Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Párbeszéd részéről is az első szó a köszöneté, köszönjük mindazok munkáját, akik a járvány során megfeszített erővel dolgoztak, és segítették a járvány elleni védekezést.Aztán térjünk rá az előttünk fekvő törvények vitájára, és kezdjük azzal, hogy nagyon érdekes, hogy a kormány nyújtotta be ezt a két törvényjavaslatot, és úgy is volt megjelölve előzetesen, hogy Gulyás Gergely miniszter lesz ennek a két törvénynek az előadója. Ehhez képest a kormány arra sem vette a fáradságot, hogy egy minisztert állítson ide egy ilyen, számára és számunkra is fontos törvény előadójaként, beküldtek egy államtitkárt Orbán Balázs személyében. Ezek szerint azért önöknek nem olyan fontos mégsem ez a törvény. (Dr. Orbán Balázs közbeszól.) Mindegy, lépjünk tovább! Úgy tűnik, hogy fontosabb az, hogy az ellenzéket gyalázzák, mint az, hogy egyébként érdemben ideálljanak az emberek elé, és miniszteri szinten vállalják azt, amit a kormány benyújtott. Gondolom, hogy Gulyás Gergely nem akarta névvel, arccal vállalni ezt a dolgot, nem is csodálkozom ezen.

Előttünk fekszik két törvényjavaslatnak a tervezete, amit önök veszélyhelyzet visszavonásáról szóló javaslatnak becéznek. Mi inkább úgy hívjuk, hogy a veszélyhelyzet átnevezése egészségügyi válsághelyzetre, ugyanis itt pontosan erről van szó, semmilyen visszavonásról nincs itt szó, gyakorlatilag önök bármikor bárhol elrendelhetik újra az egészségügyi válsághelyzetet, amiben gyakorlatilag ugyanazokat a jogköröket rendelik saját maguknak, sőt még kibővítve is, mint egyébként amit ebben a veszélyhelyzetben láttunk.

Mind a két törvényjavaslat nagyon érdekes, de mielőtt rátérünk erre, azért néhány szót ejtsünk magának a felhatalmazási törvénynek az egész történetéről is. Ez nem indult rosszul, tehát volt egy járvány, amiben a kormánypártok és az ellenzék tudott az elején együttműködni. Önök összehívtak hétpárti egyeztetéseket, amire mi elmentünk. Ott nagyon normális hangon elkezdtünk egymással beszélni, majd hirtelen valami történt, nyilván eljutott hozzánk, hogy az önök főnöke, Orbán Viktor azt mondta, hogy szó sincs itt arról, hogy a kormánypártok együttműködjenek az ellenzékkel. (Dr. Orbán Balázs: Ez pont fordítva volt.) Keresztesháborút hirdettek mindenki ellen, aki nem Fidesz-KDNP, és elkezdték a járványhelyzet alatt gyalázni az ellenzéki képviselőket, és itt most folytatják ugyanezt ennek a törvénynek a vitáján, hogy itt ki Gyurcsány Ferenc helyettese. Ne haragudjanak, annyira méltatlan ehhez az egész helyzethez, tényleg! Ennyit tudnak a járványhelyzet kapcsán mondani? (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Sajnos az, hogy berekedt a hétpárti egyeztetés, a kisebbik baj volt, azzal sokkal nagyobb baj volt, hogy utána mi lett ezzel a felhatalmazási törvénnyel, amely több ponton is egyébként nagyon súlyosan sértette magát az Alaptörvényt, amit nemcsak én mondtam, hanem Orbán Balázs is maga elmondott az ATV-ben. Nagyon érdekes, hadd idézzem önt, azt mondta, hogy „próbáltuk sundám-bundám hatályban tartani az intézkedéseket, reméljük, hogy az Alkotmánybíróság megértő lesz.” (Dr. Orbán Balázs közbeszól.) Hadd mondjak el néhány dolgot, hogy mit is értett Orbán Balázs ezen! Szerintünk is nagyon komoly alkotmányossági aggályok merültek föl ennek a törvénynek a kapcsán.

