Felszólalás adatai

Mint ahogyan az előző években is, Magyarországon ez így történt, mint ahogyan az MSZP vezérszónokainak bizottsági ismertetői és más pártok bizottsági ismertetői is kitértek rá, ebben az évben ők ezt nem tartják ilyennek, ide is a politikai küzdelmet kiterjesztették, és vitatják a számoknak már a létjogosultságát is.

(12.50)

Ugyanakkor viszont világos és egyértelmű, és le kell szögeznünk, hogy az Állami Számvevőszék hitelesnek és valósnak találta a költségvetési zárszámadást, a költségvetési folyamatok bemutatását. Ilyen módon azt gondolom, a számokról nem kellene vitatkoznunk, és itt is újólag meg kell védenünk az Állami Számvevőszék függetlenségét, a közbizalmat, amely folyamatos támadásoknak van kitéve az ellenzék pártjai részéről, ilyen módon aláásva az Állami Számvevőszékbe vetett közbizalmat. Ez egy nagyon veszélyes játék, és ismételten figyelmeztetnem kell ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ezt ne tegyék, mert nem jó irányba indulunk el. Meg kell védenünk újólag az Állami Számvevőszék függetlenségét, és erre szólítom fel mindannyiunkat, hogy a vitában tartózkodjunk az ilyenfajta hitelrontástól, a "semmi sem drága" politikájától.

Ha a 2011. évi folyamatokat elemezzük a törvény vitája kapcsán - hiszen erre jó ez a törvényjavaslat azon túl, hogy a számokat konstatáljuk és megszavazzuk, hogy visszatekintsünk a kormányzat gazdaságpolitikájára -, akkor egy koncentrikus körben kell elképzelni ezt a vitát, és belülről kifelé vagy kívülről befelé haladva először is egy tágabb gazdaságpolitikai kontextust kell figyelembe vennünk. Ebben a tágabb összefüggésrendszerben, azt gondolom, a legfontosabb megállapítás az kell legyen, hogy történelmi távlatban segítette-e a 2011. év azt, hogy Magyarország kitörjön a periferiális helyzetéből. Abból a periferiális helyzetéből, amit mind a nemzetközi mozgástér, mind pedig az Európai Unióban számunkra kijelölt mozgástér biztosítana számunkra, ha nem próbálnánk ezen a helyzeten javítani, és kitörni ebből a helyzetből.

A nemzeti összefogás kormánya megalakulásakor meghirdetett politikájával és ezen belül gazdaságpolitikájával is azt a célt tűzte ki Magyarország számára, a magyar nemzet valamennyi tagja számára, hogy ebből a periferiális, félperiferiális helyzetből kitör, és nem fogadja el azt a gazdaságpolitikai mozgásteret, azt az irányt, amit számunkra mind a nemzetközi munkamegosztásban, mind az Európai Unióban kijelöltek. Ha ezt elfogadtuk volna, akkor egy, azt kell mondjam, sokkal könnyebb vita tanúi lehetnénk, hiszen számokat hasonlítanánk össze számokkal, és megmaradnánk abban a mókuskerékben, amit elődeink hagytak számunkra, amelyet a "húzd meg, ereszd meg" gazdaságpolitikával lehetne jellemezni. Ha jók a nemzetközi folyamatok, akkor arra rá tudunk ülni, és szerény mértékben, de kicsi gazdasági növekedést is tudunk a magunkénak tudni, ha rosszak, akkor pedig mi is visszaesünk, lásd az önök válságidei kormányzását, amikor több mint 6 százalékkal esett vissza az ország GDP-je. Ha elfogadjuk azt a mozgásteret, amit a Bajnai-kormány az utolsó évben vitt, akkor talán még dicsérő szavakat is kapnánk az ellenzéki képviselőtársainktól, és nem kellene ilyen késhegyig menő vitákat folytatnunk már csak a zárszámadási törvényjavaslat kapcsán is.

