Felszólalás adatai

DR. SZÁJER JÓZSEF, az Európai Néppárt és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy örömmel jöttünk vissza a Magyar Országgyűlésbe, és az elmúlt néhány évben az európai uniós csatlakozásunk során számos alkalommal megélhettünk kisebb és nagyobb történelmi eseményeket. Azt hiszem, hogy a Magyar Országgyűlés több száz éves történetében ismét egy kis történelmi pillanathoz érkeztünk, amikor az Európai Parlament képviselői lehetőséget kapnak, hogy erről a helyről önökhöz beszélhessenek. A képet csak színezi, hogy jó néhányan az európai parlamenti képviselők közül ezeket a padokat koptattuk éveken keresztül, ennek következtében nem olyan szokatlan akár ebből a más szemszögből is beszélni.

Azért nem visszaélésként a vendégjoggal, de szeretném elmondani, hiszen Magyarországon is nagy vita folyik az európai parlamenti összeférhetetlenségről, szeretném jelezni, hogy a Fidesznek az a hat képviselője, aki itt ült, és európai parlamenti képviselővé választották, nem nagy örömünkre, de megváltunk a képviselői mandátumunktól. Az én volt választókerületemben, Sopronban még egy választást is vállaltunk ennek érdekében. Többen megvádoltak bennünket a magyar sajtóban is azzal, hogy két fizetést szeretnénk felvenni. Akiknek ilyen gondjaik vannak, azokat szeretném megnyugtatni arról, hogy mind a hat fideszes képviselő valamilyen jótékony adomány formájában szabadult meg attól a pénzétől, amelyet egy időben európai parlamenti képviselőként is és magyar országgyűlési képviselőként is kapott. Én a szülőfalum, Harka iskolájának adományoztam ezt a pénzt.

Ez lehet, hogy csak távolról függ össze az európai parlamenti képviselőség, illetve az európai alkotmány ügyével, azonban azt gondolom, hogy rögtön a közepén vagyunk ennek az ügynek, hiszen az európai alkotmánynak, az európai alkotmányos szerződésnek az egyik legfontosabb tétele éppen a nemzeti parlamentekkel való szoros együttműködés.

Induljunk ki abból, hogy mi most európai parlamenti képviselőként Hegyi Gyulával, Demszky Gáborral itt önök előtt felszólalunk, azonban az Európai Parlamentnek az európai alkotmány elfogadásával kapcsolatban már nincsen semmilyen úgymond jogilag értelmezhető dolga. Természetesen feladata van ennek a megismertetésében, de mint ahogyan az Európai Unió végül is a nemzeti szuverenitásokra alapoz, és ennek következtében a közös szuverenitás a népfelség elve alapján a nemzeti országgyűléseken és a nemzeti parlamenteken alapszik, ennek következtében az európai alkotmányos szerződésnek a megalkotása, illetőleg ennek a folyamatnak a befejezése az önök kezében, a nemzeti parlamentnek a kezében van, az Európai Parlamentnek ebben a tekintetben döntési jogosítványai nincsenek.

A magyar parlament egyébként példamutató törvényt alkotott ebben a tekintetben, hiszen megteremtette annak a lehetőségét, hogy a nemzeti parlament és az Európai Parlament között szoros legyen a kapcsolat, illetőleg Magyarország az Országgyűlésnek a döntései révén beleszólhasson az Európai Uniónak az ügyeibe. Ennek a jele az az együttműködés is, amely éppen most ölt testet azzal, hogy mi itt szót kaptunk a Magyar Országgyűlésben.

Hiszen ugyanazokkal a gondokkal küszködnek Európa parlamentjei, de az Európai Parlament is hasonló kérdésekkel foglalkozik, mint a magyar parlament: a demográfiai problémák, az elöregedés, a bevándorlásnak a problémája, a nyugdíjrendszer, az egészségügyi rendszer reformja, a magánosítás mértékének a kérdése, amely Európa-szerte szinte mindenhol vitát vált ki. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy nemrégiben, két héttel ezelőtt a lengyel parlament hozott óriási többséggel határozatot a magánosítás leállításával kapcsolatban - figyelem a magyar híreket, Magyarországon is politikai vita van ezekről a kérdésekről.

De ilyen probléma, ilyen közös probléma a vállalatoknak a delokációja, tehát az, hogy a befektetések egyre inkább Ázsiába telepednek át, és ezáltal munkahelyek vesznek el Európában, vagy éppen a most felmerülő, a holnapi napon is intenzíven felmerülő kérdés Törökország európai uniós tagságáról, amely Franciaországban és Németországban késhegyig menő vitákat vált ki, Magyarországon szinte nem létező probléma.

Ez az együttműködés tehát számos területen megvalósulhat, hiszen az Európai Parlament az európai uniós intézményekkel, a Tanáccsal együtt elvonta ennek az Országgyűlésnek a hatásköréből is számos döntésnek a meghozatalát. Ezek az ügyek ide vissza fognak jönni az európai integrációs bizottságon, illetőleg a különböző jogharmonizációs törvényeken keresztül, azonban az Európai Parlament előbb vitatja meg ezeket a kérdéseket, ezért mi tudunk segíteni abban, tudunk együttműködni, van értelme a párbeszédnek ezeknek a kérdéseknek a tárgyalása során.

Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánynak a kérdésével kapcsolatban két sort állíthatunk fel tulajdonképpen, és arra szeretném önöket biztatni, a Magyar Országgyűlés képviselőit, hogy támogassák ennek az alkotmányos szerződésnek az elfogadását.

(11.10)

Hiszen ha ezt a két sort összeállítjuk, a pozitívumok és a negatívumok sorát, akkor egyértelmű számomra - ez meggyőződésem másfél éves konventbeli munka eredményeképpen, valamint az utána következő kormányközi konferenciának az eredményeképpen -, hogy az előnyök lényegesen nagyobbak, mint azok a hátrányok, amelyek ebből következnek.

Ez akkor is így van, ha magam személyesen is súlyos kudarcnak értékelem azt, hogy a keresztény gyökerekre való utalás kimaradt az európai alkotmányból. Itt szeretném az SZDSZ-es képviselőcsoport figyelmét felhívni arra, hogy nem az állam és az egyház szétválasztásáról, nem a hit megvallásának a szabadságáról, a vallás szabadságáról van ebben a tekintetben szó, hanem a preambulumban egy tényszerű értékelésről, arról, hogy a mai Európa keresztény gyökerekkel bír, és ezek az eszmék ma is meghatározóak. Persze a szövegben szerepel a kereszténység megemlítése nélkül az, hogy Európa közös történelme milyen eszmevilágot rögzít. Európának van egy közös vallási hagyománya. Egyszerűen csak azt szégyellték el a kormányközi konferencián az egyes tagországok, hogy beleírják, hogy ez a közös vallási hagyomány nem a buddhizmus vagy valamely más nem Európából származó vallás, hanem maga a kereszténység. Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy történelemhamisítás vagy a történelem egy nagyon fontos pontjának az elszégyellése valósul itt meg. Tehát tényszerű vitáról van szó. Semmilyen felekezetet nem hozna sem előnyösebb, sem pedig hátrányosabb helyzetbe, ha ezt megemlítették volna. Azonban az is eredmény, hogy Európa közös vallási hagyományára utaltunk és utalunk, és ennek következtében természetesen a kereszténység, még ha bújtatva is, de jelen van az alkotmányos szerződés szövegében.

Ugyanezen a területen azonban jelentős eredményeket is elértünk. Hadd utaljak arra, hogy a különböző egyházakkal való - én minden magyarországi egyházzal konzultáltam a Konvent idején - konzultáció eredményeképpen az európai egyházak, és nem csak a keresztény egyházak, a legfontosabbnak az alkotmány szövegében nem is ezt a történelmi utalást tekintették - bár ez az ő szívükhöz is közel áll -, hanem azt, hogy az Európai Unió ma már számos tekintetben olyan törvényeket, olyan jogszabályokat alkot, amelyek az egyházak hitéletére és az egyházak mindennapi életére hatással vannak, ennek ellenére az egyházakat a civil szervezetek között tartják számon az európai törvényhozás befolyásolása tekintetében. Ebben az esetben az ő igényük az volt - ez már régi igény, és most megvalósult -, hogy kerüljön be az alkotmányba, hogy az egyházakkal rendszeres párbeszédet folytat az Európai Unió a saját törvényei megalkotása során. Ez a szövegben benne van. Benne van a vallásszabadság, a hit megvallásának a szabadsága is az alapvető jogok chartájában, ez most válik szerződési szintű joggá; ennek következtében egy magát hívőnek, akár kereszténynek valló ember sem érezheti idegennek ezt az alkotmányt, még akkor sem, ha a kereszténységre való utalás kimaradt belőle.

A másik, szívünknek, ugyanakkor történelmi sorsunk szempontjából is alapvető fontosságú kérdés a kisebbségek ügye, erre már több utalás történt. A kisebbségekhez tartozó személyek jogairól beszél ez az alkotmány, ez azonban a korábbi szerződésekhez képest is jelentős előrelépés. Szeretném emlékeztetni a képviselő urakat és a Magyar Országgyűlést is arra, hogy nemrégiben az Európai Bíróság azért szüntette meg néhány kisebbségeket támogató programnak a finanszírozását európai szinten, mert azt mondták, hogy az Európai Uniót alapító szerződésekben nincsen utalás a kisebbségek jogaira, ennek következtében nincsen jogi alapja a kisebbségi kérdés európai uniós szintű felvetésének.

Az áttörést abban a tekintetben értük el, hogy mivel az Unió alapelvei közé bekerültek a kisebbségi jogok, illetőleg a chartán keresztül az alapvető jogok közé felemelkedett szerződési szintre a kisebbségi jogok védelme, ezáltal jogi alap teremtődött, jogi lehetőség teremtődött arra, hogy az Európai Unió mint unió is önállóan és jogánál fogva a kisebbségi kérdést magáénak tekintse, és ne pusztán egyes országok, nemzetek belső ügyeinek.

