Felszólalás adatai

DR. FAZAKAS SZABOLCS (Európai Szocialisták Pártja): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy öröm, igazi megtiszteltetés számomra, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az idén is hozzászólhatok a költségvetés tárgyalásához. Ezt annál is inkább szívesen teszem, mert az idei költségvetés három fő célkitűzésével - a fenntartható egyensúllyal, a reformokkal és a fejlesztéssel - maximálisan egyetértek, azokat támogatom. Igen, képviselőtársaim, az én megítélésem szerint is a 2007-es költségvetés egy további, nagyon komoly előrelépés a stabilitás megteremtése irányában, és egyben örülök, hogy Veres miniszter úr is megérkezett, mert én egyben ezt úgy is tekintem, mint ékes bizonyítékát annak, hogy a magyar kormány eltökélt és elkötelezett a konvergenciaprogramban foglalt célkitűzések következetes megvalósítására.

Ennek a jelentőségét most, amikor belpolitikai indítékokból egy sor nem oda való gazdasági kérdés is az Európai Parlament és az Európai Bizottság színpadára került, azt hiszem, nem kell önöknek hangsúlyoznom. Amellett alá kívánom húzni, hogy nagyon fontosnak tartom, hogy a stabilitás mellett ez a költségvetés az európai forrásokból származó fejlesztésekkel is megfelelően foglalkozik, és mint európai képviselő, elsősorban ehhez szeretnék hozzászólni.

Tavaly ilyenkor vázoltam azokat a veszélyeket, amelyek az előtt álltak, hogy vajon lesz-e Európának 2007-2013-ra vonatkozó költségvetési perspektívája, mert fennállt annak a reális veszélye, hogy egyes tagországok vonakodnak a szükséges hozzájárulásokat megadni, és bizony ez főleg az új országoknak - főleg ezekre a támogatásokra rászoruló, nettó kedvezményezett országoknak, mint Magyarország - nagyon hátrányos lett volna.

Örömmel vettük, hogy a magyar kormány aktív hozzájárulásával decemberre sikerült elérni egy kompromisszumot, amely természetesen messze volt az ideálistól, de mégis biztosította azokat a hosszú távú lehetőségeket, amelyekre akár a mi fejlesztésünket is építhetjük. Majd bizonyára önök is értesültek arról, hogy az Európai Parlament is bizony vonakodott e kompromisszum elfogadásától. Azért vonakodott ettől, mert egyes képviselők politikailag gondolták úgy, hogy ideálisabb, jobb Európát szolgáló költségvetést tudnának létrehozni, amire - miután a hozzájárulást a tagországok fizetik - végül is nem volt lehetőségük. Másrészt bizony sok ország képviselője nemzeti megfontolásból - így mondanám: nemzeti önzésből - el akarta utasítani a hosszú lejáratú költségvetést, mondván, hogy az éves költségvetésben jobban fogják tudni képviselni az érdekeiket.

Ekkor a magyar európai parlamenti képviselők pártpolitikai hozzáállástól függetlenül együtt harcoltak azért, hogy ez a kompromisszum megszülessen, és május 17-én alá is írtuk az interinstitucionális megállapodást, amely rendelkezik 2007-2013 költségvetéséről. Mindenki tudja, hogy ez Magyarország számára több mint 33 milliárd eurós összeget jelent, azaz az eddigi beilleszkedési időszakhoz képest háromszoros forrásokat biztosít, amiből csak 22,7 milliárd euró jut a strukturális és kohéziós fejlesztésekhez, azaz az ország fellendülésének biztosításához. Ezek azok az összegek, amelyek itt Magyarországon mint 8000 milliárdos fejlesztési elképzelések és lehetőségek jelentkeznek. Ahhoz, hogy ezek az összegek lehívhatók legyenek, szükség van arra, hogy a 2007-es konkrét költségvetést az Európai Parlamentben is biztosítsuk.

Bizonyára tudnak róla, hogy e tekintetben is éles viták folynak. E viták elsősorban arra vonatkoznak, hogy például a kutatás-fejlesztésre, például a kisvállalkozások segítésére vagy a transzeurópai networkökre, tehát a lisszaboni célok megvalósítását szolgáló célokra tudunk-e elegendő összegeket biztosítani. Megnyugtathatom önöket: ezek a Magyarország számára előirányzott összegeket nem érintik, ezek az összegek ettől függetlenül meglesznek. Bízunk abban, hogy ezeknél a vitáknál is sikerül az Európai Parlament érdekeit a jövő héten sorra kerülő conciliation, tehát a Tanáccsal való egyeztetés során érvényre juttatnia. Egy biztos: mi arra készülünk, hogy december 14-én megszavazzuk a jövő évi költségvetést, tehát meglesz a bázisa azoknak a fejlesztéseknek, amelyeket mi európai forrásokra kívánunk építeni.

Nagyon szeretném, ha a jövő évi költségvetés és a parlamenti vita is sokkal inkább újra e fejlesztések közös, az ország érdekében való felhasználásával foglalkoznának, mintsem ilyen vitákkal, mint például házipénztáradó vagy nem házipénztáradó - tudom, hogy azok is konkrétan nagyon fontosak.

Talán befejezésként megengedi Varga képviselőtársam - akivel az európai költségvetési bizottságban meg az ellenőrzési bizottságban nagyon jól együtt tudunk működni -, hogy egy viccet megengedjek magamnak. Tudják, én Bécsben kicsit Sigmund Freudon nőttem fel, és az a véleményem, hogy ha valaki elszólja magát, amögött valami van. Tehát amikor ön a házipénztáradó helyett házi adópénztárról beszélt, az engem kicsit arra emlékeztetett, mintha valaki a házastársát összekeverné a társasházzal. (Derültség.) De ez nem a témához tartozik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)