Készült: 2024.09.20.03:17:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2020.06.12.), 10. felszólalás
Felszólaló Szabó Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:51


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Korábbi önkormányzati vezetőként nem meglepő, hogy következetes maradok, és ahogy a megelőző öt évben, most is elsősorban az önkormányzatokhoz, az önkormányzati részhez kívánok hozzászólni a költségvetés kapcsán; képviselőtársaim a szociális, az oktatási, az egészségügyi kérdésekben a korábbi napokban már elmondták az MSZP álláspontját. A Magyarország 2021. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megerősíti azokat a korábbi sajtóhíreket és az önkormányzatokkal szemben eddig is megtett kormányzati lépések irányát, amelyek arra irányulnak, hogy az önkormányzati források elvonása egyre nagyobb mértékeket fognak ölteni, amelyek egyébként ráadásul, ahogy látjuk, túl fognak mutatni a 2021. éven is.

A jövő évi állami költségvetés tervezetét olvasva az a meggyőződésem, hogy az önkormányzatok pénzügyi kivéreztetése tovább folytatódik. Pénzügyileg olyan helyzetbe kerülnek a helyhatóságok, hogy tulajdonképpen az önkormányzati alapfeladatok ellátása is nehézséget fog jelenteni a települések számára. Úgy néz ki, hogy a települések pénzügyileg teljesen el fognak lehetetlenülni, és tulajdonképpen ez az ott élőket jelentős mértékben fogja érinteni.

Egyre több pénzt von el az önkormányzatoktól a kabinet. Van egy friss felmérés, amelyet a TÖOSZ készített az elmúlt hónapban több száz önkormányzat megkérdezésével, abból világosan kiderül, hogy a települések közel 20 százalékának már most sincs semmilyen tartaléka, de egyébként további felmérési adatokat is tartalmaz ez a megállapítás, többek között azt, hogy a települések 14 százaléka képes működni fél évig hitelfelvétel nélkül, mint ahogy egyébként az is, hogy a települések 50 százalékának van legfeljebb két hónapra elegendő pénzügyi tartaléka.

Azt is megállapítja ez a felmérés, hogy a 3200 település közül a jövő évben 2300-nak semmilyen adóbevétele nem lesz, hiszen ezeken a településeken jelentős mértékben nincs vállalkozás, amely után iparűzési adót fizetnének, nincs olyan turisztikai látványosság, amely miatt az idegenforgalmi adó érintené őket, és most elestek a legfontosabb bevételi forrásuktól, a gépjárműadótól is.

Amikor a kormány azt mondja, hogy egyébként emeli a települések támogatását, valójában nem tesz mást, mint hogy lélegeztetőgépen tartja a bevételüktől megfosztott településeket. Azon a 900 településen, ahol egyébként meg van iparűzési adó, a gazdaság visszaesése miatt csökkenő bevétellel számolnak, de hogy mekkora lesz az a lyuk, azt még senki nem tudja, 1-70 százalék is lehet a településeknél ez az elmaradás. Mint ahogy a TÖOSZ, úgy én is csak bízom abban, hogy egyébként az adóelőleg-feltöltés eltörlése az iparűzési adónál nem okoz majd komoly likviditási problémákat a településeknél.

Persze mondhatja a kormányzat, hogy egyébként minden korábbi évinél képest lényegesen több forrást ad az önkormányzatoknak  ez jelenleg egyébként 857,8 milliárd forint , csakhogy a képet a másik oldalon árnyalja, ahogy már említettem, hogy a kormány tulajdonképpen elveszi a településektől a teljes gépjárműadó-bevétel rájuk eső részét, ami egyébként ebben az évben már megtörtént, és a következő évben is folytatódik. És akkor még itt van a szolidaritási hozzájárulás, egyébként ez az összeg a költségvetésben csak könyveléstételileg adó, a gyakorlatban a központi költségvetés ezt az összeget egészen egyszerűen nem fizeti ki az érintett önkormányzatoknak, csökkentve ezzel a támogatásukat. A szolidaritási hozzájárulás megemelése szintén jelentős lyukat fog jelenteni a települések életében. 2021-ben 161 milliárd forintot vesz el a településektől az állam azzal, hogy a korábbi adóerőképesség-számítás szerint a 34 ezer forint/főről 22 ezer forint/főre vitte le a beszámítási szabály szerint az adóerő-képességet, ami egyébként valahogy teljesen véletlenül összefügg azzal, hogy körülbelül 1800 olyan település van, ahol az elmúlt időszakban az önkormányzati választáson az ellenzék jobban szerepelt.

A képet egyébként tovább árnyalja az is, hogy a teljes önkormányzati szektor összbevétele  amiben egyébként benne van az önkormányzatok teljes bevétele is  alig lesz valamivel több 2021-ben, mint 2020-ban; ez egy 1,5 százalékos emelkedést jelent, 3000 milliárd körülire taksálható ez az összeg. De hogyha megnézzük a jegybank számításait és egyébként a kormány számításait is, hogy 3 százalékos inflációval számolunk, akkor ez a 1,5 százalék mindjárt mínusz 1,5 százalékot jelent, azaz a települések összbevétele reálértéken 1,5 százalékkal fog csökkenni.

