Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdések óráját lezártuk.

Most előterjesztések tárgysorozatba-vételi kérelmének tárgyalása következik.

Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekrőlszóló H/9798. sorszámú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Európai ügyek bizottsága utasította el.

Először megadom a szót az előterjesztőnek, ötperces időkeretben. Schiffer András frakcióvezető úr, LMP!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az a javaslat, amit az LMP beterjesztett a Ház elé, nem többről, nem kevesebbről szól, mint Magyarország szuverenitásának védelméről. Ugyanis a következő évtizedekben a legnagyobb kihívás, ami érheti az egyes országok, nemzetek önrendelkezési szabadságát, az a roham, amit a különböző globális nagyvállalatok indítottak az emberek önrendelkezésével szemben.

A határozati javaslatunk két dologra kéri fel, illetve kötelezi a kormányt. Az egyik arról szól, hogy a különböző szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalása során, és itt nemcsak az Egyesült Államokkal kötendő úgynevezett TTIP-, szabadkereskedelmi megállapodásról van szó, hanem a kanadairól, valamint a TiSA-ról ‑ ami ha lehet, még veszedelmesebb ‑, a szolgáltatáskereskedelmi egyezményről képviselje határozottan azt az álláspontot, hogy ilyen egyezmények hatályba léptetéséhez, ratifikálásához kell a nemzetállamok beleegyezése. A magyar kormány álljon a sarkára Brüsszelben, és követelje ki azt, hogy eszébe ne jusson egyetlen bürokratának sem arra vetemednie, hogy akár csak ideiglenesen is, a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül, ezeket az egyezményeket életbe lépteti.

A határozati javaslatunk másik pontjában pedig arra hívjuk fel a kormányt, hogy egyetlen olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejövetelét se támogassa, amely veszélyezteti a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, a munkajogi garanciák vagy éppen az egészségvédelem Európában már elért szintjét.

Tisztelt Országgyűlés! Ma, a XXI. században egy olyan korszakot élünk, ahol a legnagyobb konfliktus valójában már nem nemzetek vagy nemzetek különböző koalíciói között van, hanem a globális nagyvállalatok és a különböző demokratikus intézmények között. Az az egyezménysor, ami most éppen Brüsszelben van, már a létrejövetelében mutatja azt, hogy valójában milyen érdekek mozognak. Az amerikai-európai szabadkereskedelmi egyezményről úgy tárgyalnak, hogy 30 évre titkosították a tárgyalások dokumentumait. A Greenpeace most hozott nyilvánosságra néhány elborzasztó adatot a tárgyalásokkal és a formálódó megállapodással kapcsolatban, és miközben az Egyesült Államok nagy hangon követeli tanító bácsiként, különböző országokban a bolygón, hogy a civil társadalommal mennyire egyeztetnek, ők annyira egyeztetnek, hogy hatszáz lobbistával érkeznek a tárgyalásokra Brüsszelbe.

Egy olyan egyezménnyel állunk szemben, ahol amennyiben az emberek egészsége, a természeti környezet, a természeti erőforrások védelmében egy nemzeti parlament, egy szabadon választott kormány hoz a belső joga alapján törvényes döntést, ezt az országot utána offshore bíróságok elé lehet vonszolni, és ott a nagyvállalatok által megfizetett, a nagyvállalatok által kijelölt bírák fognak ítéletet mondani, és fogják busásan megfizettetni a saját hasznukat az adott, felelősségre vont ország állampolgáraival. Olyan egyezményeket akarnak letolni a torkunkon, amelyeknek az üzenete egyértelmű, hogy a profit előbbre való, mint az ember. Magyarország ilyen követeléseknek soha nem hódolhat be.

