Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a magyar kormány határozottan elutasítja a nők elleni erőszak bármely formáját, mindemellett elkötelezett a bántalmazás teljes felszámolása, az áldozatok védelme mellett. Az elmúlt években intézkedések sorozatát tettük a biztonságért. Szigorú büntetőpolitikával, több krízisközponttal, menedékházzal, jogi és lelki programokkal segítjük a nők védelmét. A büntető törvénykönyvről szóló törvény több tekintetben szigorítást hozott. A törvény szigorúan bünteti a bántalmazást, sokkal szigorúbban, mint a szocialista kormányok alatt. A nők sérelmére elkövetett bűncselekmények szankcionálása terén így a Btk. önálló tényállásban bünteti a szexuális kényszerítést, ami a szexuális erőszakhoz képest előrehozott büntetőjogi védelmet biztosít, mivel nem a szexuális erőszak tényállásában meghatározott erőszakkal, illetve kvalifikált fenyegetéssel, hanem az egyszerű fenyegetéssel megvalósuló szexuális aktust, az úgynevezett nemi zsarolást rendeli büntetni.

A közelmúltban szigorodott a szexuális erőszak tényállása, legsúlyosabb esetben 5-20 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Új bűncselekmény került a Btk.-ba, a kapcsolati erőszak, amelyről képviselőtársam is beszélt, amely az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás tanúsítása mellett a gazdasági ellehetetlenítést is büntetni rendeli. A bűncselekmény sértettje a közös gyermek másik szülője  ebben az esetben a bűncselekmény megállapításának nem feltétele a korábbi közös háztartásban vagy egy lakásban élés , továbbá az lehet, aki az elkövetőnek az elkövetéskor vagy korábban közös háztartásban, vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja volt.

Megemlítendő továbbá, hogy az új büntetőeljárási kódex megalkotása során a sértettek és általában a sérülékeny csoportba tartozó személyek jogainak érvényesítése fokozott figyelmet kapott az egyéniesítés lehetőségének hangsúlyosabbá tételével, a büntetőeljárásban részt vevő személyek egyedi igényeinek figyelembevételével.

(13.50)

Az új törvény erre tekintettel alakította ki a különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatos intézményrendszert. Ennek alapvetése, hogy amennyiben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azt észleli, hogy a büntetőeljárással érintett személy vonatkozásában egyedi sajátos igények merülnek fel, úgy először döntést hoz arról, hogy az érintett különleges bánásmódot igénylő személy, majd ezt követően nyílik meg az az eszközrendszer, amely az érintett egyedi igényeit a legmegfelelőbb módon képes kezelni.

Kiemelendő, hogy a magyar kormány elsősorban a prevencióra fekteti a hangsúlyt, amelynek érdekében számos intézkedést hozott az elmúlt időszakban. A kapcsolati erőszak áldozatait segítő ellátórendszer bővítése és fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordít az áldozattá válás megelőzésére, az áldozatokkal kapcsolatba kerülő különböző szakemberek képzésére, kutatásokra, társadalmi szemléletformálásra, olyan kampányok megvalósítására, amelyeknek üzenete, hogy a kapcsolati erőszak elfogadhatatlan.

Kiemelten fontosnak tartjuk az áldozatok segítését. Ezért a kríziskezelő központok bővítése mellett 2012-ben létrejött a titkos menedékház intézménye. Egy új fejlesztési forrásnak köszönhetően a jövőben kríziskezelő ambulanciák is nyílhatnak, ahol segítséget kérhetnek a rászorulók.

Az Igazságügyi Minisztérium 2017-ben megkezdte a saját áldozatsegítő központjainak kialakítását. Az első áldozatsegítő központ 2017 júniusában kezdte meg működését Budapesten, majd 2018 márciusában további két központ jött létre Miskolcon és Szombathelyen. A központok szolgáltatásai térítésmentesen mindenki számára elérhetők, rászorultságra tekintet nélkül. Az áldozatsegítő központok munkatársai tájékoztatást, érzelmi segítségnyújtást, valamint pszichológus szakember közreműködésével lelki támogatást nyújtanak a hozzájuk fordulók számára.

Ezenkívül az Igazságügyi Minisztérium fenntartásában működő, éjjel-nappal ingyenesen hívható áldozatsegítő vonal elsődleges feladata, hogy biztosítsa az áldozatsegítő szolgálat folyamatos elérhetőségét, továbbá hogy az áldozatok bármikor az egyedi helyzetüknek megfelelő tájékoztatást, tanácsadást megkaphassák a zöld számon. Az áldozatsegítő vonal 24 órás elérhetősége teszi lehetővé, hogy a rászorulók haladéktalanul érdemi segítséget és iránymutatást kapjanak.

Az áldozatsegítő vonal felkészült munkatársai a hívók problémájának és egyéni szükségleteinek felmérését követően személyre szabott tájékoztatással szolgálnak a lehetséges segítségnyújtási formákról, ezek elérhetőségéről akár az áldozatsegítő rendszeren belül, akár a szociális, gyerekvédelmi és egészségügyi ellátórendszerben. Képzett diszpécserek a gyakorlati segítségnyújtáson túl érzelmi támogatást is nyújtanak a bajbajutottaknak.

Az isztambuli egyezménnyel kapcsolatban pedig megjegyezném, hogy a 47 Európa tanácsi tagállam közül eddig csak 33 ratifikálta az egyezményt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), gyakorlatilag nem ezen múlik a nők védelme. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)