Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a lehetőséget, bár nem túl örömteli, hogy egy ilyen témáról kell itt beszélnünk, és a véleményem elmondásával szeretném alátámasztani azt, hogy igazából mi zajlik itt. De szeretnék egy más megvilágítást is adni a történetnek, mert nem akarom ismételni azt, amit képviselőtársaim itt már említettek, hanem nézzünk akkor további érveket, nem azzal a szándékkal, hogy ez önöket különösebben meghatná, de örülök annak, ha figyelemmel követnek bennünket a nyilvánosságban, és egyre több ember szembesüljön azzal a helyzettel, hogy a Fidesz-kormány kiket is képvisel igazából, kiknek az érdekeit szolgálja és milyen jogszabályokat terjeszt itt be. Gondolják, hogy a ciklus elején ezt még le lehet nyelni, vagy le lehet nyomni az emberek torkán. Miközben sok tekintetben, én ezt nem is vitatom, hogy vannak olyan vagyonok, amelynek az ilyetén való működtetésére önök érdemben keresletet találnak. Tehát ilyen alapítványból lesz is valamennyi, nem tudjuk még, hogy mennyi, de biztosan lesz. De most előbb nézzük azt, hadd kezdjem azzal, hogy azzal értek egyet, hogy ez egy hiánypótló történet, hogy itt képviselőtársam utolsó gondolatához csatlakozzam. Ez teljesen így van, ez, amit ide beterjesztettek, egy olyan különleges jogszabály, egyébként nem létezik ilyen megoldás, amit önök itt előterjesztettek. Államtitkár úr ingatja a fejét, hogy ilyen nincs, de azt gondolom, hogy az a megoldás kicsit előremenve is, az a megfejtés, hogy egy alapítványt tevő nem marad elidegenítve az alapítványtól, hanem egyébként utána részese marad és ő ott tevékenykedni tud az alapítványban, azt gondolom, hogy ez mindenképpen példa nélküli, legalábbis Magyarországon példa nélküli, és ilyen értelemben, azt hiszem, nekem van igazam.

Amit beterjesztettek, abból újra elmondani, hogy mekkora tőkével hoznak létre alapítványt, milyen személyi feltételekkel, milyen alapítással, ezt nem szeretném megismételni, mert azt gondolom, hogy felesleges. Egy dologra mindenképpen azért itt csatlakoznék, hogy azt még nem tudjuk, hogy az adózási körülményei milyenek lesznek ennek az alapítványnak, mert könnyen lehet, hogy az eddig általunk megismert kedvezményeken túl még az adózásban is egyszer csak megjelenik egy paragrafus majd az adótörvényeknél, hogy a vagyonkezelő alapítványoknak milyen kedvezményei vannak, milyen lehetőségei vannak. Tehát ez a trükk még, azt hiszem, visszavan.

De mindenesetre az nagyon világos, hogy önök egy szót nagyon kerülnek, nem merte egyikük sem kiejteni a szájukon, sem a képviselők, sem a Fidesz, sem a KDNP vezérszónokai, sem államtitkár úr, hogy mindez a családi vagyonokról szól. A „családi” szót úgy kerülik, mint macska a forró kását, ezt nem szabad kiejteni, mert akkor túl könnyű lenne beazonosítani azt, amit egyébként valóban nemzetközi vonatkozásában a német területről vesznek át mint gyakorlatot. Csak apró különbség van, hogy ott nem állami támogatásból hozzák ezeket létre, hanem valóságos, létező magánvagyonoknak a működtetésére, ahol kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy igen, legyen meg a lehetőség arra, hogy a családi magánvagyonok generációkon történő átörökítése, megóvása megtörténhessen.

(14.40)

Akkor nézzük meg, hogy kiket érinthet ez, kikről beszélünk, mert a 600 millió forintos alaptőke vagy kezdőtőke még csak kezdet, egyáltalán milyen lehetőségről van szó, kiknek segíthet ez a törvény. Először kezdjük inkább a Központi Statisztikai Hivatal adatainál, és nézzük meg onnét, hogy a felső tízezerbe kerülni, vagy inkább úgy mondom, hogy a felső 10 százalékba Magyarországon bekerülni már évi 5-6 millió forintos jövedelemmel is lehet. A gazdasági elit 15-16 millió forint körül jár. Ez azt jelenti, hogy róluk még nem beszélünk, mert nekik ehhez az alapítványhoz semmi közük nincs. Ezek után következik az a lényegében 1000-1500 fő, akik évi 300 millió forintot meg tudnak takarítani. Most már ott járunk, hogy lassan elkezdhetjük nevesíteni, mert ez már nem lesz olyan nagyon nehéz (Dr. Völner Pál: Gyurcsány Ferenc!) az önök elmúlt 8-9 éve működése alapján, hogy kik azok az érintettek, akik ebbe beletartoznak, akiket még folyamatosan most is segítenek.

Az az érvelés, arra is szeretnék egy gondolattal kitérni, hogy a generációváltás most következik be ezeknél a vállalkozóknál. Tisztelettel jelzem, az önök érvelése nem igaz. A generációváltás már tíz éve zajlik. Itt most más okok miatt lettek érzékenyek arra, hogy ezt figyelembe vegyék. Nagyon egyszerű a tétel, akár még az önök gondolatait is figyelembe venni. 1990-ben egy 35-40 éves, vállalkozásra igazából lehetőséget kapott új vezető a vállalkozását elindítva rá húsz évre abba a nyugdíjkorba került, amikor valakinek át kell adnia a társaságot, tehát tíz évvel ezelőtt. Tehát már akkor elindult ez a folyamat, így ez az érvük nem igaz. Itt most lett hirtelen fontos az, hogy hogyan lehet Magyarországon legalizálni azt a vagyont, ami az elmúlt tíz év alatt megjelent, most már 5000 milliárd forintos megtakarításnál járnak egyébként azok, akikről beszélünk. Ezt a vagyont kell valamilyen módon megoldani úgy, hogy ne kelljen ahhoz elköltözni Magyarországról, hogy kicsit is élvezni lehessen ennek hasznát, hogy mégiscsak Magyarországon maradjanak.