Tisztelt Országgyűlés! A Greenpeace által nyilvánosságra hozott iratok alapján egészen egyértelmű, hogy az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodás alapján, ha és amennyiben ez már valóban csőre van töltve és csak elfogadásra vár, Magyarország GMO-mentességét nem tudjuk megvédeni, függetlenül az Alaptörvénytől. Miről van szó? Az egyezmény, és ugyanígy a már létrejött kanadai-európai egyezmény, amit csak egy magyar vétóval lehetne egyébként megakadályozni, szakít az elővigyázatosság elvével. Szakít az elővigyázatosság elvével, amelyik azt mondja, hogy nem lehet olyan vegyi anyagokat, nem lehet olyan élelmiszeripari termékeket a polcokra tenni, amelyeknek a hatását, az emberi egészségre, a természeti erőforrásokra gyakorolt hatását nem ismerjük. Ehelyett bevezetik a kockázatalapú megközelítést, ami a nagy cégeknek jó, a profitnak jó.

Azt gondolom, nem véletlen, hogy az Egyesült Államok élelmiszeripari termékeinek 40 százalékát ma Európában nem lehetne forgalomba hozni, és ez jól is van így. Világosan köteleznünk kell Magyarország Kormányát arra, hogy mind Magyarország függetlensége, a magyar emberek önrendelkezési szabadsága, és nem utolsósorban a jövő generációk, a természeti erőforrások, a magyar munkavállalók érdekében mondjon nemet egy olyan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) egyezményre, amelyik nem utolsósorban 600 ezer európai munkahely megszűnéséhez fog vezetni. Köszönöm szépen.

(17.30)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő 2-2 perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén 2 perces időkeretben ismertetheti álláspontját.

Először az írásban jelentkezett Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő úrnak adom meg a szót.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik Magyarországért Mozgalom következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy minden kérdésben, ami magyar embereket érint, abban az Országgyűlésben kell dönteni, hiszen ez a nemzeti szuverenitásunk alapja, ilyen értelemben támogatja a Jobbik Magyarországért Mozgalom az LMP határozati javaslatát.

Az viszont több mint elkeserítő, hogy ez ilyen súlyú kérdésben, ami valóban egy nemzeti szuverenitási kérdés, abban a kormány részéről és a kormánypártok részéről folyamatosan egy kétszínű kommunikálást, kommunikációt láthatunk, itthon egy kemény, szabadságharcos fellépést, Brüsszelben pedig lefekvést a nagy nyomás előtt. Ilyen értelemben fölmerül a gyanúnk, hogy a kormány és a magyar kormánypártok kiegyeztek az ipari lobbival. Egy olyan szabadkereskedelmi egyezményt támogat, amely alapvetően veszélyezteti a nemzeti szuverenitásunkat, amely a nemzeti igazságszolgáltatás szuverenitását sérti, és amely a jogegyenlőség alapelveit is veszélyezteti a vitarendezési mechanizmus elfogadása lévén és profitorientált magánbíróságok bevonásával.

Az elővigyázatosság elvét veszélyezteti az, hogy az Észak-Amerikában meghonosodott kockázatalapú elv érvényesül ezen szerződések alapján, és a nagyvállalati érdekek érvényesülnek a fogyasztók és az állampolgárok érdekei helyett. A transzparencia, amiről képviselőtársam beszélt, és a titkosítások rendszere ugyancsak a gyanúnkat növeli, és ilyen értelemben a szerződés ellen beszél.

Ez több, mint egy kereskedelemi és gazdasági ügy, a nemzetállamok helyére nem kerülhetnek nagyvállalatok, nem kerülhetnek cégek, a demokrácia alapja az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy az Országgyűlés és a nemzeti szuverenitás legfőbb képviselője, az Országgyűlés döntsön (Az elnök ismét csenget.) ilyen fajsúlyú kérdésekben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót a Magyar Szocialista Párt részéről Tóth Bertalan képviselő úrnak.

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt frakciója is támogatja, hogy ez az LMP-kezdeményezés tárgysorozatba vételre kerüljön, és a parlamentben beszéljünk róla, nemcsak azért, merthogy a parlament plénumán kell ezekről a kérdésekről beszélni, hanem azért is, hogy felhívja a figyelmet ezekre a súlyos kérdésekre, hiszen hosszú távon befolyásolja Magyarország sorsát, gazdasági életét bármilyen olyan döntés, amit az Európai Unió hoz harmadik országokkal való megállapodás során. Tehát nemcsak a parlamentnek, hanem a parlamenten kívüli civil szervezeteknek, szakmai szervezeteknek is lehetőséget kell biztosítani, hogy az ilyen megállapodások során kifejthessék véleményüket, és azt a parlamenti képviselők is döntéshozatal előtt megismerhessék.

