy ezt a rendszert úgy alakítja át, hogy egy következő, esetlegesen más színezetű kormány működését a lehető leginkább gátolja. Ennek a receptje a következő, mondok néhány elemet, képviselőtársaim:

Végy egy önálló állami szervet, és ha a tagjai vagy elnöke különösebb erőfeszítés nélkül eltávolítható, akkor rúgd ki azonnal. Ha ez nem lehetséges, akkor először verd szét a szervezetet strukturális átalakítás címén, így a tagok mandátumát megszüntetheted annak lejárta előtt. Ezután végy néhány lojális pártkatonát, esetleg rokont, barátot, és töltsd fel vele az új struktúrájú szervezetet, csak és kizárólag kormánypárti jelöltekkel. Ha ez nem volna ilyen egyszerű, akkor változtasd meg a jelölés szabályait, mint például az Alkotmánybíróság esetében. Ezután növeld meg a mozgásterét főleg személyi kérdések területén ennek az új kinevezett vezetőnek vagy vezető testületnek.

Persze a megválasztásuk előtt azt se feledd, hogy az új lojális tagok mandátumának hosszát úgy állapítsd meg, hogy az a következő két-három kormányzati ciklust is átívelje. Az elmozdíthatatlanságukat biztosítsd kétharmados törvényekben, ha eddig esetleg nem lett volna így, például a legfőbb ügyész esetében. S persze ne feledkezz meg arról sem, hogy a mandátumának lejártakor is hivatalban maradhasson addig, amíg utódját meg nem választották; ezzel el lehet érni azt, ha egyharmados képviseletet megőriz az Országgyűlésben a jelenlegi kormánykoalíció, akkor hivatalban tarthatja, ameddig csak akarja. Ezután persze függetlenítsd az állami szervet a lehető legjobban a kormánytól; ez azért jó, mert klasszul eladható a választópolgároknak, sőt mi több, még Nyugat-Európában is, lám mi demokraták vagyunk, nálunk az intézmények függetlenek.

De persze félni nem kell, hiszen amíg a pártkinevezettek ott ülnek, főleg amíg a kétharmados többségük kitart, így a miniszterelnök akaratából bárki visszahívható, elmozdítható, úgysem ártanak a jelenlegi kormánynak. Nem úgy, ha a megtévedt választók esetleg nem a Fideszt akarnák újra hatalomba segíteni; ekkor a szervek a pártkinevezettjeik segítségével, vezetésével fel fognak éledni, és megmutatják az új kormánynak, hogy mi a nemulass. Így a késztermékkel át lehet menteni a hatalmat és a befolyást a következő ciklusokra akkor is, ha a balga emberek, mondjuk, éppen nem a Fideszt kívánják újra hatalomba segíteni.

Nos, tisztelt Országgyűlés, e szerint a recept szerint működik ma a Költségvetési Tanács, az igazságügy, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a médiahatóság, és egyébként így fog most működni az országos szintű választási bizottság is Nemzeti Választási Bizottság néven. Hasonló a helyzet a Nemzeti Választási Központtal is. A recept első elemei már tehát megvalósultak, szétverték az Országos Választási Bizottságot annak tagjai mandátumának lejárta előtt, és feltöltötték azt a saját embereikkel. És mi jön most ugyanebben a rendszerben? A tagokat kilenc évre fogják megválasztani, plusz természetesen - ahogy szokott lenni - meghosszabbodik a mandátumuk, ha netán nem választanának meg utódot. Ugyanezt fogják megtenni a Választási Iroda vezetőjénél, és természetesen a minisztériumtól függetlenítik a Választási Irodát már így a kilenc évre kinevezett, nyilvánvalóan saját emberük fennhatósága alatt. E törekvésük talán éppen a Választási Bizottság, éppen e testület esetében a legszembetűnőbb és a legleplezetlenebb, mármint az, hogy mi az önök valós célja.

Nézzük azt, hogyan alakult az OVB sorsa, hogyan alakult az OVB története!

