Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden évben, amikor eljön a költségvetés parlamenti vitájának az időszaka, nem győzzük elmondani: az ország költségvetése nem számháború, amikor puszta érdekek mentén mindenki megpróbál minél többet kihasítani a maga számára fontos dolgokra. Ennél sokkal többről van szó. A költségvetés indikátora annak, hogy egy felelős kormány a köz pénzének felhasználására tude olyan javaslatot kidolgozni, amely a társadalom egészének jóllétét szolgálja, méghozzá úgy, hogy eközben ennek környezeti és gazdasági feltételeit is a fenntarthatóság jegyében biztosítani képes.Ez nem egyszerű feladat, tekintettel a sokrétű igényekre, a korlátozott forrásokra, rövid és hosszú távú érdekek összehangolásának szükségességére. Ezért legfőbb zsinórmértékünk a közös és következetes értékrend, a prioritások konszenzusra építése és a közpolitikák összehangolása kellene hogy legyen. Az volna a jó, amikor a források felhasználása egy közös célrendszer elérését segíti, amikor a cél a társadalmi, a környezeti és a gazdasági szempontok egymást erősítő összehangolása, a jelen értékeinek védelmével a jövőnk megalapozása.

Ha megnézzük, hogy az Orbán-kormány elmúlt tízéves kormányzása mivel járt, akkor azt látjuk, amit ez a költségvetés is mutat: társadalmi szétszakadás, egy szűk eliten kívül a többség jóllétének semmibevétele, amikor a javakon túl már a jogok és az emberi méltóság is csorbul. A gazdaság egészének teljes kiszolgáltatottsága, beleértve a stratégiai szempontból fontos energiaszektort befolyásoló orosz haverokat. A természeti erőforrások felélése, pusztítása, maradék értékeink magánosítása a közjó teljes figyelmen kívül hagyásával. És itt beszélhetünk a nemzeti földvagyon sajátos privatizációjáról, a nemzetstratégiai jelentőségű vízvagyon lerablására tett kísérletekről, a Balaton einstandjáról, és arról, hogy ezenközben a helyi közösségek és az önkormányzatiság, a civil kurázsi feltételeit is megpróbálják agyagba taposni.

Mindez inkább elválaszt, mint összeköt a XXI. század valós kihívásainak megválaszolásától, a világ és az EU közös törekvéseitől, de még a Kárpát-medence közös ügyeiben való érdemi együttműködéstől is. Az LMP már régóta mondja, de a járvány is megmutatta, hogy nem folytathatjuk ott, ahol a vírus előtt abbahagytuk, és hogy 2021-ben zöldfordulatra és újjáépítésre, zöld újjáépítésre van szükség.

De nézzük mindezt a kormány 2021. évre benyújtott költségvetési javaslata tükrében a fenntarthatóság és a környezetügy szemszögéből. Az eleve elfogadhatatlan, hogy a kormány olyan költségvetési javaslatot terjeszt be, amely célzottan átláthatatlan. Évek óta a terv és a megvalósítás távolról sem egyezik. A költségvetési javaslatok még véletlenül sem tüntetik fel egységes szerkezetben, hogy mi volt az előző év, évek eőirányzata és teljesítése.

(15.40)

A fejezeti előirányzatok címsorait folyamatosan összevonják, tárcák között utaztatják, a hazai és EU-s támogatások tartalmilag összefüggő céljaihoz rendelt költségvetési tételeket pedig sűrű homály borítja. Még véletlenül sem fordul elő, hogy a kormány és az Országgyűlés által egyaránt elfogadott tervek, stratégiák és programok célkitűzéseinek végrehajtásához illeszkedő sorok jelenjenek meg a költségvetésben, vagyis a kormány ezeket a terveket és a programokat is csak díszletként használja. Említeni tudom a nemzeti környezetvédelmi programot, a NÉS-t, a biodiverzitás-stratégiát vagy akár a Kvassay Jenő-tervet is. Alapvető hiányosság az Alaptörvénybe foglalt, az egészséges környezethez és a természeti erőforrások védelméhez fűződő jogaink érvényesítése a költségvetésben.

Magáért beszél, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 2021. évi költségvetés szöveges részeiben, indoklásaiban a „környezetvédelem” fogalma meg sem jelenik. Jelen tervezet teljesen hiányos a tekintetben, hogy a választóknak, az érintetteknek választ adjon arra, hogy mi lesz a ketyegő vegyi bombaként működő környezetszennyezések kármentesítésével, az emberéleteket követelő épületek azbesztmentesítésével, a kidolgozott, de a kormány által kiherélt országos levegőterhelés-csökkentési program érdemi végrehajtásával, a környezet-egészségügy felkészítésével, az éghajlatváltozás következtében fellépő újabb kockázatok kezelésével vagy a várható rendkívüli időjárási helyzetek enyhítésével, amikor önhibájukon kívül ezrek maradhatnak fedél nélkül.

