Készült: 2024.09.21.00:30:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

316. ülésnap (2013.10.25.), 160-162. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:33


Felszólalások:  Előző  160 - 162  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): (Mikrofon nélkül.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor a 2014-es költségvetési törvényjavaslatról beszéltünk az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban, akkor bizonyára a legtöbbször elhangzó szó ezen a bizottsági ülésen a "megalapozott" szó volt. A kormánypárti képviselőktől kezdve a minisztériumok jelen levő képviselőin át az ÁSZ is, mindannyian azt próbálták erősíteni, hogy a költségvetés önkormányzati alrendszerére vonatkozó előirányzatok, fajlagos összegek megalapozottak. Maga az ÁSZ jelen levő képviselője el is mondta a kérdésre, hogy mit jelent az ő értelmezésükben ez a szó, hogy megalapozott - adott esetben megalapozott egy előirányzat vagy egy fajlagos összeg -, nevezetesen, hogy vannak mögötte háttérszámítások, van mögötte valamifajta stratégia vagy valamifajta hatástanulmány. No, ha ennyien mondják, hogy a költségvetés megalapozott, akkor fogadjuk el, hogy megalapozott, már csak az a kérdés ezek után, hogy mit alapoz meg a költségvetés. De hogy ezt megértsük vagy megláthassuk, először nézzük meg, hogy mit is tartalmaz az önkormányzatok tekintetében a következő évi költségvetés.

(Móring József Attilát a jegyzői székben
Spaller Endre váltja fel.)

Először is azt láthatjuk, ha megvizsgáljuk, hogy 40 előirányzat közül egyetlenegy változik meg, a többi betűre ugyanannyi. Az szja helyben maradó részét továbbra se kapják meg az önkormányzatok, a gépjárműadó továbbra is 40 százalék erejéig marad ott, a beszámítás mértéke, ez a bizonyos 0,5 százalék, továbbra is marad, a 25 ezer köztisztviselői létszámkorlát megmarad. Többletforrás jellemzően csak fejlesztésre fog jutni, működésre nem, de például ebben a fejlesztésben benne van az is, ami gyakorlatilag ebben a többletforrásban nincs benne, amit egyébként joggal kell visszaadni az önkormányzatoknak, tehát az e-útdíj miatt veszteség érte az önkormányzatokat, ezt kompenzálja vissza most ezek után már csak az állam. Tehát gyakorlatilag ugyanazokat a kereteket látjuk egy nagyon kis korrekcióval, amit a 2013-as évben meg kellett hogy éljenek az önkormányzatok.

Mit okozott a 2013-as évben... (Jelzésre:) Ennek ellenére hallható voltam, nem volt fönn a mikrofonom. Jó, köszönöm szépen, de ennek ellenére hallható voltam, nyilván eléggé hangosan beszéltem.

ELNÖK: Igen, hallható volt, ezért nem is reagáltam, úgyhogy a dinamikus hangnak ez az előnye megvan.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Tehát még egyszer: mit is okozott a 2013-as évben az a keret, amit most a 2014-es évben újra láthatunk? Nem én mondom, az érdek-képviseleti szervezetek, az önkormányzati szövetségek mondják, hogy körülbelül 80 milliárd hiány van alsó hangon kódolva a rendszerben csak az idei évben. Ennek az egyik bizonyítéka az is, hogy az augusztus végéig összeállított... - és szeptember 30-áig lehetett benyújtani, mint tudjuk, a 38-as BM-rendelet alapján az önkormányzatok működőképességét megőrző többlettámogatásra az igényt, erre 61 milliárd forintnyi igény jelentkezett, tehát a VIII. hónapig bezárólag 61 milliárd forintnyi működési hiány halmozódott fel. Mint tudjuk, ezek jellemzően kifizetetlen számlákat jelentenek, erre azonban már csak a BM-rendelet alapján 18,5 milliárd forint van, tehát 40 milliárd forint biztosan mínuszként, hiányként az önkormányzatoknak ott fog maradni, de ez, tudjuk, az év végéig legalább meg fog duplázódni. Tehát a 80 milliárdos számot nyugodtan megalapozottnak tekinthetjük.

Itt egyébként van egy kis ellentmondás, rögtön ezt hadd mondjam el önöknek. A bizottsági ülésen, a miniszteri meghallgatáskor annak idején még erre a 61 milliárdra maga Tállai államtitkár úr azt mondta, hogy ez nem csak a fideszes önkormányzatoknak fog járni, higgyük el, hogy ez igenis rendkívül gondosan lesz kiszámítva, hogy kinek, mennyit fognak adni, hiszen maga a pályázati rendszer, maga a BM-rendelet, ami alapján ezt elbírálják, ez már egyfajta olyan biztosíték, hogy itt csak és kizárólag úgy kaphassanak pénzt az önkormányzatok, ami nekik jár és ahogy az igazságos. Ezzel szemben Peresztegi úr a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, amikor a költségvetés vitájában rákérdeztünk, azt mondta, idézem szó szerint: "De ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti, hogy ezek az igények minden esetben százszázalékosan megalapozottak, hiszen ezen önkormányzati igények mögött nem is biztos, hogy működési problémák állnak."

