Készült: 2024.05.13.01:47:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

141. ülésnap (2020.06.15.), 281. felszólalás
Felszólaló Dr. Orbán Balázs
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:28


Felszólalások:  Előző  281  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Alapvetően nem, vagy csak nagyon röviden szerettem volna beszélni, de egyrészt nagyon örülök, hogy Harangozó képviselő úr végre megvárja a választ. Többször vitatkoztunk, több körben a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos felhatalmazásról, de ez az első alkalom, amikor ön megvárja a kormánypárti és az államtitkári választ. Ennek nagyon örülök. Másrészt viszont, amellett, hogy szeretném kifejezni minden halálesettel összefüggésben a magyar kormány részvétét, azt felháborítónak tartom, hogy azért itt mégiscsak arról van szó, hogy önök egy kamuvideót leforgattak, visszaéltek emberi érzelmekkel, emberi sorsokkal, ezekből kívántak politikai tőkét csinálni. Ezt követően pedig nem arról van szó, hogy bocsánatot kérnek az Országgyűlésben, ezért külön nem kell, rendben van, a politika nem ilyen műfaj, de hogy aztán minket személyünkben támad, ezt  bocsánat, hogy ilyen kifejezéseket használok, visszafogom magam, elnök úr  kikérjük magunknak. Tehát nagyon fordítva ül a lovon, frakcióvezető-helyettes úr.

Ha már szót kaptam és az időkeretem még egy kicsit tart, bár tudom, hogy utána folytatjuk a beszélgetést, egypár szakmai jellegű dolgot szeretnék rendbe tenni. Azt értem, hogy az ellenzéki kármentő narratíva nagyjából arról szól, persze, ennek is több eleme van, amelyek egymásnak logikailag és jogi szabályozás értelmében is ellentmondanak, de van egy olyan narratíva, hogy minden intézkedést meg tudtunk volna hozni a koronavírus elleni törvényben biztosított felhatalmazás nélkül, a veszélyhelyzet által biztosított keretek között. Tisztelt képviselő hölgyek és urak, azt szeretném egyértelművé tenni, hogy ez nincs így, ez egészen egyszerűen nem igaz. Van egy saját számításunk, természetesen ez egy szubjektív számítás, nem olyan könnyű dolog ezt végiggondolni alkotmányossági szempontból, de azt hiszem, nem tévedünk a nagyságrendek tekintetében, ha azt mondjuk, hogy ha a katasztrófavédelmi törvény felhatalmazását használtuk volna és ez a törvény nem született volna meg, akkor az intézkedések háromnegyedét nem tudtuk volna meghozni.

Ezek között olyan kulcsfontosságú intézkedések is lettek volna, mint a fizetési moratórium, a különböző gyermekgondozási, családtámogatási ellátások meghosszabbítása, közteherkedvezmények, ingyenes parkolás, okmányok érvényessége, polgári és büntetőeljárások meghosszabbítása. Ezt nem tudtuk volna gyorsan, késlekedés nélkül meghozni. Kétségtelen, ha itt üléseztünk volna, és ezek kapcsán is hetekig ülésezett volna a parlament rendes jogalkotás keretében, akkor az alatt meg tudtuk volna hozni, de az addig emberéletbe került volna. Tehát ezt a félreértést szeretném egyszer s mindenkorra utólag eloszlatni. A vírus elleni védekezéshez ez a fajta felhatalmazás kulcsfontosságú volt.

A másik része a dolognak, pontosan erről beszélünk, hogy a katasztrófavédelmi törvényben benn lévő felhatalmazás nem volt elegendő. Erről nem a szocialisták tehetnek, nem a baloldal tehet, nem is a kormányoldal tehet róla, hanem a rendszerváltoztatást követően más tónusú különleges jogrendi állapot alakult ki. Ennek az volt a lényege, hogy biztosítsuk, hogy az állam, a katonaság és a rendvédelem ne tudja újra elfoglalni az országot, ahogy az egy diktatúrában szokás, hanem ahogy az egy alkotmányos demokráciában szokás, ezeket a különleges jogrendi állapotokat, meg a rendvédelmi, honvédelmi szerveket és a békeidőt egymástól válasszuk el. Ezért született így, ezért nézett ki így a szabályozás. De már korában is kiderült, az árvízhelyzetnél, a vörösiszap-katasztrófánál, hogy a katasztrófavédelmi törvényben biztosított felhatalmazás nem elegendő az ilyen helyzetek kezelésére.

