Felszólalás adatai

ÉKES ILONA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A nők emberi jogainak érvényesülésével foglalkozó civil szervezetek idén ismét megállapították, hogy az elmúlt évben néhány frázison kívül nem történt valódi előrelépés a nők társadalmi egyenlőségének előmozdítása terén Magyarországon. 2007-ben, az esélyegyenlőség európai évében a szocialista kormány alkalmat találhatott volna rá, hogy érdemi lépéseket tegyen a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Bár az ENSZ nőjogi, úgynevezett CEDAW-bizottságának jelentése számos pontban elmarasztalta Magyarországot, az abban megfogalmazott ajánlások nyomán eddig egyetlen konkrét intézkedés sem történt.

(15.00)

Az ENSZ nőjogi bizottsága felszólította a magyar államot, hogy meghatározott időn belül hajtsa végre a családon belüli erőszak megelőzéséről és hatékony kezeléséről szóló nemzeti stratégiát; biztosítson a családon belüli erőszak minden női áldozatának azonnali védelmet és jogorvoslatot, valamint az elegendő biztonságos menedékotthoni férőhelyhez és jogi segítséghez való hozzáférést, továbbá hozzon külön törvényt a nők elleni családon belüli erőszakról, ami biztosítja a fentebb részletezett jogorvoslatot és védelmet. A CEDAW-bizottság azt is sürgette, hogy a magyar állam úgy módosítsa törvényeit, hogy azok a szexuális bűncselekményeket a nők testi épséghez fűződő jogának sérelmeként, az erőszakos nemi közösülést pedig beleegyezés nélküli nemi aktusként határozzák meg. A bizottság ismételten ajánlotta a tizennégy év alatti gyermekek megrontásával kapcsolatos jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a nemi erőszak jogi definícióját, egyszersmind a kiskorúakkal folytatott szexuális kapcsolat tilalmát. Magyarországot a bizottság arra is felhívta, hogy emelje fel a házasságkötés alsó korhatárát legalább tizenhat, de az is megfelelő, ha tizennyolc évre. Kérdezem az államtitkár úrtól, hogy miért nem tett eleget a CEDAW-bizottság felszólításainak a szocialista kormány.

A prostituáltak vállalkozói státusának kötelezővé tételével és jövedelmük megadóztatásával a magyar állam újabb lépést tett a prostitúció legalizálása felé. Miért ezt az utat választotta a szocialista kormány ahelyett, hogy a nemzetközi kötelességeinek eleget téve, fellépett volna a nőket sújtó erőszak ellen?

Az úgynevezett kvótatörvény-javaslat és a zaklatás bűncselekménye miért úgy került megalkotásra, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták a női civil szervezetek által megfogalmazott szempontokat?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)