Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Ennek a törvényjavaslatnak, mint valamennyi jelentősebb javaslatnak, szintén megvan a maga kis történeti és történelmi előzménye. Ha egy picit a múltba visszatekintünk, és talán érdemes még a régmúltba is visszatekinteni, érdekes párhuzamokat tudunk felfedezni. Magyarországon annak idején a cipszer városokban, a Felvidéken, Erdélyben a szász városokban és a magyar városokban párhuzamosan léteztek egymás mellett az őrök, éjjeli őrök intézménye, mint jól tudjuk, akiknek az volt a feladatuk, hogy tűzre, vízre, valamint a kissé leittasodott szenátorokra vigyázzanak.

(15.50)

Ugyanakkor természetesen léteztek a falvakban a kisbírók, a poroszlók, akiknek már egész más, kvázi rendőri intézkedési lehetőségeik voltak.

Az újabb időben, az 1970-es éveket követően jelentek meg olyan igények, amelyek az addig rendezetlen körülmények között végzett tevékenységre valamilyen jogszabályi rendezést igényeltek.

A 3/1983. számú Mt-rendelet eredendően a Fővárosi Közterület-felügyeletről szólott, hozzá kell tennem, hogy a kor akkori követelményeinek lényegében megfelelően és meglehetősen jó színvonalúan, annak ellenére, hogy maga a rendelet egy rövid és ennélfogva nem túlságosan szabályozott összeállítás. Ezt a rendeletet terjesztette ki aztán, lényegében országos hatáskörrel, a 16/1984-es Mt-rendelet. A későbbiekben talán még érdemes lesz némileg visszautalni a 3/1983-as Mt-rendelet szabályozásaira; érdekes párhuzamokat lehet felfedezni a jelenlegi javaslattal.

Hozzá kell tennem, mielőtt még a javaslattal foglalkoznék, hogy amint az önkormányzatiság megjelent a magyar köztudatban, talán ettől kezdődően mondhatjuk, hogy felmerült annak az igénye is, hogy legyen vagy ne legyen önkormányzati rendőrség. Idézném 1991-ből a BM önkormányzati főosztályán egy tanulmányban megfogalmazottakat, amely a következőket tartalmazza: "A szervezet tevékenységét - itt a közterület-felügyeletről van szó - úgy lehetne hathatósabbá tenni, ha a közterület-felügyelők szervesen kapcsolódnának, beolvadnának az alakuló önkormányzati rendőrségbe." Ilyen komoly formában vetődött fel ebben az intervallumban az, hogy itt önkormányzati rendőrség felállítására kerüljön sor. A feladatok egy központi szervezeten belül történő megoldása, avagy pedig ezeknek a feladatoknak a helyi megoldása és helyben történő kezelése tehát nem új dolog.

Hozzá kell tennem, hogy ezek a nézetek párhuzamosan jelentek meg a magyar szakirodalomban. 1997-ben a Magyar Közigazgatás című szaklapban megjelent egy írás, amely a korábbi törekvésekkel szemben az ott közölt szabályozási javaslatban a következőképpen fogalmaz - ez az összeállítás egyébként egy komplett, mondhatni, törvényjavaslattal felérő szabályozást tartalmaz -: "A közbiztonság és a belső rend védelme a Magyar Köztársaság rendőrségének (továbbiakban: rendőrség) kizárólagosan ellátandó állami feladata." A Független Kisgazdapárt nézeteihez ez áll közelebb, sőt azt kell mondanom, hogy számunkra ez az egyetlen elfogadható megoldás. Nézetem szerint ennek tükrében kell vizsgálni a most előterjesztett javaslatot.

Amint híre terjedt..., pontosabban alsó nyomásra is elkezdődött ennek a törvényjavaslatnak az elkészítése, hiszen szeretném a javaslat előterjesztőjét olyan értelemben is megvédeni, hogy nem egy olyan ötlet volt ez, hogy eszükbe jutott, hogy kellene egy törvényjavaslatot készíteni, hanem maguk az érdekeltek követelték, hogy törvényben kerüljön szabályozásra az ő jogi helyzetük, és világos, egyértelmű szabályozást kapjanak. Nos, ettől kezdődően az újságokban különböző, és azt kell mondanom, talán egy kicsikét nyilvánvalóan bombasztikusnak tűnő címekkel jelentek meg hírek. '97. június 16-án: "Közterület-felügyeletből helyi rendőrség?" - kérdőjellel -; '98. augusztus 10.: "Fegyvert kapnának a közterület-felügyelők?"; '98. szeptember 8.: "Rendőrséggé alakulnának?" Mindez a közterület-felügyelőkről szól, hozzá kell tennem, egy olyan közhangulatot keltve, mintha máris napirenden lenne ennél a kormányzatnál - hiszen '98-ról van szó, '98 második feléről - egy önkormányzati rendőrség felállítása.

Elfogadva a korábbi szakfolyóiratokban számos szakíró tollából megjelent javaslatot, hogy a szabályozás legyen többszintű, ez a javaslat élt ezzel a lehetőséggel, és nézetem szerint egyébként helyesen, több szintű szabályozást és több szintű szabályozási lehetőséget biztosít. A felügyelőknek feladatot ad a törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete, ezek állapíthatnak meg feladatokat, még akkor is, ha ez utóbbinál szűkítő meghatározás van, és én azt gondolom, hogy ez így helyes is.