(1.00)

Az OVB tagjainak a mandátuma gyakorlatilag a következő választásokig kitartott volna. Ehhez képest mit csináltak önök? Horváth Zsolt képviselő úr benyújtott egy javaslatot 2010. június 14. napján, és ezt az Országgyűlés elfogadta 2010. június 14. napján.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egy nap alatt darálták le ezt a javaslatot, tisztelt képviselőtársaim, ráadásul úgy, hogy addig példátlan módon a kormánypárt ügyrendi javaslattal lezáratta a vitát, amikor megunta azt, és amikor kezdett számára kínossá válni.

Mi volt ennek a javaslatnak az indokolása és milyen struktúrát hozott létre? Hadd olvassak föl ebből, tisztelt Országgyűlés: "Az Országos Választási Bizottságot a javaslat szerint minden általános választás alkalmával meg kell újítani. Az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti általános választások kitűzését követően új Országos Választási Bizottságot kell választani. Ez a megoldás a nemzetközi gyakorlatban is ismert, és lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásakor."

Hadd olvassak Horváth Zsolt fideszes képviselő úr felszólalásából, amit ennek a törvényjavaslatnak a vitájában mondott el: "A második indokom, amelynek alapján érdemes ezt az eljárást alkalmazni, az, hogy ez a megoldás lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az Országgyűlés akkor, amikor javaslatot tesz az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztására. Így például lehetőség van arra, hogy az önkormányzati választásokat megelőzően olyan személyek kerüljenek megválasztásra, akik a helyi önkormányzatok felépítését és működését vagy a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó szabályozást is alaposan ismerik, e területnek elismert szakemberei, nagy tapasztalattal rendelkező szakértők. Vagy például e szabályozás szintén lehetőséget teremt arra, hogy az európai parlamenti választást megelőzően olyan szakemberek kerüljenek delegálásra az Országos Választási Bizottságba, akik alaposan ismerik az Európai Unió működését, akár erről gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek."

És végül hadd idézzem az egyik mostani előterjesztő véleményét ugyanerről a törvényről. Kósa Lajosról van szó, ő azt mondta, idézem: Amikor az Országos Választási Bizottságnak "nem állandó felhatalmazása van - ha jól végzi a munkáját, ha nem -, hanem a mindenkori parlamentnek van módja újragondolni és értékelni az OVB működését".

Nos, tisztelt képviselőtársaim, akkor nézzük tovább, kiket választottak meg az Országos Választási Bizottságba. Egyetlen ellenzéki jelölt volt, az LMP-nek, a legkisebb ellenzéki pártnak a jelöltje, aki bekerült, ezen kívül csak kormánypárti jelölt került megválasztásra a régi tagok helyére, akik közül az egyikük fontosnak tartotta azt, hogy a parlament számára becsatolt önéletrajzában feltüntesse azt, hogy a fia évek óta Fidesz-tag. Ennyire független, tisztelt Országgyűlés, ez az illető.

Az elnök természetesen a korábbi fideszes pártdelegált lett, aki egyébként most is betölti az Országos Választási Bizottságban ezt a tisztséget, és meg merem kockáztatni, képviselőtársaim - már többször bejött ez a feltételezésem és ez a tippem, Handó Tündénél is, Polt Péternél is -, hogy valószínűleg a mostani elnök fogja vezetni kilencéves mandátummal a nemzeti választási bizottságot is. Őszintén szólva remélem, hogy tévedek.

Nos, hadd kérdezzem meg a kormánypárti képviselőket, hogy vajon miért változott meg a véleményük a struktúrát illetően, ugyanis erről, amit ide lefektettek javaslatként, eddig szó sem volt. Nem vált be a rendszer? Azóta választás sem volt, képviselőtársaim. Vagy esetleg újragondolták azt, hogy így mégis jobb önöknek majd a következő parlamenti választáson? Újragondolták azt, hogy esetleg ezt a független állami szervet is maguk alá kéni gyűrni mégiscsak stabilan, ha már a régi tagokat elmozdították a mandátumuk lejárta előtt? A modell, amit fölvázoltam, pontosan illik az Országos Választási Bizottság sorsára.

