Felszólalás adatai

DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A lakitelki Szikra Mg-szövetkezetnél a teljes részarányföldalapot eredetileg a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-t megillető 32 millió forint jelzálogjog terheli, amely 1034 résztulajdonost, részarány-tulajdonost és 10 507 aranykorona értéket érint.

A termőföldre bejegyzett jelzálognak a szövetkezet tulajdonában, használatában lévő más ingatlanokra, épületekre történő átjegyzéséhez a bank nem járult hozzá, a szövetkezet pedig a hitel visszafizetésével nem tehermentesítette a földalapba besorolt termőföldet, ezért a jelzálog a földrészleteken továbbra is fennmaradt.

Megjegyzem, hogy a képviselő úr állításával szemben az akkor hatályos, földről szóló 1987. évi I. törvény alapján lehetőség volt a szövetkezet használatában lévő ingatlanokat megterhelni. A rendelkezésre álló iratok szerint az említett követeléseket a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. időközben a Bács-Faktor-Ház Kft. részére engedélyezte, ezek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerültek.

A szövetkezet felszámolási eljárása során az FM Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatala kérelemmel fordult a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz, kérve a termőföldekre bejegyzett jelzálogjog törlését. A megyei bíróság, FPK 50412/1994/70. számú, 2000. szeptember 25-én kelt végzése szerint a felszámolást elrendelő bíróság nem rendelkezhet a felszámolási vagyonba nem tartozó ingatlanok, jelen esetben a részarány-tulajdonosi földalapba sorolt termőföldek tehermentesítéséről, és ezért elutasította az FM-hivatal kérését.

A jogerős földkiadási határozatok tanúsága szerint a földrészleteket aranykorona értékben ki nem fejezett értéknövekedés terheli. A határozatok értelmében tehát a részarány-tulajdonosok nem a klasszikus értelemben vett jelzálogjog-követelést egyenlítenék ki, hanem a termőföld aranykorona értékben ki nem fejezett értéknövekedését eredményező beruházási költségek megfizetését teljesítenék. Ennek megkötésekor a kft. hozzájárul a tulajdonjog tehermentes ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez.

A földkiadási határozatok ellen a jogosultak sajátos módon nem éltek fellebbezési jogukkal. Ezért azok az idő múlására tekintettel ma már államigazgatási eljárás keretében nem változtathatók meg. A jogerős földkiadási határozatok a hatályos ingatlan-nyilvántartási jogszabályok szerint átvezetésre tartalmi okból jelenleg nem alkalmasak, ugyanis a tulajdonjog-bejegyzés és az értéknövekedés megfizetése vonatkozásában ellentmondásos rendelkezést tartalmaznak. Ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 42. §-a úgy rendelkezik, hogy a földhivatal határozata előtt az ügyészt kell hogy megkeresse.

Ennek kapcsán célszerű felhívni a figyelmet arra a megoldási lehetőségre is, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem alkalmas földkiadó bizottsági határozatoknak a Földművelésügyi Hivatal által történő kiegészítésére sor kerülhet, feltéve, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sért. Ezért tisztázandó, hogy ezen intézkedés során a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sértése a jelzálogjog esetében bekövetkezhet-e. Az ügyben az ügyészi intézkedés függvényében hozható döntés, illetve tehetők meg a további lépések.

Köszönöm a figyelmet. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)