A nemzeti összefogás kormánya nem fogadta el ezeket az úgymond realitásokat, és a periferiális helyzetünkből kitörést határozta meg gazdaságpolitikai célként, és az egész évi, a 2011. évi és az azóta eltelt gazdasági folyamatokat is ennek a célrendszernek a mentén kell vizsgálnunk. Ha olyan a nemzetközi környezet, ami az első polgári kormány alatt volt a világgazdaságban és az Európai Unióban is, egy kedvező világgazdasági környezet, akkor azt gondolom, azt a célt is sikerült volna elérni, hogy csökkentsük a nemzetközi eladósodottságunkat, tehát az ország külső eladósodottságát, és egyúttal GDP-bővülést is produkáljon az ország. Egy olyan világgazdasági helyzetben, amelyben az Európai Unió van - és itt lehet utalni a Mediterráneumra vagy Írországra is, amelyek ugyancsak periferiális helyzetet foglalnak el az Európai Unión belül -, ez a mutatvány nem sikerülhetett. Tehát, ha csökkenteni akarjuk, elsősorban saját belső mozgatórugóink miatt, de a nemzetközi hitelességünk megőrzése miatt is, tehát a hitelességi versenyben is fenn akarjuk tartani az ország szavahihetőségét, akkor ez a célrendszer egyidejűleg, azt gondolom, nem teljesülhetett ilyen világgazdasági és európai uniós környezetben.

A hitelesség megőrzése miatt viszont nagyon fontos célkitűzése maradt a kormánynak a 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycél tartása és ennek a keresztülvitele a 2011. évi gazdasági folyamatokon, jelesül a költségvetésen is. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, eredményesnek mondhatjuk a 2011. évet, hiszen ehhez a célhoz a kormányzat tudta tartani magát. Azt a célt való igaz, csökkenő mértékben tudja - és 2012-ben sajnos hiánnyal, csökkenéssel kell számolnunk -, amit a növekedés fenntartása is jelent, habár mindannyian tudjuk, hogy 2011-ben a módosított GDP-cél 1,5 százalékos volt, és ehhez képest 1,7 százalékos GDP-t sikerült teljesíteni, ami a '11. évre mindenféleképpen elismerést érdemel. Erre az évre sajnos már ezt az ütemet az öröklött adottságok miatt, bármennyire is nem tetszik ellenzéki képviselőtársaimnak, különösen az MSZP-seknek, ezt mindig el kell mondanunk, hiszen nem egy légüres térben mozog ez a gazdaságpolitika, hanem az öröklött adottságokra, illetve a nemzetközi környezetre is figyelemmel kell lennünk, és úgy kell reális gazdasági célokat kitűzni, hogy az ország társadalma se rokkanjon bele. Azt gondolom, azzal a célkitűzéssel, amit újólag az IMF-tárgyalásoknál is leszögez a nemzeti együttműködés kormánya, hogy a nyugdíjakhoz nem hagyunk hozzányúlni, a családi pótlékhoz nem hagyunk hozzányúlni, ezekkel a társadalmi terheket is igyekszünk minimalizálni. Tehát 2011-ben úgy sikerült a gazdaságpolitikai mozgásteret megőrizni, illetve a gazdaságpolitikai függetlenség irányában lépéseket tenni, hogy nagyon negatív nemzetközi és öröklött környezettel birkózott a nemzeti együttműködés kormánya.

Ilyen körülmények között is - mint már mondtam - a GDP a tervezetthez képest is némi szerény növekedéssel zárt, 1,7 százalékkal, az exportunk 8,4 százalékkal tudott bővülni, az importunk pedig 6,3 százalékkal bővült, tehát ez azt jelenti, hogy a nettó export komoly mértékben járult hozzá a tavalyi évben a GDP növekedéséhez.

Fontos eredménye a 2011. évnek, és ez egybecseng a kormány munkaalapú gazdaságra való áttérést meghirdető politikájával, hogy igenis csökkent a munkanélküliek száma. Ez a 2012. évben még attraktívabb lesz. Igen, a közmunkaprogramoknak köszönhetően is, hiszen nem hiszem, hogy különbséget kellene tennünk munka és munka között, ha az valódi értékteremtést jelent. Márpedig a közmunkarendszer ebbe az irányba mozdult el, ebben az irányban alakította át a nemzeti együttműködés kormánya.

Fontos eredmény, és talán még nem hangzott el vezérszónoki körben sem, hogy a gyermekek utáni adókedvezménynek köszönhetően nemzetgazdasági szinten átlagban 9,9 százalékkal haladták meg a bérek a 2010-es évet. Ez az árak és az infláció 3,9 százalékos növekedése mellett a keresetek reálértékének 5,8 százalékkal történő növekedését jelenti egy olyan európai uniós és világgazdasági környezetben, amiről már volt módom említést tenni, tehát 5,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek az elmúlt évben.

