Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban, amikor a magyar társadalom az önvizsgálattal van elfoglalva, érdemes megosztani egymással azokat az élményeinket, amelyek példát mutatnak, a köz javát szolgálják.

Képviselőtársaim! Ezekkel a gondolatokkal szólítom meg az Országgyűlést és azokat, akik az ország határain belül és szerte a nagyvilágban hallgatnak vagy olvasnak bennünket.

Most a kilencvenedik életévét betöltő Bartosné Stiaszny Éva asszonyt köszöntjük. Bizonyára szerettei számára a legfontosabb ez a nap. Mégis az ő élményei, és az, ahogyan megélte a XX. évszázadot, áldássá formálódhat azoknak, akiknek füle van a hallásra és szeme a látásra. A költő szavait idézve: "mert olyan időket éltünk meg, amikre nincs ige..."

Valószínűleg többen is megemlékeznek és írnak Éva asszony gazdag életéről. A leghitelesebben ő maga. Bizony, amikor a kicsi Éva megszületett 1919-ben, a zord idők legeslegzordabbika sújtotta a nemzetet, a társadalmat, a közösséget, az egyént. A jómódú polgári család művészetre hivatott gyermeke, akinek Sorbonne-ra való ösztöndíját is elvitte a háború és következményei, ő akkor hivatásként a "nemzet napszámosa" lett, hogy elszigeteltségünk korlátai csökkenjenek. Megtehette volna, hogy külföldön folytatja pályáját, ő azonban itthon maradt nevelni a következő generációt, mert a gyermekek jövője, politikától és társadalmi berendezkedéstől függetlenül, az ország továbbélését garantálja.

Tisztelt Ház! Itt most, a zord időkben a "csillagos órák" nemes formálóját köszöntöm. Idézzük fel egy hiteles szemtanú szavait. "1944-ben a Bogár utcai gyermekotthon tizenegy éves lakója voltam. Magam előtt látom a képet. Buda ostroma pusztítva halad, házról házra, se várost, se embert nem kímélve. A család szétszóródva, végül bátyámmal befogadást nyertünk, de nemcsak befogadást, hanem szeretetet, nevelést és ellátást is egy közösségben, amelynek élén Éva néni állt. Egy fiatal nő, akinek a sors vagy az Úr azt a feladatot adta, hogy a történelem sötét pillanatában megmentsen egy pártucatnyi gyermeket. Ő vezetett bennünket a német, a nyilas és az orosz zátonyok között, akadályt és kockázatot nem ismerve. Csak később értettem meg, hogy mögötte ott állt Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a több ezer üldözött gyermek megmentője, akire utca neve emlékeztet Budán."

Azért is időszerű most elmondanom ezt, mert idén emlékezünk Sztehlo Gábor, a nagy gyermekmentő századik születésnapjára. A legutóbbi években Éva asszony annak szentelte életét, hogy Sztehlo Gábor munkásságát napvilágra hozza. Az általa alapított Gaudiopolisról sokan hallottak, neveltjei közül még ma is élnek. Éva asszony erőfeszítésének is köszönhető, hogy ma utca őrzi nevét, ott, ahol az egyik gyermekotthon, majd a Gaudiopolis állt.

Tisztelt Ház! Isten éltesse sokáig Bartosné Stiaszny Évát, aki gyermekmentő és a vészkorszak teljesebb megismerését szolgáló tevékenységéért megkapta az Arany Érdemkeresztet.

Tisztelt Ház! Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)