Ezt most csak azért mondom, hogy a jegyzőkönyvben szerepeljen, hogy ha lesz még ilyen különleges jogrendi állapotra okot adó körülmény, és a mostani hatályos jogi helyzet más, most nem a koronavírus-járványról beszélek, mert az kezelve van az átmeneti törvényben, hanem ha lesz, ne adj’ isten, más problémánk, akkor ez a kérdés újra elő fog jönni. Tehát arra szeretném kérni az ellenzéki képviselőket, hogy inkább abba tegyenek intellektuális erőt, hogy végiggondolják, milyen típusú változtatásokat kellene ezen a téren tenni, és gondolkodjunk közösen, mert ugyan a Velencei Bizottság azt mondja, hogy ahány ház, annyi szokás, tehát a különleges jogrendi helyzetekben minden állam másképpen jár el, de mégis jó lenne, ha előre tudnánk lépni.

Az utolsó dolog, amit szintén nem értek, az is az ellenzéki narratíva része. Ha megnézik a törvényjavaslatot, ennek a törvényjavaslatnak két érdemi paragrafusa van. Az egyik valóban arról szól, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy szüntesse meg a kihirdetett veszélyhelyzetet. Ez kétségtelenül így van, és ez így helyes, mert az Alaptörvény alapján ezt így lehet tenni. Ez valóban egy deklarációnak tekinthető, de ez a deklaráció az alkotmányos szervek közötti párbeszéd része. Ha az elmúlt harminc évben itt voltak az magyar Országgyűlésben, és ismerik az ezzel kapcsolatos szakirodalmat, akkor pontosan tudják, hogy ez egy bevett jogintézmény. De aki azt mondja, hogy emiatt nem szavazza meg a törvényjavaslatot, az egy alapvető, fatális tévedést, vagy nem tudom én, politikai hibát követ el, ugyanis e törvény 2. §-ára is felhívnám a figyelmet. Tehát itt nemcsak deklarációról van szó, hanem arról, és ebben az Országgyűlés hatásköre egyértelmű, hogy hatályát veszti a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény. Ezt csak önök, akik itt, a teremben ülnek, tudják hatályon kívül helyezni.

Tehát azt mondani, hogy ez egy politikai pamflet, ami előttünk van, és ezért megszavazzák vagy nem szavazzák meg, az ugyanaz a blöff kategóriája, mint amilyen blöfföt megpróbáltak önök a magyar embereknek előadni március második felében. Azt javaslom önöknek, hogy ezt ne tegyék, mert ugyanúgy fel fognak ezzel sülni, ahogyan felsültek ezzel kapcsolatban a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben. Ez a jogi konstrukció működőképes volt, ez a jogi konstrukció beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Nehéz időszak előtt állunk, ezért azt szeretném kérni még egyszer nyomatékosan, hogy próbáljunk meg legalább most, legalább ezekkel a törvényjavaslatokkal összefüggésben leszállni pártpolitikai csatározásokról. A kormány ebben mindig partner lesz, a kormány az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy a járvány elleni védekezéshez kifejezetten szükséges a nemzeti összefogás, szükséges az, hogy a pártpolitikai csatározásokat háttérbe szorítsuk, ebben végig partnerek voltunk, ebben partnerek leszünk a jövőben is. Éppen ezért mindenkinek szeretném megköszönni azt, aki a holnapi napon támogatja ezt a törvényjavaslatot. Legyen minél több ilyen ügy, és legyen a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben minél kevesebb pártpolitikai csatározás! Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  281  Következő    Ülésnap adatai