Tehát ebből az következik, hogy miközben a tegnapi napon a Corvinus Alapítvány tételéhez kötődően önök, mondhatnám, folytatnak egyféle szemfényvesztést, addig fű alatt viszont a vagyonkezelő alapítványokkal el akarják intézni azt, mondjuk ki egyszerűen, hogy mind Mészárosnak, mind Garancsinak, mind Simicskának, meg mindenkinek, aki ebben a történetben a maguk fejében benne van, ennek a néhány embernek, ezer embernek a családi megoldására sor kerülhessen. Éppen ezért, mielőtt a törvény részleteibe belemennék, egyértelművé szeretném tenni, hogy ezt a törvényt természetesen nem támogatjuk. Nem elég őszinte ahhoz ez az előterjesztés, hogy ezt meg lehessen tenni. Bizonyos értelemben még azt is mondhatnám, hogy az Orbán-rendszer bukásának beismeréseként is kezelhetem, mert ez az utolsó fázisa annak, hogy az elmúlt tíz évben eltüntetett vagyonokat vagy ilyen értelemben megszerzett vagyonokat legalizálják, és azt gondolják, hogy egy NER-rendszer leváltása után ezekkel önöknek már különösebben nem kell bajlódniuk, támadhatatlanokká válnak. De azt hiszem, hogy önök túl optimisták.

Nézzük azonban, hogy e törvényben mi az, ami egyértelművé teszi ezt! Egyik oldalról az a szabályozás, hogy ezt a polgári törvénykönyvön kívül emelik és külön törvényt alkotnak erről, ez önmagában is, azt gondolom, újdonság. De meglehetősen aggasztó az a megoldás, amit az államtitkár úrnak már az előbb említettem, hogy korlátlan összefonódást tesz lehetővé az alapítvány ügyében az 5. §, amely szerint az alapítói jogokat a kuratórium is gyakorolhatja. Ebben az esetben a kuratórium választhatja meg a felügyelőbizottság tagjait. Ilyen a világon nincs! Önmagát fogja ellenőrizni, engem fog ellenőrizni az, akit én kineveztem. Drága uraim, hogyan képzelik ezt a történetet?! Ez igazán a csókosok összefonódása, és ebben az értelemben viszonylag könnyű lejátszani azt a történetet, hogy valóban megmaradjon az öröklésen túl meglévő lehetőséggel az önök, illetve az alapítók hatáskörében.

Amikor az előbb részletesen említettem, hogy kiket érinthet ez, és azt mondtam, hogy még a 10 százalékát sem a magyar állampolgároknak, akkor hangsúlyozni akartam azt is, hogy a 90 százalékot meg biztosan nem, de a 10-ből is csak összesen ezt az 1500 embert, az összes többit nem. De ki az az összes többi? Az az összes többi, akik részére ilyen alapítványi vagyonjuttatás helyett inkább egy rabszolgatörvényt akasztottak a nyakukba. Tőlük azt kérik, azt várják el, mert nem kérik, jogszabályt hoztak arról, és követelik, hogy éjt nappallá téve dolgozzanak. Mondom ezt egyébként tíz évig bányában dolgozó emberként azoknak az embereknek a nevében, akik munkásként mindennap a fizikai erejüket viszik a vásárra. Ezeknek az embereknek semmi közük nem lesz az ilyen alapítványokhoz. Ellenben ahhoz a törvényhez, amit önök itt meghoztak, ahhoz pedig az marad nekik. Mindegy, hogy egyébként ma valaki a Suzuki vagy bármely más autógyár szalagsorán dolgozik, mindegy, hogy földeken dolgoztatjáke őket, épp ezért nekünk hazafias kötelességünk az, hogy értük szót emeljünk. És ha önök csak az 1000-1500 ember érdekében hoznak törvényt, akkor ugyanolyan bűnt követnek el, mint amikor ezekkel az emberekkel szemben ezt a 400 órás túlórát lehetővé tették a cégek számára. Nem rabszolgák, hanem mi szabad európai magyarok vagyunk. Maguk pedig ennek a totális ellenkezőjét képviselik.

Itt vannak hárman a teljes Fidesz-frakcióból, önök fogják elvinni azt a balhét, ami ezzel kapcsolatos. Bízom benne, hogy mindazok a hozzászólások, amelyek elhangzanak, eljutnak a nyilvánossághoz, bár tévéközvetítés nincs, arra nem futja ennek a Háznak mindenféle őrséggel ellentétben. Kövér László elnök úr nem képes megoldani azt, hogy abban a köztévében, amelyben 90 milliárd forintot költenek el, legalább azok az emberek szembesülhessenek azzal, hogy önök milyen jogszabályt terjesztettek be a mai napon.

Hát, tisztelt államtitkár úr, tisztelt Ház, ezt a törvénytervezetet a rabszolgatörvénnyel együtt vonják vissza, akkor teszik a legjobbat Magyarországnak. Köszönöm szépen.