Felszólalás adatai

Nagyon sok ok miatt, hiszen önökön, megértem, nagyon komoly nyomás van. Egyrészt a saját ígéreteik nyomása, hiszen azt ígérték 2010 előtt, hogy megakadályozzák mind a nagybirtokrendszer kialakulását és megszilárdulását, mind pedig a külföldi földtulajdonszerzést. A szavazóik is ezt várják el önöktől. Ha a szavazóik tudnák, hogy a földtörvény erre valójában alkalmatlan, bizonyára nem lennének boldogok.

Szintén kellemetlen a mi jelenlétünk is az önök számára, különösen ebben a kérdésben, mert nem vagyunk hajlandók elfogadni az önök mellébeszélését. És ha azt gondolnák, hogy ez pusztán csak a kormánypárt és az ellenzék szokásos vitája, akkor nézzük meg, hogy a civil szféra és a szakma hogyan reagál erre a kérdésre. Hadd mondjak csak két nevet, az egyik az önök frakciótársa, Ángyán József, a másik pedig Tanka Endre. Azt gondolom, az ő véleményüket szakmai szempontból mindenképpen méltányolnia kéne a kormánynak is.

És van önökön egy másikfajta nyomás, a másik oldalról lévő nyomás, az Európai Unió részéről, amely pedig pontosan abba az irányba szeretné terelni önöket, amitől mi szeretnénk megóvni Magyarországot.

Amikor ezt a vitát lefolytattuk, önök folyamatosan azzal érveltek a törvényjavaslatukra hivatkozva, hogy abban vannak pozitívumok, és vegyük már észre ezeket a pozitívumokat, vegyük észre a jogi személyek kizárását, a helyi földbizottságok vétójogát, a hatósági jóváhagyás intézményét, a Nemzeti Földalap elővásárlási jogát. Ezeket mantrázták nekünk folyamatosan, és ha mi ezekkel kapcsolatban vagy akár a földbizottságokkal kapcsolatban szkeptikusak voltunk, akkor azt a választ kaptuk, hogy miért nem bízunk meg mi a gazdákban, milyen szégyenletes dolog az, hogy nem bízunk meg a helyi gazdákban. Miniszter úr, megbízunk a helyi gazdákban, csak tudja, kiben nem bízunk meg: önökben. Önökben nem bízunk meg. És hogy miért nem? Az elmúlt 23 év tapasztalata alapján. Hiszen a Fidesz és az MSZP irányította nagyobbrészt ezt az országot az elmúlt 23 évben. Ha meg kéne vonni az önök mérlegét, akkor azt látnánk, hogy az államadósságot a négyszeresére-ötszörösére emelték, a nemzeti vagyont elherdálták, most már tényleg csak a magyar föld maradt, a magyar termelőgazdaságot teljesen tönkretették, szétverték, a korrupció a politika szinonimájává vált, az ország szuverenitása pedig folyamatosan csorbult. Ezek után ne várja azt, hogy mi megbízunk abban, hogy amit ön itt mond, meg amit a törvényjavaslatban igyekeznek bizonygatni, az valóban úgy fog megvalósulni.

De tegyük fel - hogy mégis mutassak valamifajta gesztus iránti szándékot is a magunk részéről -, hogy megjavulnak és tényleg úgy kívánnak eljárni, ahogy azt nekünk folyamatosan elmondták a viták során. Tegyük fel, hogy ez a törvény valóban akadályokat gördít a külföldi tulajdonszerzés és a nagybirtokrendszer elé. És itt jön a lényeg. Itt van az a pont, ahol önök abszolút nem akarták megérteni a mi véleményünket. Ugyanis nekünk elsősorban nem a törvény részleteivel van kifogásunk, hanem magával a törvénnyel kapcsolatban is. Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy gördít-e akadályokat a külföldi tőke elé ez a földtörvény meg a nagybirtokok elé, akkor azt mondom, hogy talán. De ha azt a kérdést tesszük fel, hogy megvédi-e a magyar földet és a magyar agráriumot, akkor azt mondom, hogy biztosan nem. És ez a probléma. Mi akadályozni szeretnénk ezt, hölgyeim és uraim, mi szeretnénk megtiltani, és erre a törvényi szabályozás alkalmatlan. Ez a műfaj alkalmatlan rá - mert ha meg szeretnénk védeni a magyar földet, akkor mit kéne tennünk? A magyar alkotmányban, a magyar alaptörvényben kéne ezt rögzíteni, ahogy azt önök név szerint leszavazták, és ha ezt meg akarnánk tenni, akkor pedig az európai uniós csatlakozási szerződésünket kellene módosítani, ahogy azt szintén javasolta a Jobbik, de önök ezt nem kívánják meghallani.

Amikor ezeket elmondjuk, akkor önök azt szokták mondani, hogy a Jobbik csak hangulatot kelt, és hivatkoznak mindenféle nyugat-európai példára, Dániára, Ausztriára, olyan országokra, ahol szintén uniós tagállamokról beszélünk és földtörvényben szabályozzák a földtulajdonszerzést. Miért csalóka ez a hasonlat? Azért, mert rossz. Szerencsés helyzetben vannak, szerencsés történelmi fejlődésen mentek át a földbirtokrendszer szempontjából ezek az országok, családi gazdaságok, szövetkezetek alakultak ki, egyszerűen nincs földpiac. Ezekben az országokban valóban lehet földtörvénnyel szabályozni a külföldi tulajdonszerzést. De nálunk nem!

És egy logikai bukfenc is van az érvelésükben. Azt mondják, hogy fogadják el ezt a törvényt, és erre megteremtjük az agrárközéposztályt. Ha önök a dán mintát akarják követni, akkor először teremtsük meg az agrárközéposztályt, és akkor beszéljünk arról, hogy ilyen törvénnyel egyáltalán meg lehet-e védeni Magyarországon a földet, és meg lehet-e óvni bennünket a nagybirtokrendszer kialakulásától. Az uniós feltételeket kellene tehát megváltoztatni, a csatlakozási szerződést, erre teszünk továbbra is javaslatot. S ne azt várják tőlünk, hogy majd ehhez a törvényhez mindenféle értelmetlen módosítókat adunk be, mert önök azt teszik, hogy próbálják megmérgezni az agráriumot, a magyar vidéket, ami nekünk nem tetszik, s akkor azt mondják, hogy adjunk már valami javaslatot, hogy hogyan lehetne jobb ízűvé tenni a mérget.

Miniszter úr, mi nem megmérgezni akarjuk a magyar vidéket, hanem szeretnénk a magyar vidéknek életet. Ezért nem tudjuk támogatni ezt a törvényt, és ezért fogunk mindent megtenni azért, hogy ez a törvény 2014. május 1-jétől ne legyen valóság Magyarországon.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(9.30)