Felszólalás adatai

DR. SZÁJER JÓZSEF (Európai Néppárt és Európai Demokraták képviselőcsoportja): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Második alkalommal kerül sor arra, hogy európai parlamenti képviselőként itt, az Országgyűlésben felszólalhatok. Az előzetes kiírás szerint csak Tabajdi Csaba után következtem volna, de úgy látom, hogy időközben megfordult ez a sorrend.

Elsősorban arról szeretnék beszélni, ami nincs benne az alkotmányban, illetőleg az alkotmányos szerződésben, de jó lenne, ha benne lenne, illetve olyan kérdésekről, amelyek abban a tekintetben fontosak, hogy jó, hogy nincsenek benne az alkotmányban. Talán kezdjük ez utóbbival.

Vannak olyan elemek itt, Magyarországon is, aminek örülhetünk, hogy ezt az alkotmány nem tartalmazza. Tegnap a Kossuth rádió egyik nagyon kiváló műsorában az egyik interjúalany arról beszélt, hogy az Európai Unió lezárta a Romániával folytatott tárgyalásokon a környezetvédelmi fejezetet. Mint természetesen tudjuk Romániával kapcsolatban, az elmúlt időszak szennyezései miatt Magyarországon is nagyon sok kár érte a természeti környezetet, az itt élő embereket, ezért Magyarország számára ez nyilvánvalóan fontos kérdés.

De most nem erről szeretnék beszélni, hanem arról, hogy ez a megfogalmazás, hogy az Európai Unió zárta le a környezetvédelmi fejezetet Romániával, május elseje óta nem pontos. Ugyanis 25 tagország ült annál az asztalnál, köztük a magyar kormány képviselője, a magyar Külügyminisztériumnak vagy a magyar Környezetvédelmi Minisztériumnak a képviselője is, ahol úgy döntöttek, hogy ezt a fejezetet le kell zárni. Ezzel a példával arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy május elseje óta az Európai Unió mi vagyunk. Mi vagyunk az egyik fontos döntéshozó szervezete az Európai Uniónak. Az Európai Unió velünk szemben nem elvárásokat fogalmaz meg május elseje óta, hanem jogszabályokat alkot, amelyek szerint nekünk is élni kell, illetőleg amelyekhez nekünk is igazodnunk kell. Ezeket a szabályokat be kell tartanunk, de mi is része vagyunk annak a jogalkotó szervezetnek, amely az Európai Uniót jelenti számunkra. Vagyis a mi döntéseink nélkül az Unióban ezután nem születnek döntések, határozatok.

Ebből következően szeretném a képviselő hölgyek és urak figyelmét felhívni arra, hogy azt a fajta magyar kishitűséget, amiről itt már egy korábbi szónok is beszélt, hogy minden nélkülünk dől el, minden a fejünk fölött dől el, nincs beleszólásunk a sorsunkat alakító fontos döntésekbe, ezt felejtsük el. Mostantól fogva mi is részei vagyunk ennek a rendszernek, és ha az Európai Unió lezárja Romániával a környezetvédelmi fejezetet - amiben, azt gondolom, súlyos és olyan átmeneti kedvezményeket is kap Románia a csatlakozással kapcsolatban, amely Magyarország számára hátrányos -, akkor mi ugyanúgy részesei vagyunk e döntés meghozatalának. Vagyis innentől fogva nem mutathatunk kifelé senkire.

Hogyan kapcsolódik ez ahhoz a témához, amiről beszélni szeretnék, vagyis ahhoz, hogy ami nincs benne az alkotmányban? Megnéztem az alkotmány egyik fejezetét. Magyarországon, itthon most komoly vita folyik azokról a kérdésekről, hogy az Európai Unió mennyire befolyásolhatja Magyarország szuverén döntéseit. Például mennyire szól bele az Európai Unió abba, hogy Magyarország meghatározhassa, hogy kik legyenek állampolgárai. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, az Európai Unió semmilyen értelemben nem szól bele abba, hogy tagországainak kik az állampolgárai. Kizárólag és egyedül a Magyar Országgyűlés dönthet arról, hogy ki lesz Magyarország állampolgára, azt az állampolgárságot milyen eljárással, milyen módon biztosítjuk neki.

Vagyis aki arra hivatkozik, hogy az Európai Unióban vannak valamifajta elvárások ezzel a kérdéssel kapcsolatban, az súlyosan téved. És az alkotmánynak az új szövege szerint, de a jelenleg hatályban lévő nizzai szerződés szerint is egyetlenegy olyan passzus nincs ezekben a szerződésekben és ebben a tervezetben, amely Magyarországot ettől a szuverenitását képező alapvető jogtól megfosztja. Tehát azok a hivatkozások, amelyek ezzel ellentétesek, minden alapot nélkülöznek. Az alkotmányos szerződés a tagállamok jogkörében hagyja azt, hogy ezekről az alapvető kérdésekről miképpen dönt. Éppen ezért azok a külső hivatkozások, hogy felhúzzák majd a szemöldöküket, adott esetben majd rosszallásnak leszünk kitéve, mind alaptalanok.