(13.00)

2011-ben a reálgazdasági többlet a beáramló EU-transzferek hatására tovább javult, így tovább javulhatott Magyarország külső egyensúlya is. Azt gondolom, ez is egy nagyon fontos eredménye a 2011-es évnek.

Az államadósság rátája ugyan szerény mértékben, ha az árfolyamokat az év végi állapotukban vizsgáljuk, csekély mértékben, 80,8 százalékra mérséklődött, de azért itt is fel kell hívnunk a figyelmet arra a kettős beszédre, amit önök a hiányvizsgálatokkor megengednek maguknak. Amikor kedvezőtlen az árfolyamok alakulása a kormánytöbbség, a kormányzat szempontjából, akkor azokat a számokat idézik és a kormány nyakába akarják varrni, hogy lám, nem csökkent, hanem akár nőtt is volna a hiány mértéke, ugyanakkor viszont, amikor kedvezően változnak az árfolyamok, azt mintha nem hallanák meg, és nem ismernék el, hogy a kormányzati politika következtében jelentős mértékben csökkent az államháztartási hiány, ha az árfolyamok kedvezően alakulnak ebből a szempontból. Tehát 80,8 százalékra mérséklődött az év végi hiány, de ez is mérséklődést mutat. Ha az árfolyamok kedvezőbben alakulnak, akkor nyilvánvalóan ez a hiánymérték hetvenhat egész valahány százalékon is alakulhatott volna, mint ahogy, ha az augusztus végi árfolyamokat nézzük, akkor ez reális is.

2011 decemberében elkezdődött ugyanakkor a múlt részéhez tartozó, öröklött terheknek a csökkentése. 2011 decemberében az Európai Bizottságtól felvett hitel első részletének, jelesül 2 milliárd eurónak a törlesztése megtörtént, majd 2012 februárjában az IMF-től felvett hitel első részletének a törlesztései is elkezdődtek.

Ha önök valóban hiteles kritikát akarnak megfogalmazni a 2011. vagy akár a 2012. évről is, akkor azt gondolom, hogy ezeket is meg kellene említeniük, különösen a szocialista képviselőtársainknak, hogy milyen adósságszolgálati kötelezettséget örökölt Magyarország önöktől. Azt a korábbi - úgymond - reformközgazdászok által említett bonmot-t is meg kell mondanunk, hogy önök mindig nagyon jók a válságkezelésben, azoknak a válságoknak a kezelésében, amiket önök okoztak, és aztán majd úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne az öröklött adottságokhoz.

A költségvetési folyamatok értékelésére visszatérve meg kell állapítanunk, hogy az államháztartás európai uniós módszertan szerinti 2011. évi többlete az előzetes adatok alapján, a nem tervezett egyszeri tételeket is figyelembe véve - jelesül itt a nyugdíjalapok államosítására gondolhatunk - a GDP 4,3 százalékában teljesült, plusz 4,3 százalékában teljesült. Hangsúlyozandó, hogy a szufficit mellett a normál költségvetési folyamatokat a kormány az előzetesen számított 3 százalékos gazdasági növekedés helyett 2 százaléknál kisebb növekedés mellett is kézben tartotta, nyilvánvalóan az év közbeni intézkedéseknek köszönhetően is. Amit önök negatívumként szoktak felhozni, az a másik olvasatban nagyon is pozitív, hiszen a kormány reagált a gazdaságpolitikai folyamatokra, nem várt fél évet, egy évet, hanem rögtön cselekedett, miután kiderült a nemzetközi környezet negatív hatása. A nem tervezett egyszeri tételek nélkül ugyanakkor az uniós módszertan szerinti hiány a rendelkezésre álló tényadatok alapján a kormány által kitűzött 2,4 százalékos GDP-arányos mérték alatt, 2,43 százalékban alakult.