Az ellenzék annyit kért önöktől, hogy adjanak határidőt ennek, illetve hogy valamiféle ellenőrzési jogkör maradjon, ami nem az, hogy mi itt elmondhatunk egyébként napirend előtti felszólalásokat, mert az nem ellenőrzési jogkör. Ne hülyítsük egymást, mert tudjuk pontosan mind a ketten, mind a két oldal, hogy miről van itt szó. Az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzetben alkotott kormányrendelet az Országgyűlés megerősítése nélkül 15 napig maradhat hatályban. Ezzel szemben a felhatalmazási törvény már a megalkotás előtt, a rendelet ismerete és természetesen a jóváhagyása nélkül meghosszabbította a megalkotott rendelet hatályát. Ez az Alaptörvény szövegszerű tartalmával ellentétes, mert az megköveteli a megalkotott rendelet jóváhagyását. A meg nem alkotott rendeletet nem lehet jóváhagyni. Ez egy nagyon komoly sértése vagy sérülése volt itt az Alaptörvénynek.

Aztán a korlátlan idő, amiről sokat beszéltünk már; a parlamentalizmus korlátlan, semmilyen időponthoz vagy objektív feltételhez nem kötött felfüggesztése nem egyeztethető össze a hatalommegosztás elvén is nyugvó jogállamisággal, még akkor sem, ha önök most benyújtották ezt a látszatvisszavonásról szóló törvényt, illetve harmadsorban itt látszott, hogy önök olyan alapjogokat függesztettek föl a járvány kapcsán, amire semmi szükség nem volt. Engedélyezték volna, hogy a személyes szabadságot, például az egyesülési jogot lehetett korlátozni. Szintén egyébként a hatalommegosztás elvét sérti, indokolatlanul ad a végrehajtó hatalomnak olyan hatáskört, ami korábban egyébként kizárólag törvényalkotás lett volna.

(19.40)

De nézzük akkor azt a két törvényjavaslatot, ami most előttünk fekszik! Itt említették már képviselőtársaim azt, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint egy szemfényvesztés, ez a felhatalmazás, amit önök most látszólag vissza akarnak vonni, ez soha nem fog véget érni, egész egyszerűen átnevezik. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény egyáltalán nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, viszont jól szemlélteti azt, hogy Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje.

A veszélyhelyzetet az önök elképzelése szerint úgy szüntetik meg, hogy majd önök megkérik saját magukat, azaz a kormány megkéri saját magát, hogy szüntesse meg ezt a veszélyhelyzetet vagy egészségügyi válsághelyzetet, ráadásul ezt úgy, hogy egyébként határidő sem szerepel ebben a törvényjavaslatban, hiába állítják ennek ellenkezőjét. A kormány kéreti magát, az egésznek sok értelme nincs. Pontosan tudjuk, hogy annyi értelme van, hogy önök elbábozzák az Európai Uniónak, hogy lám-lám, mégsem korlátlan az önök hatalma, de pontosan tudjuk, hogy azért nem olyan nehéz átlátni ezen az egész jogszabálytervezeten.

Ami problémásabb, az a katasztrófavédelmi törvénynek a módosítása, amelyik fontos garanciákat iktatna ki az Alaptörvényből. Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen a katasztrófavédelmi törvényben szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák azt, hogy ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel gyakorlatilag értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben határozottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát.

Az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat tartalmaz egy másik, egyáltalán nem átmeneti rendelkezést is. Az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozzák ennek a különleges jogrendnek a párját, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot.

Látjuk azt, hogy itt közel sincs szó, akkor még egyszer, ennek a törvénynek a visszavonásáról. Igenis, sajnos azoknak lett igaza, akik azt mondták, hogy önök visszaélnek majd ezzel a felhatalmazással, igenis, nem arra használják ezt a felhatalmazást, amire az való lett volna, hogy kezeljék értelmesen ezt a járványt. Ráadásul a parlamentet, igenis, kirekesztették, és ebben az új javaslatban most már a látszatra sem adnak, tehát itt most már teljesen kikerül az egész törvényből az Országgyűlés, a kormány magának ad majd felhatalmazást. Tehát, sajnos, képviselőtársaim, itt sem az ellenzéket, sem az embereket, de az Európai Uniót sem fogják tudni megtéveszteni ezzel a törvényjavaslattal.

