Felszólalás adatai

SZALAI ANNAMÁRIA, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy személyben mondom el a többségi és a kisebbségi véleményét a kulturális bizottságnak. Ez azért sajátos, mert tulajdonképpen ellenvélemény nélkül, mindössze tartózkodással fogadta el az általános vitára való alkalmasságát a törvénynek a kulturális és sajtóbizottság.

Két részét érinti a törvényjavaslat a médiatörvénynek, a rádiózásról és televíziózásról szóló '96. évi I. törvénynek. Miután ez kétharmados törvény, ezért különösen érzékeny abból a szempontból, hogy a pártok egyezségre tudnak-e jutni a változtatásban.

Miről is szól, mi a lényeg? Van egy kettősség a jogalkotási rendszerünkben jelenleg, de ez nemcsak Magyarországon, hanem Európában is jellemző, hogy külön fut a technológiaszabályozás és a tartalomszabályozás. Amikor az európai uniós jogharmonizációra készült Magyarország, akkor ugyanúgy két szálon futott a jogharmonizáció, részben technológiai, részben tartalmi oldalról. Az európai irányelvek afelé tendálnak, hogy szét kell választani a technológiai és tartalomszabályozást, viszont a magyarországi törvényekben még komoly keveredés van ezen a területen. Ez azért érdekes, mert Magyarországon vannak olyan korlátozások, amelyek a versenyt, akár az internetes szolgáltatást, akár az egyéb műsorszolgáltatás versenyét is korlátozzák technológiai oldalról, és ez pont a médiatörvényben szerepel.

A médiatörvényben van ilyen típusú előírás, ezt hétköznapi nyelven már egyhatodos szabályozásnak hívják, és akik foglalkoznak a törvénnyel, azok tudják, hogy ez mit jelent: “A műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben meghatározott legmagasabb mértékének egyharmadát.ö Az pedig a fele az országnak, így jön ki ez az úgynevezett egyhatodos szabályozás.

Tehát ez egy korlátozást ír elő a műsorelosztásban, és ez részben indokolt, hiszen amikor a jogalkotó ezt a törvényben rögzítette, akkor tájékoztatási monopóliumok kialakulását próbálta ezzel megakadályozni, hiszen technológiai oldalról is lehet befolyásolni a tartalmat. Ez alatt azt értem - hogy mindenki számára világos legyen, aki nem mélyül el a törvényben -, hogy a műsorelosztó eldöntheti, milyen csatornákat tesz például az A1 kábelhálózatra fel, tehát önmagában ezzel befolyásolhatja közvetett módon is a tartalmat.

A jogalkotói szándék annak idején érthető volt, és vannak olyan európai uniós irányelvek is, amelyek korlátozni kívánják a véleménymonopóliumok kialakulását és a tulajdoni monopóliumok kialakulását is, viszont ez még pillanatnyilag nem tisztult le a mi jogrendszerünkben, hogyan lehetne megoldani ezeket a korlátozásokat.

Tehát elvi szempontból indokolt volt ez a szabályozás, viszont a felülvizsgálata is indokolt, hiszen valóban korlátozza a versenyt. Érdemes azon elgondolkodni egyébként, hogy áthidaljuk ezt a megoldást, hogy a konkrét mértékét vizsgáljuk esetlegesen felül, és egy arányos korlátozást tartunk életben ezen a piacon, amíg a végleges szabályozást nem tudjuk megoldani a tartalom oldalán.

Köszönöm szépen. (Taps.)