Nagyon fontos az önkormányzati alrendszer szempontjából, hogy az önkormányzati alrendszer 2011. évben költségvetési szempontból is mindenféleképpen jól teljesített, hiszen míg 2010-ben a hiány elszaladásához sajnálatos módon az önkormányzati alrendszer is hozzájárult, 2011. évben, meg kell állapítanunk, hogy a 110 milliárd forintos deficit helyett 143,5 milliárd forintos többlettel járt az önkormányzati alrendszer, amely így a GDP arányában 0,9 százalékos javulást mutathatott. Az év közben megtett intézkedéseknek köszönhető, hogy a kormány egy ilyen nehéz évben is, mint amilyen a 2011. év volt - és sajnos lesznek még ilyen nehéz évek Magyarországon az európai uniós gazdaság kilátásait illetően - kézben tudta tartani a folyamatokat.

Való igaz, mint ahogy Szekeres képviselőtársunk mondotta, az államháztartás hiányát devizában kell nyilvántartanunk, hiszen valóban devizában adósították el az országot, és ilyen módon a kitettségünket, a perifériás helyzetünket még inkább megerősítették az elmúlt nyolc évben, 2002 és 2010 között. Tehát nemhogy csökkentették volna a kitettségünket és a kiszolgáltatottságunkat, hanem növelték minden területen, például abban, hogy devizában adósították el az országot, nem a lakosság megtakarításaira számítottak ilyen szempontból. De hol számíthattak volna, hiszen a lakosságot is a végletekig eladósították, és devizában adósították el, tehát mind az embereket, mind az államháztartást devizában adósították el, ilyen módon a gazdaságpolitikai kiszolgáltatottságunkat a végletekig megvalósították, hogyha lehet ezt ilyenképpen mondani.

Mint mondtam már, még egyszer: 2011-ben, hogyha a koncentrikus vizsgálatból, a környezet vizsgálatából befelé haladunk a konkrét folyamatok irányába, majd az év közbeni folyamatok irányába, akkor megfelelően kontroll alatt tudta tartani a kormány, ha kellett, napról napra is. A parlament, a parlamenti többség napról napra reagált a folyamatokra, és ilyen módon kézben tudta tartani a 2011. évet úgy, hogy az ország külső eladósodottsága, kiszolgáltatottsága csökkent, és ilyen módon reményünk lehet arra, hogy valamikor, talán még a mi életünkben a centrumhoz közelebb tudunk zárkózni, és a gyermekeinknek és az unokáinknak egy reményteli országot, egy reményteli jövőképet tudunk nyújtani.

Meg kell említenünk még ugyanakkor, hogy 400 milliárd forinttal több maradt a háztartásoknál az arányos jövedelemadó-rendszernek is köszönhetően, annak köszönhetően, hogy a reálhozamok kifizetésre kerültek a nyugdíjpénztári tagoknál, - ez a bizonyos egyszeri intézkedés. Azt is fontos rögzítenünk, hogy az önök által nap mint nap hangoztatott elvétel, elrablás, einstandolás helyett az emberek 97 százaléka átlépett az állami nyugdíj rendszerébe, az állami gondoskodásban jobban bízik, jobban bízhat, mint az állítólagos piaci hozamokban vagy a piaci kitettségben. Az önkormányzatok pedig, mint említettem, jelentős többlettel zárhatták az elmúlt évet.

Összegezve még egyszer és hangsúlyozva: a '11. év megállította, sőt visszafordította azt a periferiális sodródást, amit 2002 és 2010 között tapasztalhattunk. Való igaz, hogy azt nem sikerült, nem sikerülhet különösen 2012-ben megtenni, hogy nőjön is a GDP és csökkenjen is az adósságállomány, hiszen nem olyan kedvezőek a gazdaságpolitikai környezet nyújtotta lehetőségek, mint az első polgári kormány alatt. Most a nemzetközi környezet vagy az európai uniós gazdasági környezet azt teszi lehetővé számunkra, és ezt tette lehetővé 2011-ben is, hogy az adósságszolgálati kötelezettségünknek eleget tegyünk, az öröklött adósságszolgálati kötelezettségeknek, és ilyen módon csökkentsük az ország nemzetközi kitettségét, nemzetközi kiszolgáltatottságát.

(13.10)

Remélhetőleg ezekre az alapokra építve, a munkaalapú gazdaságra áttérve egy kedvezőbb évet tudunk majd magunkénak a következő időszakban, s tudjuk csökkenteni a külső adósságállományt, és a GDP-arányos növekedést is jobb szintre tudjuk emelni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)