Nézzük meg akkor ezzel együtt azt a 250 oldalas salátatörvényt, amiben számos olyan pont szerepel, aminek egyébként semmi köze nincs ehhez a törvényhez, mint például a rabszolgatörvény 2.0, ahogy ezt sajnos elnevezték. Itt azt látjuk, hogy olyan intézkedéseket vezetnek be a rabszolgatörvény után, amelyek nagyon súlyosan korlátozzák a jövőben a munkavállalók jogait, nagyon sok szakszervezet felszólalt ebben az ügyben. Mi határozottan kérjük a kormányt, hogy ezt vegye ki ebből a salátatörvényből, és ne engedélyezze a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, hogy saját hatáskörben engedélyezze a 24 hónapos munkaidőkeretet és az ugyanilyen hosszúságú elszámolási időszak elrendelését.

Ez azt jelenti majd a gyakorlatban, hogy a munkaadó megengedheti azt, hogy havonta egy pihenőnapot ad a munkavállalónak, és annyit vehet ki, tehát gyakorlatilag ez azért olyan alapjogokat sért, amit pláne egy ilyen salátatörvényben beterjeszteni, finoman szólva, nem tisztességes. Napi tizenkét órás munkavégzést írhat elő hosszú távon, mindezt természetesen túlórapótlék nélkül, hiszen a ledolgozható órák helyett a munkáltató pihenőnapokat adhat ki. A dolgozót az intézkedés szintén röghöz köti, ugyanis aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit majd vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni. Ráadásul a feltételek, ami alapján a miniszter ezt elrendelheti, egyáltalán nem világosak, és elég rugalmasan értelmezhetőek, hogy finoman fogalmazzunk.

Az érvrendszer is nehezen követhető. Eddig azt hallottuk, hogy a hosszú keret megvédi a munkahelyeket, most pedig azt, hogy ez majd munkahelyteremtő lesz. Azért is kérjük azt, hogy ezt a részt mindenképpen vonják vissza ebből a salátatörvényből, mert pontosan tudják, hogy az Európai Bizottság vizsgálja már a rabszolgatörvény 1.0-nak is a kérdését. Nem hiszem, hogy ezt súlyosbítani kéne most ezzel a szigorítással. (Nacsa Lőrinc: Mikor kér bocsánatot?)

És nézzük meg egy kicsit most azt, hogy mi szerepel még ebben a salátatörvényben. Itt nagyon sok minden elhangzott, úgyhogy én ezekkel nem is húznám nagyon az időt. Azért még egy dolgot hadd emeljek ki, azt, ahogy önök megkönnyítik például a bányák újranyitásának vagy nyitásának a lehetőségeit. Nagyon nehéz nem úgy értelmezni ezt, hogy nem Orbán Viktor édesapjának a vállalkozásait akarják megint így segíteni, akinek ebben van komoly érdekeltsége. Hogy mit keres a bányatörvény egy egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos törvényben, vagy mit keres a bányatörvény egy veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvényjavaslatban, az azért finoman szólva is rejtély.

Nézzük meg most azt is, hogy mit tettek önök az egészségügyben, illetve az egész járvány alatt, mik voltak azok az intézkedések, amik önök szerint olyan példásak voltak. Kezdjük az egészségüggyel!

Sajnos hallottunk itt mindenféle termelési riportokat Szijjártó Pétertől, hogy hány tonna meg hány százezer, illetve később már, hogy hány millió darab maszk érkezett. Ehhez képest például az én választókerületemben, a III. kerületben a mai napig az államtól nem érkezett egy darab maszk sem a hivatalos szakrendelőkbe. Ahhoz képest, hogy egyébként a körzet másik részének Varga Mihály az országgyűlési képviselője, ő arra nem vette a fáradságot, hogy besétáljon a saját körzetében a szakrendelőbe, és legalább PR-ból odavigyen néhány maszkot. Tehát nem… (Nacsa Lőrinc: Nem igaz!) A járvány alatt nem. De, sajnos igaz! Nem vitt egy darab maszkot sem. (Dr. Orbán Balázs: Itt van a Facebook-oldalon!) Hát, lehet, hogy most már így, a járvány után elvitte. A járvány alatt nem vitt, és ez tény. (Dr. Orbán Balázs: Legalább egy dolgot mondjon, ami igaz!)

Ugyanígy nem kerültek maszkok és védőfelszerelések hetekig a kórházakba, az egészségügyi dolgozókhoz. Ezt ők maguk posztolták a Facebookon. De egyébként láttuk Orbán Viktornak a saját Facebook-posztjain is, hogy miközben ő teljes űrhajós szkafanderben villogott, addig az orvos, aki őt fogadta, vagy egy vászonmaszkban, vagy egy nem steril sebészi maszkban van, tehát így sikerült önöknek biztosítani a védőfelszerelést.

Ugyanígy sajnos a lélegeztetőgépekkel is voltak problémák, nem megfelelő minőségűek kerültek a kórházakba és egészségügyi intézményekbe. Maga a külügyi államtitkár ismerte el azt, hogy több olyan gép is került, aminek nincsen CE-minősítése, ez alvászavarok kezelésére volt elegendő, és nem arra, hogy egyébként kórházak intenzív osztályán covidos betegeket kezeljenek.

Szintén a járvány alatt sikerült önöknek tovább aláznia az egészségügyi dolgozókat. Több jelentés szerint is ezek az egészségügyi dolgozók még kevesebb bért vittek haza, mint a járvány előtti időszakban. A János Kórház Covid-osztályán 100 ezer forintot vittek haza egy hónapban az ott dolgozó ápolók. 100 ezer forint az, amit önöknek megért egy egészségügyi dolgozó járványkezelésben végzett munkája. Ez, azt gondolom, hogy minimum szégyen. Ráadásul az az 500 ezer forintos egyszeri kifizetés sem érkezett még meg a mai napig az egészségügyi dolgozók részére. Nem tudjuk, hogy mi tart négy hónapig, hogy ezt a pénzt összeszedjék. Mészáros Lőrincnek azért sok száz milliárdot sikerült már kifizetni ez idő alatt. Úgy látszik, hogy megvannak a prioritásai a kormánynak, hogy kinek fizet hamarabb és kinek fizet később  az egészségügyi dolgozók a sor végére kerültek.

A gazdasági intézkedéseik sem voltak, finoman szólva, a leghatékonyabbak, és messze elmaradtak az európai országok segítségnyújtásától. Nagyon karcsúra sikerült például a munkahelyvédelmi bértámogatás, amire 200 milliárd forintot sikerült adni. Itt félmillió emberről beszélünk. 500 ezer ember veszítette el vagy az állását, 330 ezer regisztrált munkahelykereső ember volt április végén Magyarországon, és ehhez még százezrek jöttek olyanok, akik nem lettek regisztrálva, viszont fizetés nélküli szabadságon maradtak otthon, például több tízezer édesanya, akinek az iskolás gyerekével kellett otthon maradni.

(19.50)

Ők egy fillért nem kaptak, és nem kapnak 60 napig, mert pontosan tudjuk, hogy a hivatalban legalább 60 nap a regisztráció, és az, amíg egyetlen fillér álláskeresési támogatás is megérkezik. Ezzel szemben bértámogatásra 200 milliárd forint, Mészáros Lőrincnek viszont ez idő alatt sikerült 187 milliárd forintot kifizetniük. Magyarázzák már meg nekem, hogy Mészáros Lőrinc hotelépítései hogyan jönnek a járványkezeléshez! Miért olyan elengedhetetlen önöknek az, hogy Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor strómanját folyamatosan ilyen szinten, százmilliárdokkal tömjék? Egészen szégyentelen és hitvány dolog az, amit ezzel kapcsolatban önök művelnek!

