Felszólalás adatai

DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sok minden és valóban szakmailag releváns dolgok hangzottak el, egynéhányra nekem is válaszolnom kell, függetlenül attól, hogy a vitában bizonyos aspektusból már előkerült a dolog, de talán más megfogalmazásban a pozícióinkat jobban alá tudom támasztani.

Azzal kezdeném, hogy amikor Répássy képviselő úr azt mondotta, hogy ha az OVB-n múlt volna, akkor talán nem is lett volna népszavazás, és csorbítottuk a népszavazáshoz való jogot, vagy őszerinte mindent megtettünk ezért, azt kell hogy mondjam, hogy nagyon kontrafaktuális érvelés ez ahhoz képest, hogy kizárólag az Országos Választási Bizottságnak van a magyar jogrendszerben népszavazási kérdést hitelesítő jogköre, az Alkotmánybíróságnak nincs ilyen jogköre, tisztelettel. Egyébként kaptunk is már ilyen kritikát, hogy az Alkotmánybíróság döntése volt alkotmányellenes, és nem kellett volna átengedni ezeket a kérdéseket; én nem osztom messzemenően ezt az álláspontot, de az önét se, mert ha önnek igaza lenne, akkor az OVB-nek megvolt a jogköre ahhoz, hogy ne hitelesítse ezeket a kérdéseket.

Azért hitelesítette, mert bár szakmailag vitában állt az Alkotmánybírósággal, de törvénytisztelő, és az erga omnes hatály azt jelenti, hogy az új eljárást le kell folytatni, és nem lehet megismételni olyan jogi érvet, amit korábban már az OVB előadott; nem ismételtünk ilyen jogi érvet. Ha egyébként az eljárás új szituációjában közben jogi változás végbe megy, azt lehet értékelni, és elő lehet olyan érvet adni, amit a korábbi perspektíva nem hozott ki. Szó sincs arról, hogy az OVB vért izzadott volna azért, hogy minden érvet megtaláljon. Arról van szó, hogy ha lezárul egy vitafázis, egy új helyzetben új perspektíva nyílik, és akkor tudja az ember átgondolni, hogy hitelesíthető vagy nem hitelesíthető a kérdés.

Tehát ha az OVB nagyon akarta volna, Répássy képviselő úr, akkor nem hitelesíti a népszavazást. Azért hitelesítette, mert ez volt a törvényes eljárás, ehhez azonban azt a részben jog-, részben pedig alkotmányértelmezési vitát végig kellett vinni. Azt gondolom, hogy a magyar jogrendszerben éppúgy, ahogy az OVB kizárólag letéteményese a népszavazási kezdeményezések hitelesítésének, azonképpen az Alkotmánybíróság az alkotmányértelmezés monopóliumával rendelkező egyetlen olyan szervezet, aminek az értelmezése másokat is köt, és messzemenően érvényesítette is az OVB, tehát nem mondanék a magam részéről épp ezért olyat se, hogy az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes volt. Nem lehet alkotmányellenes annak a szervnek az alkotmányértelmezése, amelyet az alkotmány felruház az alkotmányértelmezés másokra kötelezésének monopóliumával. Ez az egyik dolog.

(18.50)

A másik. Azt mondotta a képviselő úr, hogy a Ficzere-féle OVB-ben nem volt olyan gyakorlat, hogy második alkalommal ne hitelesítsenek. Tisztelettel, de facto volt, az esküdtszékügy ilyen, aminél ez előfordult, de hadd mondjam a fontosabb érvet, mert ha tetszik, egy fecske nem csinál nyarat, de a Ficzere-féle Országos Választási Bizottság 18, 25 és 22 kérdést hitelesített. Ez az Alkotmánybíróságnak olyan munkát adott, hogy évente 3-4 napot kellett foglalkozni a felülvizsgálatokkal. Most azt mondta nekem az Alkotmánybíróság egyik bírája, aki a népszavazási kérdésekben a felülvizsgálatot végzi, hogy heti egy munkanapja ment rá ezen tömegű kérdések hitelesítésénél.

Tehát azt szeretném mondani, higgye el, hogy a probléma is új volt, és az önök kérdései is új problémákat vetettek fel, vagy legalább részben új problémákat vetettek fel. Tehát ilyen szempontból a mostani OVB működését nem minősítheti a Ficzere-féle OVB-nek az a gyakorlata, ami, hogy úgy mondjam, egy minimális szintű gyakorlat volt ahhoz képest a feladattömeghez képest, amivel most kellett szembenéznünk.