Egy dologban van vitám Schiffer Andrással. Nekem meggyőződésem és a frakciónak is, hogy nem a nemzetközi karvalytőke az, amelyiknek csapdájában vergődik Magyarország és Magyarország gazdasága elsősorban, hanem annak a fideszes bűnszervezetnek, amelyiknek példáit és jelenségét látjuk nap mint nap ‑ Nemzeti Bank, a Quaestor-ügyben, szerencsejátékügyben, a trafikmutyi során, a földek kijátszása során ‑, és igazából az a nagy kérdés, hogy ha egy ilyen globális világban ez a magyar gazdaság ilyen állapotban kerülne be ebbe a vérkeringésbe, akkor az milyen súlyos károkat okozna a magyar gazdaság és a magyar társadalom számára. Minden ilyen kérdést, amiről a parlament tárgyalni tud, támogatjuk, ahogy ezt a javaslatot is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A Fidesz-képviselőcsoport álláspontját Hörcsik Richárd képviselő úr ismerteti.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség támogatja a tárgysorozatba vételt, mégis bizottságunk, az Európai ügyek bizottsága megtárgyalta ezt a javaslatot, és nagyobb részben tartózkodtunk. Mi volt az oka a tartózkodásunknak még a bizottsági ülésen? Először is, hogy ez az indítvány több elemből áll, tehát a tárgy nemcsak a TTIP, hanem a CETA is, az EU-nak Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezménye, amely ugyanakkor egy lezárt és kitárgyalt nemzetközi szerződés, azaz itt már a tagállami parlamentek a folyamatot nem tudják érdemben alakítani.

Szintén az indítványhoz tartozik a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások ügye, ahol egy teljesen új szempontrendszer jelent meg a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO vonatkozó szabályrendeletével összhangban. Mégis azonban úgy gondoltuk, hogy a javaslatnak van olyan része, amelyik különösen idetartoznak a parlament plenáris ülésére, ez pedig a nemzeti parlamentek fokozottabb szerepvállalása. Egészen pontosan arra gondolok, hogy olyan fajsúlyos kérdések, ahogy képviselőtársam említette, mint az EU-USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény, nem léphet hatályba az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamenti ratifikációja nélkül. Ebben egyetértünk, hogy nem elég az Európai Parlament döntése, hanem igenis a tagállamok kell hogy éljenek a ratifikáció eszközével.

Úgy hiszem, hogy ennek helye van, különösen most a migrációs ügyek rendezésében is, hogy a nemzeti parlamenteknek legyen beleszólásuk, ezért összességében mégis támogatjuk a napirendre vételt, és ismétlem, hogy a határozati javaslatban három eltérő tárgyú és tárgyalási szakaszban lévő kérdést kíván hasonlóan kezelni, ami jelen formájában módosításra szorul, tehát remélem, hogy a vitában lesz alkalma az előterjesztőnek, hogy ezt kiigazítsa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Sallai Benedek képviselő úr az LMP álláspontját egészíti ki.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Igen, azt hiszem, hogy nem lesz nagy meglepetés, elnök úr, ha elmondom, hogy a Lehet Más a Politika frakciója támogatja a tárgysorozatba vételt, mert sokkal jobban túlmutat ez az egész azon, hogy arról beszéljünk csak, hogy a genetikailag manipulált élő szervezetekből származó élelmiszerek hogyan veszélyeztetik a magyar egészségügyet, illetve a magyar környezetbiztonságot, környezet-egészségügyi szempontokat hogyan veszélyeztet. Sokkal jobban túlmutat azon, hogy tönkretesz, ki tudja, mennyi gazdálkodót az, hogy teljesen más szabályozási feltételekkel előállított termékekkel árasztják el a piacot. Az én véleményem szerint ez több annál, nagyjából az ország szuverenitásának a feladását jelenti a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény elfogadása, amit nagyjából az EU-csatlakozáshoz lehet mérni.

