Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1997-ben elkezdődött bírósági reform egyik legfontosabb eleme, az igazságszolgáltatás szervezeti átalakítása az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozásával és az ítélőtáblák felállításával tulajdonképpen megvalósult. A jövőbeni célkitűzések között első helyre mára a bírósági eljárások hatékonyságának növelése és a perek ésszerű időn belül történő elintézése került. A jogállami működés egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, amely nemcsak a jogszabályszövegek egyértelmű megfogalmazását és a jogkövetkezmények megvalósulásának kiszámíthatóságát követeli meg, hanem az is, hogy mind a büntető-, mind a polgári ügyekben ésszerű időn belül szülessen döntés a bíróságokon.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az eljárások ésszerű határidőn belül történő befejezése érdekében évek óta folyamatosan vizsgálja az egyes bíróságokon két éven túl folyamatban lévő ügyeket. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetőinek nyilatkozatai alapján közismert tény, hogy a bíróságok döntő többségében időszerűen működnek, az évente eléjük kerülő közel 1,2 millió ügy átlagosan 80 százalékban egy éven belül befejeződik, a döntések elhúzódása viszonylag ritka.

Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az országon belül megyénként, sőt azon belül ügyszakonként, szintenként is rendkívül eltérőek ezek az adatok, és a régi ügyek aránya néhány esetben a folyamatos vizsgálat ellenére sem csökkent. Ha a teljes ügymennyiséghez viszonyítottan nem is jelentős számban tehát, de azért ma is előfordulnak olyan bírósági ügyek, amelyekben különböző, bíróságon belüli vagy azon kívüli okokból már több éve nem született döntés. E jogintézmény célja, hogy elsősorban a prevenció eszközével ezeknek az ügyeknek a továbbvitelét elősegítse, előmozdítsa.

A Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségei úgyszintén követelményként fogalmazzák meg az ésszerű időn belül való tárgyalás elvét. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, úgynevezett római egyezmény kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott, független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Az egyezmény ezen túlmenően azt is megköveteli a szerződő államoktól, hogy hatékony jogorvoslatot biztosítsanak azok számára, akiknek az egyezményben foglalt jogait megsértik.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egyezménnyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata kiemelt jelentőséget tulajdonít a jogviták ésszerű időn belül történő elbírálásának. A strasbourgi szervekhez benyújtott magyar panaszok jelentős részét a polgári perek elhúzódása miatti ügyek teszik ki, ugyanakkor egyre gyakrabban fordulnak az érintettek Strasbourghoz az ellenük folyamatban volt büntetőeljárás elhúzódása miatt is. Sajnálatos, hogy a kérelmezők részéről sikerrel végződő ügyek között különösen magas az ilyen jellegű ügyek aránya. A tavalyi évben több mint 500 panaszt nyújtottak be az ügyfelek a magyar állam ellen, és ez a szám évek óta folyamatosan emelkedik.

Jelenleg a strasbourgi szervek ténylegesen 52 ügyet vizsgálnak, amelyekből 46 eljárás elhúzódása miatti kérelem. A kérelmek háromnegyede polgári, egynegyede viszont büntetőügy elhúzódása miatt került benyújtásra. Fontos megemlíteni azt is, hogy az egyezmény jogorvoslati jogot előíró rendelkezéseit a bíróság akként értelmezi, hogy a részes államoknak meg kell teremteni egy olyan jogorvoslati lehetőséget, amelyet az érintettek igénybe vehetnek a peres eljárásuk felgyorsítása érdekében. A bíróság 2005 szeptemberében küldte meg a kormánynak észrevételezésre az első olyan kérelmet, amelyben az egyezmény alapján már azt sérelmezik, hogy nem állt rendelkezésre ez az eszköz.

A fenti ügyek alapján a szükséges következtetéseket mindenkinek le kell vonnia. E törvényjavaslat másik célja ezért az, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben előírt, imént ismertetett kötelezettségének az állam eleget tesz, nemcsak formálisan, hanem valódi tartalmat adó megoldással. A törvényjavaslat, amely a hasonló célú és tartalmú európai jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével született, a büntető- és polgári eljárási törvény módosítását tartalmazza, lényegében ugyanazt a szabályozást bevezetve mindkét esetben, illetve egyfajta speciális szankciót előírva módosítani javasolja a bírósági törvényeket is.

A bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás jogintézményével az ügyfelek akkor élhetnek, ha a bíróság valamely törvényi határidőt elmulasztott, vagy ha az eljárás egy másik résztvevője nem tartotta be a számára előírt határidőt. Polgári ügyekben a javaslat ismeri a kifogás előterjesztésének egy harmadik esetét is, ha a konkrét határidő ugyan nem volt megjelölve, de a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt annyi ésszerűen számított idő, amely alatt már az ügyet tovább lehetett volna vinni. A kifogást ahhoz a bírósághoz kell benyújtani majd, amelyik az alapügyet elbírálja, és ha az eljáró tanács egyetért a kifogás benyújtójával, akkor akár saját maga is intézkedhet a sérelem orvoslása iránt.

A gyakorlatban ugyanis sokszor nagyobb érdek fűződik ahhoz, és gyorsabb eredményre vezet, ha az eljáró bíróság maga végzi el az elmaradt eljárási cselekményt, mintha automatikusan felterjesztené a beadványt a felettes bírósághoz.

(20.00)

Abban az esetben, ha az eljáró bíró a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást büntetőügyekben fel kell hogy terjessze az elbírálásra hatáskörrel rendelkező bírósághoz, míg civilisztikai ügyszakban előbb meg kell küldenie az ellenérdekű fél részére, aki észrevételt tehet arra. A kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság ezt követően alapos kifogás esetén felhívja az eljáró bíróságot, hogy megadott határidőn belül intézkedjen az ügy továbbvitele iránt.

Igazgatási jellegű szabály és egyfajta speciális szankció, hogy a kifogást elbíráló bíróság a kifogásnak helyt adó határozatáról tájékoztatja az eljáró bíróság elnökét. Ez a szabály egyrészt motiválja a bírákat arra, hogy érdemben foglalkozzanak a kifogásokkal, és az alaposnak tartott beadványok esetében saját maguk intézkedjenek, másrészt tájékoztatást ad az igazgatási felügyeletet végző vezetők számára az esetleges problémás ügyekről. Ismételt, alapos kifogás esetén a bíróság elnöke elrendelheti a bíró soron kívüli értékelését is.

Azokban az esetekben, amikor az kerül megállapításra a felsőbb bíróság részéről, hogy a kifogás alaposságának objektív okai is voltak, ezt külön jelzik az eljáró bíróság elnökének, aki így megteheti a szükséges igazgatási jellegű intézkedéseket annak érdekében, hogy az elhúzódó ügyek száma lehetőleg mérséklődjön.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy azt az expozém elején is megemlítettem, ennek a jogintézménynek a célja elsősorban a megelőzés, a lehetőség megteremtése arra, hogy az ügyfelek kezében eszköz legyen az eljárások elhúzódásának megelőzésére. Mivel a perek legnagyobb része már ma is zökkenőmentesen, határidőben folyik, előzetes várakozásaink szerint erre az eszközre csak ritkán, kivételes esetekben lesz a feleknek szüksége. Fontos ugyanakkor, hogy legyen egy ilyen intézmény, amely már önmagában, puszta létével arra indítja a bíróságokat - és nem utolsósorban a per egyéb résztvevőit -, hogy kötelezettségeiknek határidőben eleget tegyenek. Ne felejtsük el ugyanis, hogy kifogás akkor is benyújtható lesz, ha az eljárás valamely másik szereplője, például az ellenérdekű fél, a szakértő vagy valaki más mulasztotta el a számára előírt határidőt.

Tisztelt Országgyűlés! A kifogás bevezetése a kormány álláspontja szerint alkalmas lesz arra, hogy hozzájáruljon a perek gyorsabb intézéséhez, a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásához, ez irányú nemzetközi kötelezettségeink maradéktalan teljesítéséhez.

Ugyanakkor ahhoz, hogy a jogintézmény teljeskörűen működhessen és célját minden szempontból elérje, álláspontom szerint nemcsak az eljárási, hanem a minősített többséget igénylő bírósági törvények módosítása is feltétlenül szükséges. Kérem ezért önöket arra, hogy a javaslatot majd támogassák és természetesen a kétharmados részeket érintően is.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)