A javaslat figyelemmel volt arra, hogy a közterület-felügyelet létrehozására csak jelentősebb anyagi bázissal rendelkező önkormányzatok képesek, és itt a felelet arra, hogy ez önkéntes avagy pedig kötelező feladatokat tartalmaz. Nyilvánvalóan önkéntes feladatokat tartalmaz, hiszen a felügyeletek felállítására kisebb települések aligha képesek, éppen ezért gondolt erre a javaslattevő, ennélfogva felügyelők alkalmazására is sor kerülhet, hiszen ez biztosítaná azt, hogy a kisebb településeknél is megjelenjen ez a forma.

Nézetem szerint kényes része a javaslatnak az a rész, amely a közterület-felügyelő intézkedési lehetőségeit szabályozza. Ez a szabályozás olyan széles körű - legalábbis én így érzékelem -, amely a közterület-felügyelők jogállását bizonyos vonatkozásban megkérdőjelezi, a rendőri intézkedés köréhez hasonlatos lehetőségeket is biztosít, és ezeket nagyon nehezen tudom a magam részéről elfogadni.

A kérdezett személy feltartóztatása; a személyazonosságát nem igazoló személy megállítása, előállítása. Igaz, ellenszegülés esetén itt rendőrségi segítséget kell kérni, a rendőrség megérkezéséig azonban az érintett személy feltartóztatható. Mindez a gyakorlatban számos olyan kérdést vet fel, ami az én véleményem szerint rendőri közbeavatkozás nélkül nagyon nehezen nyerhet jogszerű befejezést. Mire gondolok? Már a 83-as Mt-rendelet is foglalkozik ezzel a kérdéssel, de minden esetben kötelezővé teszi a rendőri segítség igénybevételét. Én azt hiszem, hogy ez itt is szerencsésebb lenne, mert ha már olyan mértékű beavatkozásra van szükség a polgárral kapcsolatban, amely annak mozgási és egyéb szabadságlehetőségét ilyen mértékben korlátozza, akkor talán szerencsésebb lenne, ha ezt egy rendőrrel karöltve tenné.

Meg kell mondanom, hogy az intézkedések körében vannak olyan szabályozások, amelyek a gyakorlatban nehezen vagy alig vihetők keresztül. Tartalmaz például ilyet: "A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet."

Vagy a 22. §: "A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet a képviselő-testület rendelkezésére lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen, és az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítja." Felmerül a kérdés, hogy hogyan. Felmerül a kérdés, hogy ilyenkor van-e már valamiféle jogszerű döntés, amely az önkormányzatot feljogosította volna arra, hogy ezt a helyzetet megteremtse. Mert ha ilyen sincs, akkor bizony könnyen lehet, hogy a közterület-felügyelő eljárása jogszerűtlen.

Számomra meglehetősen csekélyke biztosítéknak látszik, és nem nagyon látszik a személyi garancia akkor, amikor a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén, meglehet, hogy akivel szemben alkalmazzák a kényszerítő eszközt, önhibájából került ilyen helyzetbe, mégis a 24. § (3) bekezdése szerint a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, orvosi ellátásáról rendelkezik. Azonban úgy gondolom, hogy elsősorban olyan rendőrt kellene hívni, aki ezt a vitás helyzetet és esetet valamilyen módon a közhatalom részéről is rögzítené, ennek hiányában ugyanis attól tartok, hogy utóbb aztán hosszú és bonyolult perlekedés következik.

Szeretném végezetül leszögezni, hogy a Független Kisgazdapárt töretlen álláspontja szerint a közrend, a közbiztonság fenntartása nem kerülhet még közvetett formában sem önkormányzati rendőrség hatáskörébe és érdekkörébe. Én azt hiszem, nem kell azt a tisztelt Háznak részletesen magyarázni, hogy miféle érdekek jelenhetnek meg akkor, amikor a kényszerítő eszközök meglehetősen széles köre rendelkezésre áll, és akkor, amikor ezeknek a közterület-felügyelőknek a közvetlen munkáltatója mégiscsak a jegyző, a jegyzőnek pedig az önkormányzat. Tessenek elképzelni, mondjuk, egy kilenc tagú képviselő-testületet jegyzővel és polgármesterrel, akár csak két közterület-felügyelővel, milyen beavatkozásokra adhat ez lehetőséget! Úgy gondolom, a javaslatnak ezt a részét nagyon alaposan végig kell gondolni.

Nézetem szerint a javaslat tehát közelít az önkormányzati rendőrség kialakításához, de szerencsére erről még nincsen szó. Ilyen megoldást ez a javaslat még in concreto, de azt hiszem, talán közelítőleg sem feltétlenül tartalmaz.

(16.00)

Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezt a megoldást a Független Kisgazdapárt - nevezetesen az önkormányzati rendőrség felállítását - semmiképpen nem támogatja. A javaslat valós, az élet által kikényszerített problémák megoldását kívánja szolgálni, ez nem kétséges. 1983 óta nagyon jelentős változások következtek be. A közterületi élet enyhén szólva nem hasonlítható ahhoz, amikor a botos bácsi még békésen szurkálta a papírokat, amiket elszórtak a renitens polgárok. Ma már nem erről van szó. Sokkal inkább szükség van, nagyon gyakran szükség van arra, hogy bizonyos körülmények között ezek a közterület-felügyelők határozottan lépjenek fel. Mégis azt mondom, hogy ez a javaslat, amely jó célt szolgál, nézetem szerint bizonyos módosításokon át kell hogy essen, ezt követően azonban a Független Kisgazdapárt támogatja a javaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)