Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én úgy tapasztalom, hogy itt sokkal inkább egy eljárásrendi vita alakult ki, tehát a jogalkotás kritikájával kapcsolatos felszólalásokat hallhattunk, és kevéssé a törvényjavaslat tartalmával foglalkoztak a képviselőtársaim. Én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen sokat mond és indokolt. Lehet, hogy tévedek, de én azt gondolom, hogy államtitkár úr először van itt az Országgyűlésben egy törvényjavaslat… (Dr. Hajas Barnabás: Másodszor.) Másodszor. Bocsánat, akkor elkerülte a figyelmemet. De nyilván államtitkár úr régóta dolgozik az Igazságügyi Minisztérium berkeiben, tehát részese ennek a jogalkotási folyamatnak. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy ezekről a kérdésekről beszéljünk, és hátha államtitkár úr most a friss pozícióját betöltve talán némi ráhatással tud lenni erre a fajta jogalkotási problémarendszerre, amit mi szinte minden alkalommal, amikor az Igazságügyi Minisztériumtól egy salátatörvény bejön, akkor fölvetünk. És különösen azért indokolt egy ilyen törvényjavaslat esetében beszélnünk erről, mert ez valóban olyan kérdéseket érint, ami óriási társadalmi érdeklődésre tart számot. És sajnos, nagyon sok társadalmi tragédiát láthatunk, krízishelyzetet, nagyon sokan vannak adósságcsapdában. Úgyhogy valóban nagyon sokakat érint, és nagyon sok vitát vált ki, joggal és okkal vált ki nagyon sok vitát maga ez a rendszer.

Elmondták ellenzéki képviselőtársaim, hogy a salátatörvények rendszerét meg kellene haladni, és meg kellene adni a lehetőséget, hogy külön lehessen komoly témákról vitázni, adott esetben szavazni. Én nem mennék ebbe bele, mert nyilván emögött egy nagyon komoly politikai megfontolás áll, tehát egyáltalán nem érdeke egy kétharmados felhatalmazással rendelkező kormánynak, hogy ezt a lehetőséget megadja az ellenzéknek, hogy azokat a javaslatokat adott esetben tudja támogatni, amivel egyetért. Ugyanakkor államtitkár úr, ha jól emlékszem, háromszor említette az expozéjában a közbizalom erősítését mint fontos feladatot. És ha már összevetjük azt, hogy itt milyen fontos társadalmi kérdéseket érintő jogszabályváltozásokról van szó többek között, és itt valóban szükség van a közbizalom erősítésére, akkor viszont sokkal komolyabban alá kell húzni azokat a kritikákat, amelyek a törvényjavaslat előkészítésével kapcsolatosak.

És itt nemcsak magát ezt az eljárást, ugye, mondhatjuk, hogy a szakmai egyeztetések hiányát kell említenünk, hanem azt, hogy nagyon sokszor láthatunk  és egyébként ez is egy gyakori kritika lehet az Igazságügyi Minisztérium felé  ilyen koncepcionális hátraarcokat. Tehát amikor van egy jelentősebb koncepcionális változás, mondjuk, itt az egyik törvény esetében egy 2015-ös változás, néhány év telik el, adott esetben öt év, és már visszavonulót fújnak, vagy egy más irányú jogalkotást indítanak el; nem biztos, hogy ez a közbizalom erősítése irányába vezet. Hasonlóképpen, ahogy azt képviselőtársaim elmondták, az érintetteknek is nagyon-nagyon megnehezíti a helyzetét, hogy tudjáke követni. Nyugodtan kimondhatjuk azt, már azzal is, amilyen módon az Igazságügyi Minisztérium az Országgyűlés elé terjesztette ezt a törvényjavaslatot, törvényt sértett, ugyanis a jogalkotási törvényben és az egyéb szabályokban előírt egyeztetéseknek nem felelt meg konkrétan. Még a kormany.hu-n sem lett ez közzétéve.

Azt hallhattuk, illetve Gyüre képviselőtársam is megerősítette, hogy háttér kutató munkát végzett a törvényjavaslat előkészítésével és itt a szakmai háttérrel kapcsolatban, hogy valóban, az érintettek bevonása bizonyos szempontból megtörtént, mondjuk, itt a végrehajtók esetében, ugyanakkor maga a társadalmi egyeztetés, tehát a másik irányból a szakmai egyeztetés, a szakmai szervezettekkel való kommunikáció által az egyes problémákra való visszacsatolásra nem volt meg a lehetőség. Tehát konkrétan nem tették közzé a törvényjavaslatot, nem tették közzé az indoklást, így nem volt meg a lehetősége, a törvény által megkövetelt lehetősége sem annak a társadalmi vitának, ami egyébként a beszűrődő és itt-ott azért jól látható hibák kiküszöbölésének megadná a lehetőséget.

