Készült: 2024.09.19.20:42:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

46. ülésnap (2003.02.04.), 20. felszólalás
Felszólaló Dr. Balsai István (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:58


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jóléti rendszerváltás kormánya, úgy látszik, gondban van, már nem látjuk a hetyke kis logókat a kormányszóvivői tájékoztatók alkalmával, és mintha már fáradna a hátrafelé mutogató és vádló kéz. Úgy látszik, fogyóban a muníció.

Bár az új esztendő hivatalosan a csatlakozás esztendeje, hivatalosan az öröm éve, hiszen közeleg a népszavazás időpontja, és Medgyessy Péter miniszterelnök úr gondolatai már valahol az Akropolisz körül keringenek, de mintha csökkenni látszana a töretlen optimizmus a sikerpropagandában. Csillag István szerint nem, nem süllyed a cirkáló, csak éppen fordulni látszik. Nézőpont kérdése persze mindez, gyárak zárnak be, munkahelyek ezreit számolják fel országszerte; multik és döntésük következtében a velük gazdasági kapcsolatban álló beszállító és alvállalkozó hazai kis- és közepes vállalatok reménytelen helyzetbe sodródtak.

Csődöt jelentett be a Diósgyőri Acélművek, ez várható Ózdon is, ahol a termelést le kellett állítani, a két üzem leállítása összesen 50 ezer ember megélhetését veszélyezteti; települések tucatjai, szolgáltatók és kereskedők százai meg fogják sínyleni a vásárlóerő elapadását. Reménytelen helyzetbe került ismét Északkelet-Magyarország két térsége, Hollóháza és Ajka sorsa is kritikussá vált. Itt olyan emberek válnak egyébként munkanélkülivé, akiknek szakképzettsége sehol másutt nem használható.

Veszprémben és Enyingen a Videoton Holding mintegy 1300 dolgozójától és üzemétől válik meg, és bezárja a tulajdonos áramszolgáltató a vértesi bányákat, talán az utolsó hazai bányát is. Több mint 3000 dolgozóját készül elbocsátani a Magyar Posta, amely egyébként állami tulajdonban van, így tehát a kormány senkire se mutogathatna széttárt tenyérrel, mégis naponta többször elhangzik a hivatalos cáfolat, miszerint most egy egészséges folyamat zajlik itt. Megmondta Csillag miniszter úr: nem, nem süllyed a cirkáló, csak fordul; nem, nem csökken a foglalkoztatottság, egyenesen növekszik. Nemsokára meghalljuk megint Kiss Péter miniszter úrtól - gondolom, ő fog reagálni -: nem, nem nő a munkanélküliség, hanem csökken, ha mégis úgy tűnik, ez a statisztikai hibahatáron belül van, majd év közben valahogy megoldódik.

Egyébként is a jóslások szerint 4450 piaci szereplő azt állítja, ma jobb lesz, mint tavaly, és holnap jobb lesz, mint az idén. A valóság ezzel szemben az, hogy a statisztikai számok, ezek az adatok mind-mind a tavalyi évre vonatkoznak, sőt a tavalyi év egy részét a tavalyelőtti év egy részével hasonlítják össze, továbbá a piaci szereplők várakozásaikat tavaly, 2002 augusztusában fogalmazták meg. Azóta olajárrobbanás volt, azóta elmélyült az iraki válság, egyenesen háborús felvonulás van, mélyülő gazdasági válság világszerte, a világ legfejlettebb országaiban is, természetesen stagnáló befektetési kedv van.

A kormánynak ezekre a kérdésekre kell a válaszokat megadnia, tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy mi történt abban az országban, ahol évek óta az Unió átlagát jóval meghaladó növekedés mellett egyre csökkent a munkanélküliség; közel felére egyébként négy év alatt, és ezenközben rendíthetetlenül csökkent az infláció, mindemellett jutott forrás a nemzeti gazdaságélénkítő programra, jutott bőségesen forint és figyelem a hazai kis- és középvállalkozóknak, szaporodtak a táblák országszerte a Széchenyi-terv támogatta beruházásokról, kezdte magát jól érezni a gazdasági élet minden szereplője, jutott akarat és forint a megalázóan alacsony minimálbér két és félszeres felemelésére, ami még mindig nagyon kevés, de talán már nem megalázó. Mindez azért volt lehetséges, mert volt valódi szándék a nemzet fejlődésének biztosítására, volt elhatározás egy aktív gazdaságpolitikára, sodródás helyett tettek jellemezték azt a kormányt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi úgy látjuk, hogy a mai kormánynak nincsen válasza az aggasztó jelenségekre, a miniszterelnök öt-hat hazai nagyvállalati vezetőt kért, ugyan adjanak már választ a gyárbezárások okaira, javasoljanak az adózási körülményekről valami jobbat, kamatpolitikáról és egyebekről. Ha ugyanis lenne válasza a kormánynak, akkor a dolog másképpen történne, a miniszterelnök és kormánya felelős tagjai, mondjuk, a gazdaságért és a pénzügyekért felelős tagjai, nem a hozzájuk közel álló öt-hat emberrel beszélgetnének, hanem az Országgyűlés előtt beszámolnának az intézkedési tervről, a rövid távú gazdaságélénkítési beruházást ösztönző lépésekről, egyszóval arról, ami nincs, a felelős magyar kormány gazdaságpolitikájáról.

 

 

(11.00)

 

Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság elnökeként éreztem kötelességemnek, hogy a sajtótájékoztatókon kívül erre is felhívjam az Országgyűlés figyelmét.

Az idő vészesen fogy, tisztelt képviselőtársaim, Magyarország ennél sokkal többet érdemelne.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai