Felszólalás adatai

POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előző Gyurcsány-kormány nevéhez fűződik az 1897-ben alapított, őshonos állatfajaink megőrzésében kulcsfontosságú génbanki tevékenységet folytató gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet összevonása a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézettel, ami ingatlanjai elvesztésével és alaptevékenységének gyakorlati ellehetetlenülésével járt. Ebbe a körbe tartozik a tápiószelei Agrobotanikai Intézet összevonása a hatósági feladatokat ellátó Mezőgazdasági Minősítő Intézettel, amely lépés ellen a Növényi Genetikai Erőforrások Nemzetközi Intézete is erőteljesen tiltakozott, hiszen a tápiószelei intézmény a világ 15 legjelentősebb genetikai gyűjteménye közé tartozik, amely növényi génkészleteink, őshonos magyar fajtáink több mint 60 százalékát tartja fenn.

Folytatva a hálózat szétzúzását, most a szőlészeti-borászati kutatóintézeteket kívánja privatizálni, amellyel óriási károkat okoz az ezekben az intézetekben őrzött genetikai állományokban és a szellemi bázisban. Előrevetíti a privatizáció szándékát a gyümölcstermő növények gyűjteményei és törzsültetvényei, valamint az Állami Ménesgazdaság gazdasági társasággá történő átszervezése is, pedig ezek az intézmények jelentenék a tényleges minőségi agrár-szerkezetváltás és megújulás alapját, amelyekre az ön kormánya, úgy tűnik, nem tart igényt.

(15.50)

Tisztelt Államtitkár Úr! A szellemi infrastruktúra másik eleme is végveszélybe kerül. A kormány most szüntet meg hat olyan patinás, elsősorban a szakmunkás- és technikusképzésben hírnevet szerzett intézményt, mint például a lengyeli Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Intézet, a jánoshalmai mezőgazdasági középfokú szakoktatási továbbképző intézet, a kétegyházi hasonló iskola és másik három szakközépiskola. Ez a lépés teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a középfokú tudással rendelkező szakmunkások hiánya, és hogy ezek az intézmények hátrányos helyzetű térségek igazi szellemi központjaiként működnek. A lengyeli iskolában például 82 településről 282 diák tanul, és 80 fő dolgozik. Így nemcsak szellemi központ, de jelentős munkaadó is, amely biztosítja a térség gazdálkodóinak képzését, továbbképzését és szaktanácsadását.

Államtitkár Úr! Hogyan gondolja megvalósítani a minőségi agrár-szerkezetváltást, ha az ennek alapjául szolgáló génbank- és agrár-kutatóintézeti hálózatot szétzúzza, kiárusítja? Belegondolt-e, hogy milyen károkat okoz a vidéknek és az érintett térségeknek a szakképző intézetek bezárása, amelyektől így munka-, tanulási és fejlődési lehetőséget vonnak el?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.)