Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Kikkel és milyen külpolitikát épít az Orbán-kormány?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladat-ellátása miatt válaszadásra Szabó László államtitkár urat jelölte ki. (Jelzésre:) A képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Gyöngyösi Márton képviselő úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

(14.10)

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A külpolitika és a nemzetpolitika tekintetében az elmúlt 25 év a gesztuspolitizálás jegyében telt és olyan naiv és időnként ostoba illúziók kergetésével, miszerint az európai uniós csatlakozás, Schengen automatikusan egyfajta gyógyírt fog jelenteni Trianon sebeire. A Jeszenszky Géza, Kovács László, Martonyi János nevével fémjelzett diplomácia ennek a jegyében telt, és sajnos Szijjártó Péter sem jelentett minőségi előrelépést e tekintetben, hiszen miután stratégiai partnerséget hirdetett Romániával, 2016 januárjában elfogadva Comănescu külügyminiszter meghívását, egy zárónyilatkozatban azt nyilatkozta, hogy a nehéz, alapvetően a nemzeti közösséghez kapcsolódó kérdések lekerülnek a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről, és a hangsúlyt ezentúl a sikertörténetekre fogják helyezni.

Most az a helyzet, hogy én nem ismerek 1920. júni­us 4-e óta túl sok magyar sikertörténetet ebben a relációban, az kizárólag a románok sajátja, és ez többek között a magyar diplomáciának is a szégyene. De ha megnézzük azt, hogy kikkel építi a külpolitikai stratégiáját a kormány, akkor megtalálunk olyan neveket, mint például Kóka János, aki diplomata-út­le­vél­lel kíséri Orbán Viktor miniszterelnököt hivatalos útjaira, Kovács László pedig Németországban hivatalosan képviseli a magyar államot egy Fidesz-kormány idején Guido Westerwelle temetésén. Az a Kovács László, aki a „merjünk kicsik lenni” politikáját és diplomáciáját meghirdette Magyarországon, s aki 2002. de­cember 1-jén Năstaséval koccintott a Kem­pins­kiben; vagy az a Medgyessy Péter, akit Szijjártó Péter nemrégiben kitüntetett, aki ugyancsak ott volt azon az ominózus koccintáson, és aki a befolyással üzérkedést üzletszerűen végzi az Alstomnak például 600 ezer euróért, és a Gresham-palota ügyében is ő járt el. Nem tudom, hogy a Külügyminisztérium nem akar-e esetleg érmet veretni Gyurcsány Ferencnek.

Kikkel és milyen stratégiát épít a Külügyminisztérium? (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Szabó László államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügy­minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném leszögezni, hogy a magyar kormány nemzettársainkért és a külhoni ma­gya­ro­kért felelősséget vállalt, és mindenben segítjük őket, hogy a szülőföldjükön boldogulni tudjanak. Nagyon komoly külpolitikai, külgazdasági folya­matok indul­tak el az elmúlt években, és úgy érzem, hogy ennek már látszanak az eredményei.

Sorolhatnánk itt a különböző relációkat, engedje meg, hogy csupán két adatot mondjak. Kárpátalján például nemrégiben dolgoztuk ki a gazdaság­fej­lesz­té­si programot, a kormány 2 milliárd forintnyi támo­ga­tást ad azoknak a vállalkozóknak, akik magyar vállalatokkal együttműködve segítik az ott lakó ma­gya­rok ott maradását, szülőföldjükön maradását és boldogulását. A Vajdasági Magyar Szövetség segít­sé­gé­vel egy olyan stratégia, gazdaságfejlesztési és területfejlesztési stratégia alakult ki, amelynek a keretén belül 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, 30 milliárd forint kedvezményes hitelt adunk a régiónak a 2016-18-as fejlesztésben.

A párbeszédek folyamatosak, folyamatosan véd­jük a magyar álláspontokat, és a magyar kisebbségek érdekeit úgy képviseljük, hogy a külpolitikánk folya­matosan egyeztetve van a magyar kisebbségekkel, és gyakorlatilag amit a magyar kisebbségek jónak látnak, mi azt a politikát folytatjuk.

Úgy érzem, hogy ez az együttműködés előre­mu­tató, sikeres. Az, hogy esetleg más pártbéli politi­ku­sokkal is együttműködik időnként a Külgazdasági és Külügyminisztérium, szerintem teljesen természetes. Magyar édekeket szolgálunk, magyar cégeket pró­bá­lunk exportban segíteni, és próbáljuk idevonzani a külföldi befektetéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egy­perces viszonválaszra Gyöngyösi Márton képviselő úré a szó. Parancsoljon!

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, szerintem önök alap­vetően értik félre a helyzetet. A magyarok innen és határon túl nem azt várják el önöktől, hogy önök a kétoldalú kapcsolatokat javítsák és ápolgassák. Azt várják, hogy a magyar nemzeti érdekekért követ­keze­tesen kiálljanak, még akár konfliktusok felvállalása árán is. Úgyhogy ezt várják a magyar emberek, nem azt, hogy a kétoldalú kapcsolatok megfelelőek legye­nek itt a szomszédos országokkal. Azt várják önöktől, nemcsak a székelyek, hanem a kárpátaljai magyarok is, ha már szóba hozta államtitkár úr, hogy az auto­nómia tekintetében önök következetesen képviseljék a magyar édekeket, álljanak ki még konfliktusok felvállalása árán is, különben az a helyzet lesz, hogy nemcsak Tőkés László nem fogja érteni a magyar külpolitikát és a magyar nemzetpolitikát, hanem egyre többen lesznek ebben az országban.

Nem ez a dolguk, térjenek le erről az útról, és a magyar érdekeket képviselje a Külügyminisztérium! Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egy­per­ces viszonválaszra államtitkár úré a szó. Paran­csoljon!

DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügy­mi­nisz­tériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Kép­viselő úr, úgy érzem, hogy a célokban teljes mér­tékben egyetértünk. Az, hogy a megvalósítás hogyan zajlik, érzésünk szerint sikeres és megyünk előre. Természetesen vannak megoldandó problémák, de nem tudjuk úgy a határ menti magyarság érdekeit képviselni, ha nem folytatunk konstruktív, normális, előremutató és jövőbe tekintő politikát. Csak így tudunk olyan élethelyzetet teremteni a magyar kisebb­ségeknek, hogy ők valóban boldogulni tud­janak, és egy olyan környezetben tudjanak élni és boldogulni, ami aztán számukra és a gyerekeik számára is az ott maradás lehetőségét biztosítja.

Tehát úgy érzem, hogy a célokban egyetértünk, és bízom abban, hogy önök is tudnak nekünk öt­le­te­ket adni, segítséget adni, hogy hogyan lehet ezt még job­ban csinálni. Szerintem jó úton vagyunk. Köszö­nöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   154-161   162-169   170-177      Ülésnap adatai