Felszólalás adatai

POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter: Tisztelt Képviselő Asszony, Alelnök Asszony! A kormányfő tegnap megtette ezt a kezdeményezést. Azt gondolom, hogy az ön kérdésére a tegnapi napirend előtti hozzászólás illő módon választ adott. Kérdését inkább egy jó szándékú, dicséretes és általam nagyon rokonszenvesnek tartott viszontválasznak tekintem, ami jelentősen eltér attól, amit tegnap hallhattunk Kovács elnök úr előadásában. Ezt a választ, ezt a hangot örömmel hallottuk volna tegnap ahelyett, ami elhangzott.

Szükség van erre az egyeztetésre, ezt erősítette meg Szájer József frakcióvezető úr Nagy Sándor frakcióvezető úrnak szóló meghívása is. Én, ha úgy tetszik, érdeklődéssel és némi megbocsátással figyeltem azt a küzdelmet, ahogyan Kovács elnök úr igyekezett lehetetlenné tenni messziről a két frakcióvezető tárgyalását. De ez a tárgyalás mégiscsak létrejött, és azt gondolom, ha úgy folytatódik, ahogyan eddig tartott, hogy a nyilvánosság előtt a címlapokon a Szocialista Párt elnöke kígyót-békát kiabál a tárgyaláson résztvevőkre, de valójában mégiscsak születik, elindul valami, akkor ez rendjén is van.

Az ellenzéki pártoknak engedtessék meg az, ami az ellenzéki pártoké, mondják el, hogy mivel elégedetlenek. De a parlamentben ülő két legnagyobb frakció vezetőjének felelőssége jóval nagyobb, többek között a státustörvény ügyében, kétharmados, európai uniós csatlakozást érintő jogharmonizációs ügyekben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) bizony le kell ülni egyeztetni, hiszen felelősségük nem a pártjukhoz köti őket, hanem választóikhoz, a magyar néphez.

Az ön azonnali kérdésében (Az elnök ismét csenget.) ezt a konszolidáltabb, megállapodásra törekvő hangot éreztem, és ezért köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)