Azt is el kell mondani, már erre is utaltak képviselőtársaim, úgyhogy nagyon hosszan nem akarok erről beszélni, hogy valóban, itt olyan jellegű módosítások vannak, amelyeknek vajmi kevés köze van egymáshoz. Ugye, valóban nyolc törvényjavaslatot érint, közjegyzőkről szóló törvény, bírósági végrehajtásról szóló, igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, jogi segítségnyújtásról, nem sorolom fel, rengeteg olyan módosítás van ebben a javaslatban, amely egymáshoz nem passzol, tehát nem feltétlenül indokolja, hogy ezt egy törvénybe kellett behozni.

(11.40)

A részletekben, hogyha megnézzük, konkrétan ott is lehet vagy lehetne nagyon komoly szakmai vitákat folytatni. Nyilván ezt is áthatja a politika, és amikor már idekerül elénk egy törvény, akkor azért tapasztalhatjuk az Igazságügyi Minisztérium részéről is, hogy sok értelme már nincs  idézőjelben  ezeknek a különböző szakmai vitáknak, mert kevéssé nyitottak a minisztérium részéről a módosító javaslatok befogadására. Bár azért néhány helyen látok egy-két kodifikációs hibát, ezeket majd megküldjük, hátha azokat legalább figyelembe veszik. Hogyha itt elmondom, akkor tartok tőle, hogy nem, de hogyha megküldjük, akkor talán legalább a kodifikációs hibákat figyelembe veszik. De azért egy-két dologra felhívnám a figyelmet.

Részben utalt már rá Gyüre Csaba képviselő úr is, hogy itt a végrehajtás kapcsán vagy az ingóságok árverezésének kapcsán abszolút elfogadhatatlan az a szabályozás, hogy ha nem sikerül megszerezni a 35 százalékát, az eddigi határát, azért akkor 1 százalékon meg lehet szerezni, ami mindenképpen elfogadhatatlan. Ez egy nagyon komoly elvi kérdés, hiszen, mondhatjuk, hogy ez egy szankciós jellegű eljárást tesz lehetővé, és ez semmiképpen nem szolgálja egyébként a végrehajtást kérő érdekeit sem.

Nagyon fontos, hogy a bírósági végrehajtásnak nem lehet célja és nem is célja az adós megbüntetése, kisemmizése, itt az lehet a cél, hogy a végrehajtást kérő a jogos követelésével kapcsolatban kielégítést nyerjen. Tehát ez önmagában is lehetetlenné teszi egyébként, hogy az LMP-frakció ezt a jogszabályt, ezt a törvényjavaslatot megszavazza. Mi nem látjuk értelmét módosító javaslatokat benyújtani. Nyilván ez egy komoly döntés volt az önök részéről, csak fölhívjuk a figyelmet, hogy azt gondoljuk, ez önmagában is elfogadhatatlan.

Hasonlóképpen a bírósági végrehajtásról szóló törvénynél is említették már képviselőtársaim a végrehajtó kinevezésével kapcsolatos különböző szabályváltozásokat. Itt azt látjuk, hogy egy 2015-ös koncepcionális változás után térnek mégis vissza egy olyan rendszerbe. Egyfelől biztos, hogy az érintetteknek, az ő komfortérzetüknek, mondhatjuk, megfelelő, hogy ilyen szempontból egy kicsit kiszámíthatóbb lesz a jogi környezet. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy országgyűlési képviselőként nem feltétlenül ezt az igényt kell tudni kielégíteni, hanem sokkal inkább a másik oldalról vagy az érintettek oldaláról a szigorúbb szabályozás, a szigorúbb előírások és a fokozatos kontroll, a visszacsatolás lehetőségét kell fenntartani. Ez az érdeke a magyar társadalomnak és a magyar embereknek, és ez erősítené egyébként azt a közbizalmat, ami valóban fontos, aminek az erősítése valóban fontos, és államtitkár úr erre többször is utalt.

Nos, ennél részletesebben nem kívánok belemenni, és a törvényjavaslatban nagyon sokat elmondtak képviselőtársaim. Én eggyel határozottabb álláspontot tudok képviselni a frakciónk nevében: mi ebben a formájában egészen biztosan el fogjuk utasítani ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)