Gyakorlatilag szabad piacot jelent, olyan, mint ha az EU-t kibővítené Magyarország vagy az Európai Unió Amerikával, és nyilvánvalóan egy teljesen más ország teljesen más szabályozási tényezőivel nem jó egységes kereskedelmet létrehozni. Az, hogy az Európai Unió irányelvein keresztül megpróbál egységes szabályozást teremteni számos területen, ez lehetővé teszi azt, hogy ne legyünk lépéshátrányban és a gazdaságunk ne legyen lépéshátrányban, de Amerikára ez nem érvényes.

Európai uniós irányelvek sokasága ott nem kerül alkalmazásra, ebből adódóan életeket, egészséget veszélyeztető, engedélyezési eljárások során engedélyt szerzett szerek, élelmiszeripari termékek sokasága kerül ott előállításra, ami ipari eszközökkel piaci előnyhöz juttatja az ottani termelőket minden európai termelővel szemben.

Ez az ország szuverenitásáról szól, ez arról szól, hogy Magyarország környezetbiztonsága, Magyarország társadalma, Magyarország gazdasága meg tud-e maradni. Normális, ép ésszel senki, aki a nemzetben gondolkodást megvalósítja Magyarországon, az nem támogathat egy ilyen jellegű törekvést, mert nyilvánvalóan a nemzetben való gondolkodás egy azzal, hogy az erőforrásainkkal történő fenntartható használatot záros kereteken belül, földrajzi határokon belül, a közös nyelv használatával megvédjük és biztosítsuk. Ez a fontos a Magyar Országgyűlés és a jogalkotó számára, hogy ezt a törekvést mindenképpen megtegye, ezért kérem a tárgysorozatba vétel megvalósítását. Köszönöm szépen, elnök úr. (Gyöngyösi Márton tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Schiffer András képviselő úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat. Pár dologra szeretnék csak reagálni.

Egyrészt valóban különböző fázisban lévő nemzetközi egyezményekről van szó, viszont mind a három vonatkozásában rögzíteni kell tárgyalási elveket, és rögzíteni kell mind a három egyezmény vonatkozásában, hogy nem lehet a nemzetállami parlamenteket megkerülni.

(17.40)

Miért? A CETA, a kanadai egyezmény egy kiskapu ahhoz, hogy utána szépen be tudnak gyalogolni az amerikai élelmiszer-terrorista világcégek is, hogy megsemmisítsék Magyarország GMO-mentességét. Éppen ezért aktuális most ez a határozati javaslat, mert a kanadai egyezmény vonatkozásában már most arra készülnek, hogy megkerüljék a nemzetállami parlamenteket.

A szolgáltatáskereskedelmi egyezmény, a TISA, pedig nem egyébről szól, mint hogy az egyes országok az oktatási, egészségügyi, egyáltalán a közszolgáltatási piacaikat ajánlják fel különböző világcégeknek. Erre nagyon határozottan nemet kell mondani, és meg kell mondani, hogy a magyar oktatásügy, a magyar egészségügy, a magyar közszolgáltatások szabályozásába nem engedünk bele különböző globális nagyvállalatokat. A Greenpeace által nyilvánosságra hozott iratokból ugyanis az is kiderül, hogy az amerikai egyezmény tárgyalása kapcsán ezek a nagy cégek olyan jogokat követelnek, hogy ha legközelebb a magyar parlament egészségügyi, oktatási kérdéseket, vagy mondjuk, a rezsicsökkentésről tárgyal, akkor már a döntés-előkészítésbe ezeket a nagyvállalatokat vonjuk be. Erre világosan és határozottan nemet kell mondani.

El a kezekkel az európai demokratikus intézményektől! Világossá kell tenni, hogy keresztbe fog feküdni Magyarország minden újgyarmatosítási kísérletnek. Erről szól ez a határozati javaslat, és nem utolsósorban arról, hogy ezek az egyezmények pont a periféria, a félperiféria, Kelet-Európa országai számára csak hátránnyal járnak. Európában egyedül a német autóipari cégek fognak ebből hasznot húzni, Magyarországból pedig nem csinálhatunk egy összeszerelő üzemet. Köszönöm szépen. (Taps.)

Felszólalások:   187-196   197-208   209-220      Ülésnap adatai