Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága október 6-ai ülésén foglalkozott a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának építését, létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes elvi hozzájárulásról és a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozati javaslattal. Itt szeretném jelezni, hogy a bizottság egyazon ülésen foglalkozott ezen önmagában is két különböző ügyet tartalmazó határozati javaslattal, valamint az atomenergia 2004. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámolóval és más energiapolitikai előterjesztésekkel.

Ezt azért bocsátottam előre, mert a bizottsági vitában az országgyűlési határozat kapcsán nagy hangot kapott egyáltalán a műfaj kérdése, hogy miről is van szó. Az államtitkár úr is jelezte az expozéjában, hogy míg a radioaktív hulladéktárolóval kapcsolatos döntés előzetes elvi hozzájárulás - az atomenergiáról szóló törvény szabályai alapján - egy jogi aktus, a másik esetben sokkal inkább pusztán a társadalmi támogatás egy lépcsőjének a méréséről van szó az üzemidő-hosszabbítás esetén.

Ugyanakkor mind a két esetben - és ez igen nagy hangot kapott a bizottsági ülésen - szükséges rögzíteni, hogy ez a vezetői - nevezzük így - elvi döntés nem tekinthető egyik esetben sem az ügyek végleges lezárásának, hasonlóan, mint ahogy említette itt is az expozéjában az államtitkár úr, fontos állomásnak tekinthetők, ugyanakkor nem véglegesek. Komoly jogszabályokban rögzített eljárások pozitív eredménye lehet csupán az, hogy ezen elvi és most meghozott döntések eredményeként a tényleges és tulajdonképpen remélt szándékoknak megfelelő létesítés és üzemidő-hosszabbítás bekövetkezzék.

A környezetvédelmi bizottságon belüli vita alapvetően azok között folyt egyik oldalról, akik véleménye szerint egyáltalán nincsen szükség az atomenergia felhasználására, másik oldalról azok között, akik a tényeket elfogadva azt mondják, hogy az atomenergiát használjuk, mégpedig igen komoly biztonsági követelmények felállításával használjuk, és vagy szeretjük, vagy nem szeretjük, de ténykérdés, hogy használjuk. Ez a szavazás eredményéből is kiderül: tízen támogatták az előterjesztést, négy tartózkodás és két ellenszavazat volt.

(21.50)

Abban egyetértés mutatkozik, hogy egyetlenegy kérdésben - bár egyéb kérdéseket sem véglegesen lezáró javaslatról van szó még elfogadás esetén sem - semmit nem jelent a jövőt illetően ennek az országgyűlési határozati javaslatnak az elfogadása; nevezetesen, nem jelent ellépést attól az Országgyűlés által korábban hozott döntéstől, hogy az alternatív energiaforrások használatában nagyságrendekkel javítanunk kell az ország teljesítményét. Ezt fontosnak érzem a bizottsági többségi vélemény ismertetésénél is, hogy a vonatkozó határozati javaslat támogatása nem jelentheti azoknak a törekvéseknek a csorbítását, amiről egyébként már ugyancsak országgyűlési határozatban döntöttünk, nevesen, hogy az alternatív energiaforrások használatát erősítjük.

Nagyon fontos, hogy az eljárásrendben minden további lépésnél - elsősorban ez, úgy gondolom, a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbításánál bír nagy szereppel - az elsőrendű kérdés nem a gazdaság, hanem a biztonság kérdése. Ezeket a biztonsági kérdéseket szem előtt tartó garanciákat a törvényes előírások és a még hátralévő eljárások tartalmazzák.

Ilyen körülmények között, szeretném megismételni, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága 10 igen szavazattal, 4 tartózkodással és 2 ellenszavazattal a vonatkozó országgyűlési határozati javaslat elfogadását javasolja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)