Én nagyon remélem, hogy ezt a felszólalásomat majd az érdek-képviseleti szervezetek és az egyes települési vezetők meg fogják hallani, meg fogják hallgatni, és megláthatják ebben, hogy valójában hogyan is áll a BM államtitkársága, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkársága az ő problémájukhoz. Megkérdőjelezik azt, hogy valójában megalapozottak-e ezek az igények. Tehát itt tartunk még ma Magyarországon, 2013-ban, hogy egy minisztérium megpróbálja azt is megkérdőjelezni, ami teljesen nyilvánvaló és egyértelmű.

Még egy dolgot itt szeretnék felhozni: az Állami Számvevőszék is bevallotta, hogy csak mintegy fele az adóbevételeknek az, ami várhatóan meg is fog érkezni. No tehát, akkor ezek alapján mit is fog megalapozni a 2014-es költségvetés? Elmondom önöknek: a kistelepülések további elnéptelenedését, az etnikai átrendeződést, szociális problémák fokozódását, emelkedő bűnözést ezáltal és magát a munkanélküliséget, mert ma, tudjuk, Magyarországon kistelepülésen lakni egyet jelent, azonosan egyenlőt jelent azzal, hogy valaki munkanélküli. Illetőleg reménytelenséget is jelent egyértelműen, elvándorlást, kivándorlást, és a végén majd be lehet szántani ezen kistelepülések hűlt helyét is.

(14.10)

Az ENSZ békeidőben, gazdasági megszorító intézkedésekkel ilyen jellegű etnikai átrendeződést úgy hív, hogy népirtás. Ezek alapján állítom, hogy a Fidesz azt az utat járja, amit az MSZP meg az SZDSZ korábban elkezdett. Ennek megalapozottságát jelenti most a 2014-es költségvetés. De hogy mekkora területet is érint ez? Szó szerint mekkora területet érint Magyarország területéről? A 2 ezer fő alatti települések száma ma Magyarországon körülbelül 2 ezer. Jellemzően ma Magyarországon körülbelül 3 ezer hektárnyi közigazgatási terület jut egy településre, ami egyébként nagyon jó, nagyon egészséges szám, és ezt a számarányt nagyon sokáig fenn kéne tartanunk. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország településhálózata elaprózódott, hanem azt jelenti, hogy egy ezeréves, nagyon komoly hagyományunk van, amit tiszteletben kéne tartani.

Na most tehát, ezek alapján ez azt jelenti, hogy mintegy 6 millió hektár sorsa válik ezáltal megkérdőjelezhetővé. Ez azt jelenti, hogy a csonkolt Magyarország mintegy kétharmada van e tekintetben veszélyben. Ezzel szemben a Jobbik Magyarországért Mozgalom azt mondja, hogy radikális megoldás kell, új honfoglalás kell Magyarországon. Újra be kell lakni a vidéket, hiszen a globális környezeti kihívásokra ez lehet a jó válasz, önellátás, önrendelkezés, önvédelem. De az EU gyarmatosítási politikájával szemben is, még egyszer: önellátás, önrendelkezés, önvédelem. És azért, hogy egy egészséges magyar nemzetet tudjunk újraépíteni, ahhoz is önellátás, önrendelkezés, önvédelem szükséges.

Részleteibe menően már csak egy percem van, hogy elmondjam önöknek, hogy milyen gondjaink is vannak. Még egyszer a 25 ezer főre hadd térjek vissza. Nincs egyetlenegy jogszabályban sem ma Magyarországon lefektetve, hogy csak ennyi köztisztviselő lehetne, 25 ezer fő. De mégis, mint Mózes törvényei, valami miatt kőbe van vésve, noha ezt egyébként maga az élet felülírta. Ennyi ember nem elég, a munka több. Tehát ezt a számadatot a kormányzatnak igenis át kéne gondolnia. De korrigálni kell az előirányzatokat és a fajlagos összegeket úgy a gyerekétkeztetésben, mint a tanyagondnok, falugondnok esetében, a bölcsődei, óvodai támogatásoknál. Fölhívnám szíves figyelmüket, hogy adott esetben, ha így marad az óvodai támogatás, ez azt jelenti, hogy a garantált bérminimumot nem fogja elérni az óvodában dolgozó, mondjuk, dadák fizetése. A közvilágítás, közút, köztemető esetében... - az orvosi ügyelet teljes egészében hiányzik az önök előterjesztéséből.

Aztán hiányzik belőle a polgármesteri bér. Pedig tudjuk, hogy államigazgatási hatósági jogköre is van egy polgármesternek. Akkor miért nem járhat hozzá állami támogatás, hogy az alapbért, amiért megdolgozik, valóban fel is tudja venni? Az iskolaüzemeltetést szintén támogatni kéne. Kötelező tervek, programok finanszírozása is hiányzik, a belső ellenőrzés is hiányzik az előirányzatok közül, és a fejezeti tartalék felosztásának üteme és keretfeltételei is. Végeredményben, ami még hiányzik, az a rezsicsökkentés kompenzálása az önkormányzati cégeknél. Tudjuk, hogy egyes önkormányzati közszolgáltatások, például a szemétszállítás igenis veszélyben van, nemcsak Magyarország egyes területein, hanem most már jellemzően Magyarországon azért, mert a 10 százalékos rezsicsökkentést önök nem gondolták át e tekintetben. Igenis vannak olyan cégek, amelyekben nincs meg ez a 10 százalékos tartalom, nem lehet végrehajtani.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  160 - 162  Következő    Ülésnap adatai