Vagy mi van az alkalmazkodó mező- és erdőgazdálkodással, a talajvédelemmel, amikor pontosan lehet tudni, hogy a magyar mezőgazdaság jelen termelési szerkezete tarthatatlan? A meglévő erdeink pusztulnak, nemhogy újak telepítésére lenne esély a vízhiány miatt, és termőterületeink a rossz irányba támogatott gazdálkodás miatt évről évre csak veszítenek a termőképességükből. Vagy mi van a domb- és síkvidéki vízvisszatartási projektekkel, amelyek helyett a kormány csak az oligarchák elavult és vízpocsékoló öntözési igényeit igyekszik közérdeket sértő módon kielégíteni? Hol késik a fenntartható tájgazdálkodás ösztönzése? Hogyan lesznek élhetők településeink, ha a kormány inkább elvesz, mint ad ahhoz, hogy megküzdjenek az éghajlatváltozás következményeivel, és hogy emiatt ne veszítsünk el a mostani járvány áldozatainál még több, bár a kormányzati statisztika által elhallgatott számú hozzátartozónkat például a kezelhetetlen és tartós hőhullámok miatt?

Azt kell mondani, látva a költségvetést, hogy a város és a vidék végre most egyesülhet a sok évtizedes koholt és értelmetlen szembeállítás után, ugyanis egyaránt sújtja őket a kormány költségvetési politikája. De a tervezetnek nemcsak az a gyenge pontja, hogy kinek mire nem ad forrást, hanem az is, hogy akinek és amire ad, az esetenként a fenntarthatósággal ellentétes célú.

A kormány nem ismeri fel azt a tényt, hogy a természeti erőforrásaink, értékeink, az ökoszisztéma-szolgáltatások korlátosak, és hogy a kormány tudatos és vétkes mulasztásai, sőt környezetünk azonnali kizsákmányolását célzó intézkedései rövid és hosszú távon is visszafordíthatatlan környezeti változásokhoz vezetnek. Most, amikor Magyarország 2021-es költségvetéséről vitatkozunk itt a parlamentben, ismételten azt látjuk, hogy a kormány nem érti, nem érzi a klímaváltozás súlyosságát. Tenni kell, de összefoglalóan ki lehet mondani, hogy a beterjesztett költségvetésben alig találni olyan elemet, ami tényleg elősegítené a klímaváltozás megfékezését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, ami szolgálná a környezetvédelmet, tágabb értelemben azt, hogy egészséges környezetben élhessünk, és mindezt élvezhessék majd gyermekeink és unokáink is.

Az LMP szerint egyértelmű zöldfordulatra van szükség. Az LMP a 2021. évi költségvetéshez 21 olyan módosító indítványt nyújt majd be, amelynek célja, hogy az ország élhető maradjon, megőrizzük erdeinket, a jó minőségű termőföldet, vizeinket, természeti értékeinket, összességében a biológiai sokféleséget.

A benyújtott javaslataink közül szeretnék néhányat kiemelni, néhány fontosabb területet. Tízből nyolc magyarországi lakás nem felel meg a korszerű épületenergetikai követelményeknek. Meggyőződésünk, hogy az energiahatékonyság területén a lakossági épületszigetelésre kell összpontosítani, itt érhető el a legkönnyebb megtakarítás. Évi 300 milliárd forintos kerettel komplex épületenergetikai felújítási programra van szükség.

Teljes körű felújítással drasztikus, akár 85 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ez lenne az igazi rezsicsökkentés! A klímaalkalmazkodási feladatokra is kellenek költségvetési források, nem elég az Európai Unió felé tartani a markunkat.

Azt gondolom, most már lassan mindenki tudja Magyarországon, hogy a klímaváltozás súlyosan érinti hazánkat, különösen a mezőgazdaságot, de az önkormányzatok klímavédelmi feladatait is támogatni kell. Évekig hanyagolta a kormány, de az országos környezeti kármentesítési programra forrásokat kell elkülöníteni, kezdeni kell vele valamit, ugyanis a feltárt nagy kockázatú környezetszennyezések évente a halálesetek és megbetegedések tízezreit, talaj- és vízkészletünk elszennyezését és veszélyeztetését okozzák. A klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez pedig meg kell védeni a hazai erdőket is. A hazai őshonos erdőkben be kell szüntetni a tarvágásos gazdálkodást; először a természetvédelmi Natura 2000-es területeken, majd fokozatosan minden köztulajdonban álló erdőben.

És még amit szeretnék kiemelni: a levegőszennyezés csökkentése érdekében a PM10 szálló por elleni és egyéb intézkedésekre is benyújtunk módosító javaslatot, ugyanis a szállópor-szennyezés bizonyíthatóan évente ezres nagyságrendű halálesetet és százezres volumenű megbetegedést okoz. A probléma kezeléséhez több forrás szükséges.

Azt látjuk, hogy az utóbbi időben a kormány azt próbálja magáról elhitetni, hogy zöld és zöldül. Azt gondolom, azzal a zöldülését egy picit bizonyíthatná, ha az LMP-nek a környezet-, természetvédelem érdekében benyújtott módosító javaslatait támogatná.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)