Felszólalás adatai

DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Új Magyarország fejlesztési terv kapcsán a közép-magyarországi régióról kívánok néhány szót szólni.

A közép-magyarországi régió különleges helyzete és az országban egyedülálló sajátosságai miatt mindig is kiemelt szerepet játszott. Ez az ország legsokoldalúbb régiója, mindazon adottságokkal rendelkezik, amelyek Európa egyik vezető térségévé tehetik. Gazdasági szerepe, infrastrukturális igényei, társadalmi sajátosságai miatt fejlesztése egyedi megközelítést igényel. Az elmúlt évek területpolitikai döntései nyomán a közép-magyarországi régió nem vált szét, hanem egységes térszerkezeti elemként kezdi meg a következő tervezési időszakot. Ez nagy kihívás elé állította mind az Új Magyarország fejlesztési terv készítőit, mind a régió tervezőit, hiszen ezt a régiós sokszínűséget, az eltérő fejlesztési igényekből fakadó sajátos szükségleteket kellett összehangolni, ami Pest megye és a főváros szoros együttműködése révén koherens, a valós igényekre épülő tervezési dokumentumokban ölt testet.

A 2007-13-as időszakban az elsődleges feladat a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése, amely ugyanakkor egy sor sajátos szabály érvényesülését is eredményezi. A jelenlegi kedvezőbb besorolásból az új célterületbe történő bevezetést segíti az az átmeneti támogatási rendszer, amely - kiegészülve a kormány Brüsszellel folytatott tárgyalásainak eredményeivel - megkönnyíti a közép-magyarországi régióban EU-társfinanszírozással tervezett fejlesztések megvalósítását, valamint további könnyebbséget jelent a régiónak a plusz 140 millió eurós forrás.

Az átmeneti támogatásra vonatkozó szabályozásból adódik, hogy régiónk a jövőben csak a strukturális alapok egy előre meghatározott keretéből gazdálkodhat.

(14.40)

A közép-magyarországi régió által a következő tervezési időszakban felhasználható támogatás nagysága mintegy 460 milliárd forint, amelyből az Európai Szociális Alap által finanszírozható fejlesztésekre körülbelül 110, az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében megvalósítható beruházásokra pedig körülbelül 350 milliárd forint fordítható. Tekintettel a régiót a strukturális alapokból megillető véges keretekre, különösen hangsúlyossá válik a kohéziós alap biztosította fejlesztések szerepe, amelynek segítségével további mintegy 500 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg.

Budapest főváros önkormányzatának közgyűlése többször tárgyalt a 2007-2013-as felkészüléssel kapcsolatos feladatokról, véleményezte az Új Magyarország fejlesztési tervet, és a közép-magyarországi régió operatív programját, valamint összeállított egy listát annak érdekében, hogy elősegítse az ágazati tervezők munkáját az egyes operatív programok tartalmának, azok prioritásainak és tervezett műveleteinek kialakításakor.

Jól jellemezi az előttünk álló feladatok komolyságának felismerését, hogy a Fővárosi Közgyűlés a tárgyban hozott határozatait egységesen, ötpárti támogatással, ellenszavazat nélkül hozta meg. A közgyűlés döntése hozzásegítette a fővárost ahhoz, hogy a középtávú városfejlesztési tervben a balliberális Podmaniczky-programban megfogalmazott elképzeléseit az elkövetkezendő kilenc év során EU-társfinanszírozással megvalósítsa. Olyan jelentős infrastrukturális nagyprojektekről van szó, mint az észak-déli regionális gyorsvasút kiépítése, az 1-es és 3-as villamos meghosszabbítása, a központi és a dél-budai szennyvíztisztítók kialakítása, a Duna komplex program részeként a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág fejlesztése, az aquincumi híd megépítése és térségének rendezése, a Szabadság híd és a Margit híd felújítása.

Jelentős városfejlesztési programok indultak el, köztük a "Budapest szíve" projekt, a Moszkva tér és az Óbudai Gázgyár rehabilitációja. Elsődleges turisztikai célterületként lehetőség nyílik budapesti műemlék gyógyfürdők megújítására, a Városligeti Műjégpálya teljes körű felújítására, a hazánkba látogatók által gyakran felkeresett területek vonzóbbá tételére. A régió gazdaságfejlesztését ösztönző pólusprogram keretében három fő irány került kialakításra: az információs technológia, az egészségipar és a környezetipar, a megújuló erőforrások. A kezdeményezés célja, hogy az egyetemek, kutatóhelyek, gazdasági szereplők közötti együttműködés kialakuljon, és ösztönzésre kerüljön.

Az Új Magyarország fejlesztési terv által biztosított lehetőségeket kihasználva a közép-magyarországi régióban több mint 1000 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítására nyílik lehetőség. Mindezek megvalósulásához jelentősen hozzájárult a kormány-főváros megállapodás aláírása, amelynek keretében a fejlesztési elképzelések előkészítése és megvalósítása érdekében e két szereplő szorosan együttműködik, és kölcsönösen segíti egymást.

Hiszem, hogy a Magyarország előtt álló történelmi lehetőséget kihasználva a közép-magyarországi régió mint kreatív hely, a közép-kelet-európai térség meghatározójaként kapu lesz a külföldi befektetések fogadásában és híd a hazai központok felé történő továbbításban. Kívánom, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv programjában megfogalmazott jövőkép ne csak álom maradjon, hanem valósággá válva segítse az egész országban élők tevékeny mindennapjait, szolgálja a boldogulásukat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)