Ami a Legfelsőbb Bíróságot illeti. Ön azt helyesen mondotta, hogy a Legfelsőbb Bíróság egységesen a sem-sem álláspontjára helyezkedett most a kormányzati és az önkormányzati szervek megítélésével kapcsolatban, szervileg kiesnek a törvény hatálya alól, csak éppen azt felejtette el, hogy ezzel szembefordult a Legfelsőbb Bíróság a 2002 óta folytatott gyakorlatával, amikor is elfogadta az OVB-állásfoglalást. Ez az első eset, hogy nem fogadott el OVB-állásfoglalást a Legfelsőbb Bíróság, mert eddig követte ezt a gyakorlatot, hogy ha és amennyiben feladat- és hatáskörükben járnak el, akkor nem tartoznak a törvény hatálya alá, és nem arról van szó, hogy ab ovo semmilyen esetben nem tartoznak, mint amit most az LB bevezetett.

Amit pedig bevezetett az LB, az azzal a súlyos következménnyel jár, mondok egy brutális példát, hát akkor például, ha a kormány az igazságügyi és rendészeti miniszteren keresztül, mondjuk, arra utasítaná a rendőrfőnököt, hogy ne legyen népszavazás, és zárják el a népszavazáshoz vezető utakat, akkor ez egy törvényes intézkedés lenne? Vagy egy törvényes intézkedés lenne, hogy a kormány kampánycsendet sért? El kell ítélni, ha kampánycsendet sért.

Ez az egyik dolog tehát, hogy most egy problematikus helyzet alakult ki annak következtében, hogy megváltozott az eddigi joggyakorlat. Van sok probléma a kampányolással kapcsolatban, de amit ön mondott, hogy az OVB a kormány kampányolását kivonta, az önkormányzatét nem, ott ön felejtette el azt hozzátenni, ami a határozatainkban olvasható, és az önöknek küldött leveleimben, válaszomban részletesen kifejtettem azokat a jogi érveket, hogy a kormány, ha túllépte volna a feladat- és hatáskörét, akkor természetesen meg kellett és meg lehetett volna ítélni.

Ami pedig a józsefvárosi önkormányzat esetét illeti, hadd hívjam fel szíves figyelmét arra, hogy az önkormányzatok az önkormányzati törvény szerint maximális önállóságot élveznek a helyi közügyekben. Az országos népszavazás viszont nem helyi közügy. Tehát túllépte a feladat- és hatáskörét a józsefvárosi önkormányzat, és a jegyzője lépte túl, amit a választási eljárási törvénynek, most nem akarnék tévedni, de azt hiszem, a 39. § (2) bekezdése feketén fehéren tilt. Tehát itt a Józsefváros esetében egyértelmű volt a feladat- és hatáskörtúllépés, a kormány esetében ez nem volt egyértelmű. Lehetne itt is, ahogy ön is mondotta, hogy lehetne itt is pontosabb szabályozás, de higgye el, hogy a jelenlegi jogi helyzet most mindenképp megoldást kíván, sokkal rosszabb, mint a korábbi helyzet volt, amikor az OVB-állásfoglalás mérvadó volt nemcsak az OVB-re, hanem a Legfelsőbb Bíróságra nézve is.

Végül még egyetlen dolog, hogy pártos tevékenységűnek minősítenek minket. Kellemetlen dolog ezt hallani, és azt kell mondanom, hogy olyan szempontból viszont, miután harminc éve foglalkozom politológiával, és tisztában vagyok a politikai ügyek természetével, kétségtelen, hogy a pártoknak az a céljuk, hogy a híveiket motiválják. Azt kell mondanom, hogy önök az OVB-t arra használták, hogy a híveiket különféle politikai álláspontok elfogadása mellett motiválják, mert ilyen értelemben nagyon könnyen és nagyon gyorsan egy ellenfelet kreáltak az OVB-ből. Mert nem érdeklik önöket azok a tények, nem számítanak a tények, nem érdekli önöket, hogy a kormánykezdeményezéseket hogyan bírálta el, nem érdekli, hogy az OVB és az Ab között egyáltalán nem volt olyan szakmai diszharmónia, nem érdekli önöket az, hogy nincs reformatórius jogköre az Alkotmánybíróságnak, felülvizsgálati jogköre van. A magyar közigazgatási jogban teljesen ismert dolog, hogy ha nincs reformatórius jogkör, kasszáció van, az új eljárás lefolytatása során visszakapja az első fokon eljárt szerv azt, hogy ténybeli és jogi kérdésekben újabb bizonyítékokat vagy újabb érveket vegyen elő. Semmi mást nem csinált az Országos Választási Bizottság, csak ezt, megfelelően azoknak az előírásoknak, amelyek a jogrendben a tevékenységére vonatkoznak.

Úgyhogy azt kell mondanom, hogy nem tudom elfogadni, és vissza kell hogy utasítsam a pártosság vádját. Nagyon jól felkészült, kitűnő ügyvédekből és egyetemi emberekből áll az Országos Választási Bizottság, komoly szakmai vitákban születtek ezek a döntések. Hangulatkeltésre persze az OVB döntései szakmai alapon nem alkalmasak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)