Felszólalás adatai

Mi nem vagyunk megelégedve, tisztelt képviselőtársaim, az Orbán-kormány múlt évi gazdasági teljesítménnyel, sem azzal a zárszámadással, amit elénk tett a pénzügyi kormányzat. A Jobbik frakciója nevében mondom a véleményünket, amelynek egyes elemei több bizottságban elhangzottak, próbálom ezt integráltan visszaadni.

Nálunk, Magyarországon a kialakult gyakorlat az elmúlt húsz esztendőben olyan, hogy együtt beszélünk a zárszámadási törvényjavaslat tárgyalása kapcsán gazdaságpolitikai kérdésekről és szűkebb költségvetési, fiskális kérdésekről. Nem minősítem ezt a gyakorlatot, csak megállapítom, hogy ez ilyen, tehát ezért vagyok kénytelen a gazdaságpolitika néhány kérdésével is foglalkozni, jóllehet a szűkebben vett zárszámadáshoz ezek nem kötődnek olyan mértékig.

A kormánynak a gazdaságpolitikai fókuszpontjaiban az egyensúlyi mutatók álltak, mint tudjuk, a hiány és az államháztartás szintjének a mérséklése a GDP-hez képest. Nos, szeretném a következőt mondani, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr és tisztelt Puskás képviselőtársam: jelenleg még azért ott tartunk, hogy a kormány az Országgyűlésnek számol be, és nem az Európai Uniónak. Önök elmondták azokat a hiányszámokat, ami eredményszemléletben nem annyi, amennyi; ez kicsit olyan "itt a piros, hol a piros" játék, ami a törvényjavaslatban elfogadásra vár, és el is fogják vélhetően fogadni, hiszen az elmúlt húsz esztendőben a mindenkori kormánytöbbség minden zárszámadást elfogadott, ha jó volt, ha nem volt jó - többnyire nem volt jó -, de hát ez már nálunk csak így megy. Tehát önök a pénzforgalmi szemléletben készült, kimutatott hiányt fogják a törvényjavaslatban törvényerőre emelni, ez pedig nem az eredményszemléletű adat, hanem a pénzforgalmi, amit az államháztartási törvény rögzít.

Azokat a számokat, amiket voltak szívesek elmondani, azokat az Állami Számvevőszék nem auditálta. Az Állami Számvevőszék jelentésében más számok szerepelnek, pénzforgalmi szemléletben, azért - helyesen -, mert az államháztartási törvény ezt választotta. Nyilvánvalóan nem ez a fórum a helye annak, hogy ezt a kétféle számbavételt itt értékeljük, minősítsük; a magyar kormány ezt választotta, a magyar parlament ezt akceptálta. Ezek után egy zárszámadási törvényjavaslatban a pénzforgalmi szemléletű számok szerepelnek.

Az önök által mondott számokat végül is én is elhiszem - mit tehetek -, de hát itt nem hiten alapszik a kérdés, kedves képviselőtársaim, hanem auditáláson alapszik, és a Számvevőszék nem ezt auditálta, illetve a számvevőszéki auditnak nem ez az eredménye. Azt mondja a Számvevőszék, hogy a központi költségvetés hiánya a módosított összeget is meghaladóan, az eredeti előirányzat 2,8-szerese lett. A hány GDP-arányos mutatóját 2,2 százalékra tervezték és 6,2-re teljesült. Ezt mondja az Állami Számvevőszék, mert ezt auditálta. Hát ezt kell elfogadnunk, mert az arra illetékes pénzügyi ellenőrző szerv ezeket közli velünk. Ezek után az államtitkár úr és a képviselő úr is itt emlegeti az eredményszemléletű hiányt, hogy az EU-nak viszont... Kérem szépen, itt, ebben a Házban nem az EU-nak számolnak el, hanem a Magyar Országgyűlésnek, a magyar adófizetőknek, és a pénzforgalmi szemléletű hiányszámok nem azt mutatják, amit itt önök emlegetnek. Ez az egyik probléma.

A másik az államháztartás adóssága a GDP-hez képest, ez a gyakran emlegetett mutató, ami gyakorlatilag változatlan lett 2010-hez képest, mert ugye ez az eredmény, ami itt megszületett, 80,8 százalékos. Tudjuk, hogy ez ma éppen jobb ennél, köszönhetően a forint erősödésének, de hát a forint árfolyama mozog, végül is mindig azon az árfolyamon kell kimutatni, amin a beszámoló készült, és a beszámolókészítés záró időpontjában az államháztartási adósság 80,8 százalék. Nem csökkent sajnos 2010-hez képest, annak ellenére nem csökkent, hogy itt ugye jelentős egyszeri többletbevétele volt a magyar büdzsének, amit sajnos elvitt a forintárfolyam gyengülése. Tehát ez sem teljesült. Tehát sem a hiánycél nem teljesült - nemhogy nem teljesült, hanem elment, nagyon elment pénzforgalmi szemléletben -, és az államháztartás adóssága sem mondható teljesíthetőnek, pedig hát itt óriási erőfeszítéseket tett a tisztelt kormány; még azokat az aprópénznek tekinthető magánmegtakarításokat is besöpörte, amit a győri kanonok úr nagyon tisztességes fölajánlással tett.