Ad absurdum, egészen odáig menően, hogy ha Magyarország adott esetben úgy döntene, hogy az 1 milliárdnál is nagyobb lakosságú Kína összes állampolgárának automatikusan megadja az állampolgárságot, minden kérés és egyéb nélkül, legfeljebb politikai problémáink lehetnek belőle, de jogilag ezt a szuverenitásunkhoz tartozó alapvető kérdést nem szabályozná senki. Nyilván abszurdum a kérdés, Magyarország ilyen típusú döntésre nem készül, nem hiszem, hogy volna olyan magyar politikus, aki ezt megtenné. A példát azért mondtam, hogy amikor Magyarország megkötötte az Európai Unióval a csatlakozási szerződését, akkor egyetlenegy pont tekintetében sem mondott le arról a jogáról, hogy saját maga határozhassa meg a szuverenitás magját képező kérdést, vagyis hogy kik legyenek az állampolgárai.

Az alkotmányos szerződés egyértelműen beszél. Az alkotmányos szerződés nem kettős állampolgárságról beszél, mint ahogyan azt Eörsi Mátyás az imént említette. Nem kettős állampolgárságról van szó. Az Európai Unió állampolgára csak az lehet, aki egyben valamely tagország állampolgára. Az alkotmányos szerződés 1/10. cikke részletesen felsorolja az európai uniós állampolgárok jogait. Jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni, tartózkodni, választási jogosultak, választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti választásain, petícióval fordulhatnak az Európai Parlamenthez, de mint látjuk, ezek mind kiegészítő jogosítványok a nemzeti állampolgársághoz képest. Ezért is fontosnak tartom, hogy amikor Magyarország az európai állampolgárságról beszél, akkor ezt olyan magyar embereknek is biztosítani tudja és megadja, akik ilyen módon adott esetben hosszú távra is kiszorulnak az Európai Unióból.

Amúgy ismét végignéztem az európai alkotmányos szerződés igazságügyi és belügyi együttműködésre vonatkozó fejezetét, amely a migrációval, a bevándorlással, az idegenrendészeti kérdésekkel foglalkozik. Itt sem találtam egyetlenegy olyan tételt sem, amely ezzel ellentétes volna.

A következő kérdés, amely ehhez kapcsolódik, több képviselőtársam már beszélt erről, a kisebbségekkel kapcsolatos állásfoglalás. Néhány héttel ezelőtt, amikor hasonlóképpen részt vehettem a parlament ülésén, akkor úgy tájékoztattak, hogy a magyar pártok között született egy megegyezés, hogy nem az előzőleg elfogadott alkotmányról elfogadott dokumentumban, hanem majd a ratifikációs okmányban, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozatban fogja a Magyar Országgyűlés megfogalmazni azt a kiegészítő javaslatot, amely értelmezi az alkotmányban, egyébként örvendetesen, a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó tételt, azt megerősíti. Fontos, hogy Magyarország ebben a kérdésben világosan rögzítse az álláspontját, hiszen az elkövetkezendő időszakban az Unió különböző intézményei, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Bíróság mind-mind értelmezni fogják ezt a meglehetősen általános megfogalmazású passzust, ami az alkotmányba bekerült.

(9.50)

Örvendetesnek tartom, hogy az az egyébként néppárti olasz biztos, Franco Frattini, aki a bel- és igazságügyekkel foglalkozik az Európai Bizottságban, meghallgatása során nagyon határozottan kiállt a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogai mellett. Ez jó alapot ad arra, hogy a jövőben ennek a passzusnak az értelmezése - amely, mint mondtam, az alkotmányba örvendetesen bekerült - abba az irányba megy el, amely Magyarország, a magyar kisebbségek számára is kedvező és pozitív hatásokat hozhat.

Tehát ez az értelmezés megindult. Miért pont a magyar parlament ne kezdené el értelmezni ezt a szöveget? Miért pont mi, magyarok legyünk olyan kishitűek abban a tekintetben, hogy nem tesszük bele ebbe az okmányba azt, hogy mi ez alatt azt is értjük, hogy ez nem zárja ki a kollektív jogok gyakorlását, és azt is, hogy a pozitív diszkrimináció nem ellentétes és nem áll szemben azokkal a passzusokkal, amelyek máshol szerepelnek, amelyek a diszkriminációt tiltják az európai alkotmányban? Miért pont mi ne mondanánk ezt? Ehhez az alkotmányhoz, tisztelt képviselők, számos ország, uniós tagállam az euró elnevezésétől kezdve egészen az Euratom-szerződésekig számos kiegészítő, értelmező rendelkezést fűzött, egyoldalú értelmezéseket. Miért ne tehetnénk meg ezt mi, magyarok is?

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Befejezésül egyetlenegy megjegyzést szeretnék tenni, és ez a kereszténységre vonatkozik. Már többen említették, hogy mi, európai parlamenti képviselők - jómagam, Vytautas Landsbergis volt litván elnök, Lojze Peterle volt szlovén miniszterelnök - levélben fordultunk önökhöz, hogy a ratifikációban foglalkozzanak Európa közös keresztény örökségével. Nem mi, néppártiak nem értjük az európai kereszténységre való hivatkozást, hanem a liberálisok. A humanizmusra és a felvilágosodásra van hivatkozás ebben az alkotmányban, a keresztény gyökereket miért hagyjuk ki ebből? Kérem az Országgyűlést, hogy amennyire lehet, korrigálja ezt a helyzetet.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)