Nézzük meg, hogy milyen intézkedéseket hoztak még. Láttuk azt, hogy ez az intézkedés, a 200 milliárd kicsit karcsúra sikerült, ehhez képest egy embernek, Mészáros Lőrincnek viszont kifizettek egy majdnem ugyanekkora összeget. De azt mondják, hogy önök nagyon fontos intézkedéseket hoztak a járvány alatt, amelyek szorosan kapcsolódnak a járvány elleni védelemhez. Nézzünk meg néhányat ezek közül, például a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 milliárd forintos beruházását, amit rögtön titkosítottak is tíz évre. Ez nyilvánvalóan annyira elengedhetetlen a járványkezeléshez, hogy szinte nem is kell magyarázni.

Ugyanilyen elengedhetetlennek tűnik az önkormányzatok teljes gúzsba kötése, a különleges gazdasági övezetek bevezetése. Érdekes módon ez leginkább az ellenzéki vezetésű városokat érintette. Aztán a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszának elvonása is elengedhetetlen része volt önök szerint a járványkezelésnek, de még az is, hogy az isztambuli egyezmény ratifikálása elleni fellépésüket is a járvány kellős közepén ide betegyék, mindenféle gyomorforgató, mondvacsinált indokokkal. Persze, valamivel el kellett tussolni azt, hogy Kövér László az összes nőt lekettesezte a járvány alatt. Értem, hogy ezzel próbálták meg egy kicsit a házelnök úrról elterelni a figyelmet. De ha nekem meg tudják magyarázni, hogy ez miben kapcsolódik a járványhoz, akkor megköszönöm.

Szintén sikerült bevezetni az egyetemi einstandokat, illetve a rendeleti intézkedésekhez kapcsolódott az, hogy az adatigénylések megválaszolását meghosszabbították. Ez is nyilvánvalóan nagyon fontos járványügyi intézkedés, ahogy az ingyenes parkolás vagy a gépjárműadó elvétele is nagyon fontos volt. De még egyszer, a Mészáros Lőrincnek adott 186 milliárddal akarták megtoldani a járvány elleni védekezést. Tudjuk, hogy ezen kívül még számos, nagyon aljas és embertelen intézkedést vezettek be, ráadásul titkosították a Btk.-nak a rémhírterjesztéssel foglalkozó passzusát. Hiába mondtuk, hogy ezt ne tegyék, mert pontosan tudtuk már az egyeztetésen is, hogy ez az újságírók ellen és az ellenzéki gondolkodású emberek ellen lesz. Így is történt.

Önök a járvány elleni védekezés idejét arra használták föl, hogy a rendőrséget kiküldjék ártatlan emberek lakására hajnalok hajnalán, megfélemlítsék őket azért, mert ki merték mondani az igazságot azzal kapcsolatban, hogy mit művelt Kásler Miklós a kórházi ágyak kiürítésével. Igen, az volt a másik járványügyi intézkedésük, hogy megengedték Kásler Miklósnak, hogy hónapokig folytassa azt az ámokfutást, ami több száz ember halálához vezetett. Várjuk a valós számokat. Pontosan tudjuk, hogy akár az óbudai Terike története, akár annak a 33 éves hölgynek a története, akit kórházról kórházra küldtek és meghalt, ez mind-mind annak a következménye, hogy a kórházaknak fogalmuk sem volt, hogy mit kell tenniük. Mert nemhogy rendeleti úton, de Kásler Miklós levélben utasította a kórházakat egészen példátlan módon a járvány alatt, nem hallgatva a szakmára, aki ellent mert mondani, azt meg egész egyszerűen kirúgta. 32 ezer ágyat kellett kiüríteni feleslegesen, ami több ezer embert súlyosan veszélyeztetett, több ezer ember halálához, illetve megnyomorításához vagy súlyos egészségkárosodásához vezetett. Az, akit stroke után hazaküldtek, nem kapta meg a rehabilitációt, és nem tanították meg újra járni vagy beszélni, az utána nem fogja önöknek megköszönni azt, hogy hazaküldték például az ORI-ból.