Hadd idézzek végül néhány mondatot, tisztelt képviselőtársaim, az indokolásból, hogy miért van erre szükség. Mert megpróbáltam én is - ahogy egyébként Lendvai Ildikó egy más rendelkezés vonatkozásában - fellapozni és segítségül hívni az előterjesztést, hogy vajon milyen indokok motiválták önöket, hogy az önök által újként megállapított rendszert most, még mielőtt az egyáltalán működni kezdett volna, fölülbírálják, és egy másikat találjanak ki. Nos, arra, hogy miért kilenc év a mandátum, erre az indokolás a következő mondatot írja: "A választási bizottságok választott tagjainak megválasztására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg." Államtitkár asszony, ön szerint miért? Mert én szeretném megtudni az ön véleményét is, és szeretném megtudni az előterjesztők véleményét is, ugyanis ebből nem derül ki.

Arra, hogy miért hosszabbodik meg a mandátum, a következő mondatot sikerült megalkotni: "A választási bizottsági tagság megszűnésére, valamint a megüresedett hely betöltésére vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.". Ezt egyébként nemcsak ehhez, hanem még a 36. §-hoz is indokolásul szánták, úgyhogy egy mondatot se szántak összességében erre a talán nem jelentéktelen rendelkezésre.

Nagyjából hasonló a Nemzeti Választási Központ elnökének a kilencéves mandátuma is, ahol az 55. §-hoz annyit sikerült írniuk, tisztelt előterjesztők, hogy "a Nemzeti Választási Központ elnökének és helyetteseinek kinevezésére, jogállására, összeférhetetlenségére és vagyonnyilatkozatára vonatkozó rendelkezések biztosítják a függetlenségüket". Miért, eddig nem volt így?

Tisztelt Képviselőtársaim! Csizi Péter képviselő úr itt van, legyen szíves megválaszolni nekem akkor ezeket a kérdéseket, miért kell kilenc év, miért kell meghosszabbíthatónak lenni, legyen szíves megválaszolni azt, hogy miért nem vált be az a régi rendszer, amit önök javasoltak Horváth Zsolt képviselőtársuk előterjesztése alapján, miért kell most megváltoztatni úgy ezt, ahogy soha nem volt a gyakorlatban, soha nem került alkalmazásra.

Ugyanez a kérdésem lenne az államtitkár asszonyhoz is, aki a mai vitában, ami most már nagyjából öt-hat órája húzódik, egyetlen szót sem mondott eddig. Igaza van Harangozó képviselőtársamnak, amikor azt mondja, hogy a kormány képviselője nem azért ül itt, főleg nem egy ilyen fontos törvény vitájában, hogy valamit olvasgasson és elüsse az időt, hanem azért, hogy válaszoljon az ellenzéki képviselők kérdéseire és felvetéseire. Államtitkár asszony, ön a feladatát nem teljesíti! Legyen szíves válaszolni arra, ami itt a vitában elhangzott!

Hogy miért változtatták meg, talán kapok választ, én viszont a következőt gondolom erről. Amikor a korábbi modellt bevezették, valószínűleg akkor még azt gondolták, hogy önök meg fogják nyerni simán a választásokat, gond nélkül, így elég az, hogyha a saját embereikkel feltöltik a Választási Bizottságot és feltöltik majd a jövőben is. Őszintén szólva, jó érzéssel tölt el, képviselőtársaim, hogy ma már nem így gondolják. Jó érzéssel tölt el, mert hogyha így gondolnák, akkor most nem kellene az előttünk lévő törvényjavaslattal foglalkozni.

Már csak egyetlen kérdésem van végül ebben a témakörben: hogyha ez sem jön be, akkor a világ melyik ismert diktatúrájának vagy demokráciájának a gyakorlatát kívánják majd nemzetközi példákra hivatkozva bevezetni?

Nos, még egyszer nyomatékosan kérem az államtitkár asszony válaszát, nyomatékosan kérem az előterjesztők válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)