Támogatom azt a javaslatot, amely Hörcsik Richárd részéről fogalmazódott meg, illetőleg Csapody Miklós is megerősítette az iménti vitában, hogy Magyarország tegyen egy olyan nyilatkozatot, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogait mi úgy tekintjük, hogy ez nem megy szembe a diszkriminációellenesség szempontjaival, illetőleg ez magában foglalja ezen jogok kollektív gyakorlásának a lehetőségét is. Azt gondolom, hogy tartozunk egy ilyen kiegészítő egyoldalú nyilatkozatnak a megtételével az alkotmányos szerződés elfogadása során.

Sok más eleme is van ennek az alkotmánynak. Hadd utaljak egy olyan dologra, amely szintén nagyon fontos Magyarország számára, amelyben szintén nem értünk el eredményt vagy jelentős eredményt: ez a Tanács elnökségének a kérdése. Magyarországon szinte mindenki, aki a politika iránt tájékozódik, tudja, hogy úgynevezett rotációs elnökség van, félévenként váltják az egyes országok az elnöki pozícióban egymást. Most ez átalakul egy állandó elnökségi rendszerré, amely természetesen, mi úgy éreztük és sok tekintetben úgy tekintettük, hogy sérti a kisebbek, a kisebb országok jogait.

Amúgy a Konvent során a kisebb országok között nagyon szoros együttműködés alakult ki, ennek következtében bízom abban, hogy a Tanácsban, az Unió legfontosabb szervében történő szavazások során ez a fajta egyetértés a jövőben is megtartható, és ilyen értelemben az Európai Unió döntéseiben a kisebb és közepes méretű országok szava is hallható lesz.

Sok tévképzet van az alkotmánnyal kapcsolatban. Például azt gondolom, hogy kifejezetten az euroszkeptikusoknak, az Európai Unió ellenében gondolkodóknak vagy az ezt a közös európai tervet ellenzőknek biztató tényező lehet az a két pont, amelyet most idéznék. Az egyik az, hogy ez az alkotmányos szerződés szabályozza az Európai Unióból történő kilépés lehetőségét. Ugyan még nem lépett ki senki az Európai Unióból, azonban ha valaki ebből a szempontból közelíti meg, akkor azt is mondhatja, hogy ez most egy korrektebb megfogalmazás.

A másik - és talán ez a legfontosabb azoknak a szemszögéből, akik a nemzeti szuverenitást védelmezik -, ez pedig az, hogy ez az alkotmányos szerződés világosan szétválasztja a közösségi hatásköröket, a kizárólagos közösségi hatásköröket, azokat, amelyeket közösen a tagországokkal együtt lehet gyakorolni, és azokat, amelyek kizárólag a tagországokhoz tartoznak. Vagyis minden eddiginél világosabbá teszi ezt az egymáshoz való viszonyt, és ezáltal megakadályozza azt, hogy véletlenül átlopakodjon, a nemzeti parlamentek ellenére kerüljön át az Unió hatáskörébe olyan jogkör, amit ők maguk egyébként nem szerettek volna megtenni.

Örömömet fejezem ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Parlament ellenőrző ereje megnövekszik; és azzal kapcsolatban is, amire az államtitkár úr is utalt a mai vita során. Ez pedig az, hogy a jövőben a Bizottság összeállítása nem úgy történik, hogy minden egyes ország jelöl egy darab személyt, akit aztán kényszerből, ahogy alakul, valamilyen furcsa portfóliónak a kiosztásával a Bizottság megválasztott elnöke el kell fogadjon, hanem három jelöltet kell állítaniuk és javasolniuk erre a pozícióra, és a Bizottság elnöke e közül a három jelölt közül szabadon kiválaszthatja, hogy kit akar elfogadni. Akkor elkerülhetők lesznek azok a kínos jelenetek, amelyek a meghallgatások során az Európai Parlamentben is megfogalmazódtak, gondolok itt például arra, amikor a holland szocialisták kőkeményen megtámadták a szintén holland nemzetiségű Neelie Kroest korábbi politikai és gazdasági előéletével kapcsolatban, amit egyébként az Európai Parlamentben teljesen demokratikusnak tekintetnek; vagy gondolok arra, hogy amikor a görög biztosjelöltet azzal támadták meg, hogy nem ért a környezetvédelemhez. Tehát ebben a tekintetben új helyzet áll elő.

Utolsó gondolatként, tisztelt hölgyek és urak, tisztelt képviselők, hadd mondjam el, hogy az európai alkotmányos szerződés az egy szerződés, és mindaddig az marad, amíg az önök, a nemzeti parlamentek kezében van az Európai Unió legfontosabb alapokmányának a ratifikációja. Ugyanis az Európai Uniónak az eredete innen, a magyar parlamentből, a lengyel parlamentből, a francia parlamentből és a brit parlamentből származik, az erőt innen adja az Európai Unió intézményeinek, és nem fordítva.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Általános taps.)

(11.20)