Felszólalás adatai

DR. OLÁH LAJOS, a fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt előterjesztő Államtitkár Úr! Tisztelt Kitartók! A fenntartható fejlődés bizottsága ezen a héten hétfőn tárgyalta a most előttünk lévő termékdíjról szóló javaslatot. Tárgyalta és tette ezt úgy, hogy összesen néhány napja volt az anyag áttekintésére, véleményezésére, a konzultációk megtartására.

Az én feladatom jelen esetben a kisebbségi vélemény ismertetése. A kormánypárti képviselők kivételével mindenki értetlenül állt az előtt, hogy ez a törvényjavaslat miért egyéni képviselői javaslatként került a tisztelt Ház elé. Félreértés ne essék, a képviselőnek azt a jogát, hogy önállóan tegyen le javaslatot a tisztelt Ház elé, nem kívánjuk megkérdőjelezni, de az elmúlt évben a minisztérium folyamatosan azt kommunikálta, több írásbeli kérdésemre is azt válaszolta, hogy zajlik az előkészítés a minisztérium berkein belül, készülnek a háttérszámítások.

Úgy tűnik, a kormányzat elégedetlen volt a minisztérium vezetése, a minisztérium dolgozói által előkészített koncepcióval, törvényjavaslattal, hiszen egy képviselő volt az, aki a nap végén benyújthatta ezt a javaslatot, hacsak nem az történt szándékosan, hogy a minisztérium, a minisztériumi kollégái, a minisztérium által megbízott külsős tanácsadók előkészítették az anyagot, majd átadták az előterjesztőnek, így kerülve ki a valós társadalmi egyeztetést az érintett vállalkozókkal, azokkal a vállalkozókkal, akik több tízezernyi munkahelyet képviselnek, az érintett civil szervezetekkel, és még sorolhatnám sokáig. A bizottsági ülésen az előterjesztő támogatására megjelent államtitkár úr azt mondta - ez olvasható a jegyzőkönyvben -, hogy ez a javaslat már egy éve megvan. Azt is mondta, hogy időtakarékossági szempontból került egyéni képviselő által benyújtásra az anyag.

Kérdezem én tisztelt képviselőtársaimat: az egy év miért nem volt elég arra, hogy benyújtsák ezt a törvényjavaslatot? Sajnálatos tény, hogy ez így történt, de ennél vannak komolyabb problémák is. A hatályos jogszabályok szerint, mielőtt a tisztelt Ház elé a képviselő úr benyújtja az anyagot, az Országos Környezetvédelmi Tanács részére meg kellett volna küldeni véleménynyilvánítás céljából. A törvény szerint a tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt meg kell küldeni véleménynyilvánítás céljából. Véleménynyilvánításra a tervezet kézbesítésétől számított legalább 30 napot kell biztosítani. Az, hogy az államtitkár úr háromszor tárgyalt velük, nem erre a javaslatra vonatkozik, ami most a tisztelt Ház előtt van, amit a képviselő úr terjesztett be, tehát szeretném leszögezni: ez a javaslat nem szerepelt az OKT előtt,.

Amennyiben a képviselő úr tiszteletben tartja a magyar jogszabályokat, akkor nem tehet mást, mint visszavonja a törvényjavaslatot. Az előbb említett 1995. évi, a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény 43. §-a megsértését az Alkotmánybíróság sem tolerálja. Az Alkotmánybíróság 30/2000. határozatában megállapította, és az azóta hozott számos Ab-határozatban megerősítette, hogy a környezetvédelmi tárgyú jogszabálytervezet az OKT 30 napos határidővel történő véleményezésére történő megküldésének elmulasztása a jogszabály alkotmányellenességét vonja maga után.

Ön, tisztelt képviselő úr, a Környezetvédelmi Tanácsnak nem küldte meg 30 nappal korábban véleményezésre az anyagot. Beláthatatlan károkat okozna a magyar hulladékgazdálkodásnak, ha önök keresztülvisznek egy elhamarkodott törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság pedig a saját gyakorlata alapján nem tehet mást, megsemmisíti azt. Kérem, ne kockáztassanak, nem éri meg.

Ez csak egyike volt azon alaki problémáknak, amely miatt a Háznak nem is lenne szabad tárgyalnia. A Kt. 43. § (1) bekezdése arról szól, hogy a környezetvédelmi törvényjavaslat előkészítője köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben összefoglalni. A (3) bekezdés kimondja, hogy a környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni.

Azt, hogy mire kell kiterjedniük a vizsgálati eredményeknek, a 44. § tételesen felsorolja az f) pontig. Tisztelt Ház! Ebben a 44. §-ban szereplő anyagokat a bizottsági tagok nem kapták meg, nemcsak a bizottsági ülésig, de mind a mai napig, és nemcsak a bizottsági tagok, hanem a tisztelt Ház többi tagja sem kapta meg, ha jól tudom. Tisztelt Ház! Nemcsak a jogszabálytervezetet, hanem a vizsgálati eredményt is el kellett volna küldeni egyébként véleménynyilvánításra az OKT-nek, és mindezt úgy - az imént is elmondtam -, hogy 30 nap álljon rendelkezésére.

Az európai uniós normákkal kapcsolatosan a kisebbségi véleményt megfogalmazók egyértelműen azt javasolják, hogy egy részletekbe menő előzetes konzultációt folytasson le a beterjesztő, mert szerintünk több EU-s normával ellentétes a beterjesztett jogszabály. Ha ezt nem teszik meg, megint csak az a kellemetlen meglepetés érheti a minisztériumot, a beterjesztőt, hogy az új rendszer nem állhat fel, a régi rendszert szétverik, és Magyarország látja kárát ennek a jogszabálynak, a végig nem gondolt törvénykezési folyamatnak. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

(0.40)