De nézzük, hogy még mire költöttek a járvány alatt! Azt már említettem, hogy Mészáros Lőrinc 186 milliárd forintot zsebelt be az elmúlt két hónapban. Ha megnézzük, hogy ez miből is tevődik össze, akkor megint csak azt látjuk, hogy az egész járványkezelés a kormánynak mit jelentett. Csak egyet szeretnék kiemelni: Tét és Győr között Mészáros Lőrinc egyik cége nyert egy országút-felújítási pályázatot; nem autópálya-, hanem országút-felújítási pályázatot 17,6 kilométer hosszan. 46,2 milliárd forintot kapott azért, hogy 17 kilométer országutat megépítsen. Ez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc cége egy kilométer országutat majdnem 3 milliárd forintért épít meg. Az Európai Számvevőszék szerint egy országútnak az európai átlagos költsége kilométerenként 1,1 milliárd forint. Mészáros Lőrinc 2,7 milliárd forintért fogja ezt megépíteni. (Nacsa Lőrinc: 26 kilométer!) Az egy másik, azt ön rosszul nézi. 17,6 kilométer van az önök által közzétett táblázatban. De ha 26 kilométer van, képviselőtársam, akkor nem 2,7 milliárd, hanem csak 2,2 milliárd forint az átlagos kilométerköltség. Ez is pontosan a duplája annak, mint az európai átlag. De kapott ő 1,7 milliárd forintot a Hunguest Hotels-lánc felújítására és épületek felújítására is, majd rögtön munkahelyteremtési és munkahelyvédelmi akcióként ki is rúgott 800 embert. Úgy látszik, a kormánynak nem volt elég az a több százezer ember, aki elveszítette a munkáját a járvány alatt. Mészáros Lőrincet jutalmazták is azért, hogy még több embert elküldjön a munkahelyéről.

De nézzük meg, hogy még mire költöttek, mert azért nagyon sok érdekes dolog van itt, például a sporttámogatások. 514 millió forint ment a Szegedi Atlétikai Centrum beruházására, 300 millió a Haladás Sportegyesület stadionüzemeltetésére, 300 millió a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására, 450 millió a Honvéd Sportegyesület létesítményfejlesztési programjának az előkészítésére, 1 milliárd forint a készülő Bozsik-stadionra, és még hosszasan lehet sorolni. Önök nem az egészségügyi dolgozókat jutalmazták, nem tisztességes béreket adtak az egészségügyben dolgozóknak, hanem Mészáros Lőrincnek és stadionoknak adtak pénzt.

Ezért kell önöknek a felhatalmazás, és ezért kell most átnevezniük a felhatalmazást, hogy tovább lophassák a közpénzeket; azért, hogy semmilyen ellenőrző szerepe sem az Országgyűlésnek, sem a bizottságoknak, senkinek ne maradjon. Önök azt mondják, hogy van ellenőrző szerepe, meg működött az Országgyűlés. Hát, a Népjóléti bizottság ülésére nem tudtuk elhívni az operatív törzset, mert nem jöttek el. (Nacsa Lőrinc: Ott voltak!) Egyszer eljöttek, de amikor kiderültek a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban történt súlyos visszaélések, akkor nem jöttek el. Kétszer nem jöttek el egymás után, nem voltak hajlandók beszámolni arról, hogy mi történt, és miért történtek ezek a visszaélések. (Nacsa Lőrinc: Ez nem igaz!) De! Ez sajnos így történt, meg lehet nézni a jegyzőkönyvet.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Képviselőtársaim, a költésekkel kapcsolatban van még két nagyon érdekes dolog. Ezt a kettőt még hadd emeljem ki külön! A tiszakécskei focicsapat egyik volt játékosa, illetve az általa létrehozott cég 8 milliárd forintot kapott, szintén hotelfelújításra az elmúlt héten. Ez a cég az előtte való nap még nem létezett. Tisztelt fideszes képviselőtársaim, ez nem más, mint gazdasági csalás, amivel kapcsolatban a Párbeszéd feljelentést is tett. Hát, hogy képzelik azt, hogy önök 8 milliárd forintot adnak egy előző nap még nem létező cégnek hotelfelújításra?! Önök már a látszatra sem adnak! Úgy lopják a közpénzeket, mint…  nem is mondok hasonlatokat, mert aztán… Most már talán változott, az új levezető elnök úr talán nem int rendre annyira, mint az előző, de inkább visszafogom magam.

