Felszólalás adatai
| 337. ülésnap (2013.12.16.), 412-414. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Dr. Horváth János (Fidesz) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | napirend utáni felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 6:08 |
Felszólalások: Előző 412 - 414 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Történelem, események, azok érzése, azok hatása - és akik ezt szemlélik és mérik, azok a történészek. Én most egy történészről szólnék, nevezetesen Vigh Károly történészről, aki a közelmúltban 96 esztendős korában halt meg, és akinek az írásai leginkább onnan ismertek, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endréről és Tildy Zoltánról írt részletesen. Miért időszerű a Magyar Országgyűlés napjaiban, éjszakai óráiban vissza-visszanézni és rá-rátekinteni egy olyan jelenségre, amiről egy történész írhat?
Vigh Károly maga budapesti egyetemen tanult, Szekfű Gyula javaslatára került a Teleki Pál Intézetbe. Ezt mind azért mondom, hogy az ő kompetenciájára mutassak rá. Speciális kutatásai elsősorban a szlovák nemzet és Szlovákia dolgaival foglalkoztak. Mégis az 1945 utáni években e mellett a kutatás mellett egyre többet foglalkozott a magyar demokrácia, a magyar függetlenség dolgaival.
A forradalom idején már a levéltárban dolgozott, és ott a forradalmi tanács titkárává választották. Aztán mégis visszakerült történész-kutatói munkákba, részt vett - ahogy már említettem - különösen Bajcsy-Zsilinszky Endre életének megmutatásában. Az a Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki a magyar függetlenség mártírja, és Vigh Károly arról írt, és azt kutatta, hogy hogy jutott el egy magyar ember, Bajcsy-Zsilinszky Endre az 1920-as, '30-as éveken át oda, hogy 1944 decemberében, karácsony napján kivégezték a függetlenség, a nemzeti szuverenitás bajnokaként. Mondhatnék most itt - helyén volna - Bajcsy-Zsilinszky Endréről, de mégis Vigh Károly a megszólalásom témája, az, hogy egy történész hogy járulhat hozzá a nemzet önismeretéhez. Úgy, hogy olyan témákhoz nyúl hozzá, ami nem mindenkinek a kedvenc ügye.
Bajcsy-Zsilinszky Endréről utcát neveztünk el Budapesten és szerte az országban, és a nemzet mártírja, ugyanakkor a politikai gondolatai, filozófiája bizony nem annyira aktív, mint lehetne; megvan, de kevesebb, mint a potenciálja.
Hasonlóképpen Vigh Károly foglalkozott egy másik ilyen - ehhez hasonlítom - magyar államférfival, Tildy Zoltánnal. Miért lehet ezt a két személyt, Vigh Károly két fő témáját együtt említeni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azért, mert mind a ketten a magyar függetlenségért tették, amit tettek. Az 1930-as években már a fejlődő, vagy nem is, inkább azt mondom, a torzuló Magyarországot és Európát beárnyékoló hitleri tirannizmusra figyeltek mind a ketten. (Az elnök ismét csenget.) Aztán később mind a ketten, Tildy Zoltán személyesen, Bajcsy-Zsilinszkynek a hívei a szovjet gyarmatosítás áldozatai lettek. (Az elnök ismét csenget.) Azok az intézmények, amelyeken keresztül Bajcsy-Zsilinszky ezt a munkáját végezte, természetesen egyetemek, történelmi szervezetek és társadalmi szervezetek.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egy perccel túlszaladtunk, és bár én nagyon szívesen hallgatnám, és gondolom, képviselőtársaim is...
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm, hogy ezt mondhattam. Majd más alkalommal, másutt tovább folytatom.
Köszönöm. (Taps.)
(0.20)
Felszólalások: Előző 412 - 414 Következő Ülésnap adatai