Ezek után nyilván nem fogok minden kritikai észrevételt elmondani, mert arra nem lesz időm most a kisebbségi vélemények integrálásakor, majd elmondom a vezérszónoki mondandómban. Az igazi nagy probléma, és aztán itt tulajdonképpen ezzel meg is indokoltam, hogy miért nem lehet elfogadni ezt a zárszámadást, hát kérem szépen, az állam vagyonával önök továbbra sem tudnak elszámolni. Tessék elképzelni egy magánháztartást, ahol a magánháztartás nem tudja, hogy mennyi a vagyona. Hát azt még úgy tudja, mennyi a jövedelme meg az adó, ki mit hoz haza, csinálnak egy családi költségvetést, de fogalmuk sincs, hogy mijük van, van-e autójuk vagy hűtőgépjük, vagy már nem is tudjuk, mi van még a háztartásokban.

2011. december 31-ére kapott határidőt a saját kormányától két minisztérium is - ha jól emlékszem, de egy biztosan - arra, hogy szíveskedjék az országleltárt elkészíteni, és az állam gazdálkodói és kincstári vagyonáról egy olyan katalógust, olyan katasztert készíteni, amiből mindenki, akit érdekel, megnézheti - képviselő vagy állampolgár, kutató, és így tovább -, hogy ez a magyar állam milyen vagyonnal rendelkezik. Ráadásul naturáliákban kimutatni, amit lehet. Például a földet vagy az ivóvízkészletet, a gyógyvízkészletet, a nemzeti parkokat, és így tovább. Nincs ilyen. Nem képesek megcsinálni, több mint két és féléves kormányzás után képtelenek egy tisztességes országleltárt készíteni. Hát hogyan lehet egy zárszámadást elfogadni, ha nincs mögötte vagyon?!

Tessék elképzelni egy társasági beszámolót: egy közgyűlés villámgyorsan meneszti a menedzsmentet, ha nem tud egy olyan pénzügyi beszámolót eléje tenni, amiből ki fog derülni, hogy mennyi a vagyona, milyen tulajdoni megoszlással rendelkezik a közgyűlés, a tulajdonos. Hát ezeket a számokat prezentálni kell, mert különben alkalmatlan a menedzsment arra, hogy gazdálkodási kérdésekkel foglalkozzon. Nem tudják sem a szűken vett kincstári vagyont, sem az állam gazdálkodói vagyonát hitelesen bemutatni, sem azokat a vagyonelemeket, nagy társaságokat, amelyek nem részei az államháztartásnak - hála az államháztartási törvénynek -, hanem egy másik szférát képviselnek, a kormányzati szféra egy másik szeletét képviselik, ahol szintén óriási vagyoni eszközei vannak Magyarországnak, arról sincs semmiféle tudomásunk.

Végül, de nem utolsósorban az a problémánk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Állami Számvevőszék jelentése nem nagyon segíti az Országgyűlést abban, hogy megítélje, hogy ez a zárszámadás most tulajdonképpen rendben van-e vagy nincs.

(11.30)

Kellett volna adni hozzá egy olyan minősítést, egy olyan záradékot, amiben azt mondja a Számvevőszék, hogy igen, megnéztük, nincsenek ebben nagy problémák, ezért szíveskedjék a tisztelt Országgyűlés elfogadni, mert az erről szóló 120 oldalas jelentés ezt alátámasztja.

Itt Domokos elnök úr erényként tüntette föl, hogy 120 oldal csupán ez a jelentés. Én ezt elfogadom, de nem ez dönti el, hogy 120 oldal. Én három oldalt is elfogadnék, tisztelt elnök úr, ha három oldalon oda lenne írva az az egyértelmű vélemény, független véleménye az Állami Számvevőszéknek, ami kijelenti expressis verbis, hogy a kormány pénzügyi elszámolásai korrektek, stimmelnek az elszámolások, a vagyoni helyzetéről, pénzügyi helyzetéről hű és valós képet fest. Nekem elég volna két oldal is, nem ragaszkodnék - de most mire támaszkodjak?

Van egy érdekes mondat, ezt már talán idéztem, "A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz", ehhez hasonló mondat: "A feltárt hibák a zárszámadás megbízhatóságát nem befolyásolták" - írja az Állami Számvevőszék jelentése. A feltárt hibák - és a fel nem tárt hibák? Azokkal mi van? A megbízhatóságát nem befolyásolták. Nem befolyásolták? Akkor megbízható? Akkor azt essék leírni ide, hogy megbízható, korrekt, nincs benne lényeges hiba, ezért tessék elfogadni.

Mi nem tudjuk elfogadni, elnök úr. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)