(20.00)

Tehát az a helyzet, hogy önök színtiszta gazdasági csalást csalásra halmoztak itt az elmúlt két hónapban, miközben arról beszélnek, hogy mit csinál Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferenc nem kormányoz. Önök kormányoznak 10 éve, önök lopják 10 éve a közpénzeket, és önök lopták most is a járvány alatt százmilliárdjával a közpénzeket.

Aztán szintén nagyon érdekes az, hogy a Club Aliga 7,3 milliárd forintot kapott egy Appeninn projektcégen keresztül. Ennek a cégnek az egyik vezetője az a Détári-Szabó Ádám, aki az Együtt 2014 kamupártnak volt a választási bizottsági delegáltja. Ez az a kamupárt, amit teljesen egyértelműen önök hoztak létre, hogy megtévesszék a választókat egy hasonló nevű, más párttal kapcsolatban. Most úgy tűnik, hogy ennek az Együtt 2014 nevű kamupártnak a volt vezetője először a Külügyminisztérium háttércégében kapott munkát, most pedig 7,3 milliárd forint közpénzt kapott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért ha itt megnézzük összességében az előttünk fekvő törvényjavaslatokat, az elmúlt két hónapot, akkor itt nem arról van szó, hogy nekünk vagy az embereknek vagy az Európai Uniónak kellene önöktől bocsánatot kérnie, hanem nagyon-nagyon súlyosan arról van szó, hogy igenis önök a legádázabb módon éltek vissza ezzel a felhatalmazással, és ugyanezt akarják folytatni az átnevezett felhatalmazási törvénnyel. Ez volt és ez lesz Orbán Viktor járványkezelése. Ehhez mi nem fogjuk adni a nevünket.

Félmillió embert magukra hagytak, az egészségügyet magukra hagyták, a rabszolgatörvényt szigorítják, és halomra, százmilliárdokra lopják a közpénzt. Ne haragudjanak, ez tényleg az arcátlanság teteje, hogy van képük egy 200 oldalas salátatörvénnyel bejönni, és azt mondani, hogy itt minden rendben volt! Nem volt rendben, nem lesz rendben, igenis visszaélnek a hatalmukkal, ezt nagyon gyorsan fejezzék be!

Nagyon nem véletlen sajnos, hogy most jött ki az OECD-nek az a jelentése, amiben azt közölték, hogy Magyarországon egyre átláthatatlanabb a közpénzek kezelése és a költségvetés átláthatósága. (Nacsa Lőrinc: A városházán!) Újabb nagyon sok helyet csúsztunk le az OECD-országokban. Az elérhető 100 pontból 45 pontot ért el Magyarország. Ez azt jelenti, hogy Magyarország megbukott átláthatóságban, mert 60 ponttól jár a 2-es osztályzat, 45 pontért 1-es jár. Egyébként a 100-ból a 60. helyre csúszott vissza Magyarország. Olyan országok előztek meg minket átláthatóságban, mint Grúzia, Mexikó, Ukrajna, Guatemala.

Én az önök helyében nagyon-nagyon szégyellném magukat. Itt nem az ellenzéknek, nem az Uniónak kell bocsánatot kérnie, hanem önöknek kell bocsánatot kérnie, és visszavonni ezt a törvényt, visszavonni azt a felhatalmazást, amire sem az Alaptörvény szerint nem volt szükség, sem a járványkezelés miatt nincs szükség. Fejezzék be a hatalommal való visszaélést, és mindenekelőtt fejezzék be a közpénzek ilyen mértékű lenyúlását! Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.)