Felszólalás adatai

DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Békés megye Magyarország történelmileg elmaradottabb részei közé tartozik. Igaz, hogy az elmúlt években az országban fejlesztésre használt 1200 milliárd forintból 65 milliárd forint épült be a megye településein, hátrányunk mégsem csökkent Magyarországon belül. Ezért a II. nemzeti fejlesztési terv még nagyobb lehetőségeit akkor tudjuk Békés megye, a régió, az eurorégió szolgálatába állítani, ha terveink, beruházásaink több esélyt, jobb hozzáférést jelentenek majd a keleti határ szélén élőknek, akár a határon átnyúlóan is.

Orvos lévén, terveinkből az egészségügyi intézményrendszer lehetőségeit emelem ki. A magyar orvos- és szakképzés, a magyar egészségügy elismertségnek örvend Európában. Ahhoz azonban, hogy előkelő helyet foglaljunk el az Európai Unió egészségügyi munkamegosztásában, még sokat kell tennünk. A következő években az egészségügyi intézmények fejlesztésére 400 milliárd forint áll rendelkezésre.

(15.00)

E 400 milliárd forintra pályázni lehet a strukturális alapokhoz, az ágazati és a regionális operatív programokhoz. Talán mondanom sem kell, hogy a lehető legjobb pályázatokkal lehet majd e forrásokhoz jutni. Ezen forrásokból valósulhat meg a meglévő rendszerek régióra épülő hálózatának kialakítása, a rendszer torzulásainak korrekciója és a hiányzó ellátások pótlása. Lehetőség lesz továbbá az egészségügyi intézmények megfelelő gép-műszer és egyéb eszközeinek biztosítására, valamint az egészségügyi alapszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítására.

Hogyan képzeljük el mi Békés megyében a Békés-Békéscsaba-Gyula városhármasban és a dél-alföldi régióban a jövőt? Elkészítettük a városhármas, az úgynevezett közép-békési centrum stratégiáját, és annak a szegedi biopolishoz illeszkedő stratégiáját is. Ezen belül folyik az érintett egészségügyi intézmények rendszerszerű együttműködésének tervezése. A feladat Békés megyében az, hogy mind az orosházi kórház-rendelőintézet, mind a három város, Békés, Békéscsaba, Gyula három kórháza és rendelőintézetei egységes, párhuzamosságoktól mentes ellátást nyújtva biztosítsák a mintegy 400 ezer lakos minőségi egészségügyi ellátását.

A fejlesztéseknek illeszkedniük kell a szegedi egészségügyi centrumhoz, a régió többi intézményéhez úgy, hogy közben érvényesülnie kell a progresszív járó- és fekvőbeteg-ellátáshoz, az egynapos ellátások rendszeréhez és ezek feltételeihez. Gyakorlatilag a régi betegbeutalási rendet, az egészségügyi intézmények ellátási hierarchiáját kell a mai viszonyokban visszaállítani egy új struktúrában úgy, hogy közben javul a közszolgáltatások minősége, a hozzáférés esélye, és mindez hatékonyan valósuljon is meg.

E források segítségével olyan egészségügyi ellátórendszer hozható létre például a megye 270 ezer lakosát ellátó három városban, amely az aktualizált és hosszabb távon fenntartható, aktív kórházi ellátás mellett a kívánt mértékben fejleszti a kórházon kívüli és a lakosság közeli ellátásokat. Hangsúlyoznám feltételként a rendszer tartós finanszírozhatóságát és a lakosok legteljesebb ellátását különböző élethelyzeteikben.

Elengedhetetlen a sikerhez a partnerség, az együttműködés a régiós központtal, az önkormányzatokkal, a helyi egészségügyi és gazdasági főiskolával, a civil szervezetekkel, az érintett vállalkozói körrel. Fontos cél, hogy betegközpontúság helyett a megelőzésen és a rehabilitáción legyen a hangsúly az új rendszerben, hogy az emberek aktív és tevékeny életszakaszának a fenntartásában, illetve mielőbbi helyreállításában legyenek érdekeltek.

A legfontosabb mégis az, hogy az elérni kívánt ellátórendszer jól és egyre jobban szolgálja az embereket, az egészségügyi dolgozókat, mint a mostani. Valamennyiünknek kívánom, hogy Magyarország a legteljesebb mértékben élhessen az Európai Unió forrásaival.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)