(8.40)

Említettük, hogy a járvány és a válság miatt az önkormányzatok kiadásai sajnos nőttek, a bevételeik ugyanakkor jelentős mértékben csökkentek. A helyzetükön pedig a kormány csak rontott azzal, hogy egyébként elvette a gépjárműadó-bevételt, vagy ideiglenesen ingyenessé tette akár a parkolást, vagy éppen elvette a vendéglátóhelyek közterület-használatát.

Hogy jók vagy rosszak voltak ezek a döntések, ez vitatható. Tényszerűen nyilván megállapítható, hogy volt valamelyiknek létjogosultsága. Egy biztos, tényként elmondhatjuk, hogy az önkormányzatok bevételénél ezek problémát okoztak. A TOÖSZ azt is megkérdezte egyébként a saját településeitől, hogy hogyan próbálták megoldani ezeket a problémákat. Hát, az önkormányzatok jelentős része azt mondta, hogy rendeleteket módosítottak a beruházások elhalasztásáról, pályázatok felfüggesztéséről, ingatlanok eladásáról, vagy éppen tiszteletdíjak, költségtérítések csökkenéséről vagy létszámleépítésekről határoztak.

Közvetlen választókerületemben, Szegeden is érzékeltük a járvány okozta hatást. Közel 5 milliárd forint bevételkieséssel számolt az önkormányzat, melyben egyébként 100 milliós nagyságrendben benne van a védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek vásárlása a szociális dolgozóknak, orvosoknak. 250 millió forint a parkolás ingyenessé tétele. Az önkormányzati cégek bevétele közel 1 milliárd forint. A tömegközlekedésnél azzal, hogy nyilván lényegesen lecsökkent a tömegközlekedés, 750 millió forintos bevétellel számolunk. A gépjárműadó Szegedre eső része 500 millió forintot jelentett, és a város segítette a vállalkozásokat is azzal, hogy elengedte az önkormányzati bérlemények bérleti díját, ez százmilliós tételt jelentett. És akkor itt van a legnagyobb tétel, a hipa, a helyi iparűzési adó, amelyet mi is csak tervezni és számolni tudunk, melynek következő évi hatása 650 millió forintot jelent. Ahogy megnéztük a 2021-es költségvetést, azt tudjuk elmondani, hogy a tömegközlekedés finanszírozása is jelentős mértékben változik az önkormányzatok életében. Addig, míg egyébként Szeged városa ebben az évben 328 millió forintot kapott, a következő évben ez az összeg eltűnik. Nem véletlen. A korábbiakban egyébként itt vitatkoztunk arról a törvényről, hogy az iparűzési adót elsősorban jelentősen a helyi közlekedés fordítására kell fordítani, csak pontosan ez az a bevétel, ami a legnagyobb kockázattal terhelt a települések számára a következő évre is.

Folytatva a sort, a 2024-es költségvetéshez csatolta a kormány a 2024-ig szóló költségvetési kitekintését is. Bár egyébként ez nem kötelezi semmire a kormányt, de az azért világosan kiderül, hogy mégis mi az irány az önkormányzatok jövője szempontjából, hogyan számol a kormány ezekkel a bevételekkel, elsősorban most már nem az önkormányzatok bevételeként, hanem a sajátjaként. Ebből a dokumentumból kiderül, hogy maradni fog a szolidaritási adó 2021 után is egészen 2024-ig, és a gépjárműadót sem tervezik egyébként visszaadni 2024-ig. Ha csak ezt a két tételt megnézzük, akkor 2021 és ’24 között 365 milliárd forintot vesznek el a gépjárműadó miatt, és 640 milliárdot a szolidaritási hozzájárulás gyanánt. Ez közel ezermilliárd forintot jelent az önkormányzatok kasszájából mint elvétel. És hát jön a megmentés, mert a kormány segít természetesen az önkormányzatoknak, hiszen lehetővé teszi számukra a további eladósodást.

Benne van a törvényben, hogy a stabilitásról szóló törvény szerint lehetősége lesz természetesen a településeknek éven túli hitelekhez. Erre egyébként be van állítva egy 200 milliárd forintos hitelkeret. Ugyanakkor ezzel a probléma nem fog megoldódni. A települések finanszírozási problémája tovább fog gyűrűzni, és egyébként pont arra mutat rá, amiről egyébként most is vagy az elmúlt években is beszéltünk, hogy a szektor forráshiányos.

Összegezve tehát, a jövő évi központi költségvetésben 2020-hoz képest a 2021. évben többletforrás nincs, csupán belső átrendezés látható. A helyi önkormányzatok alrendszere az államháztartásnak, a kapott támogatások nagysága nem éri el egyébként a teljes központi költségvetés kiadásának 5 százalékát, ezért úgy mint önkormányzati szektor, a kormányzat számára nem is bír nagy jelentőséggel. A kormányzati cél csupán annyi, hogy az önkormányzatok a rábízott feladataikat rendben ellássák, és hogy egyébként nagy mozgástere ne legyen a következő években sem. Az adóerő-képesség szerinti számítással, a különadókkal, a szolidaritási hozzájárulással jelentősen csökken az összes többi önkormányzat mozgástere, és én azt gondolom, hogy ez hosszú távon senkinek sem jó.

Rá kell azonban arra is mutatni, hogy az önkormányzatokat sújtó intézkedések nagyrészt olyan megoldásokkal valósulnak meg, amelyek nem közvetlenül az önkormányzatokat, hanem a helyben élő embereket, a magyar háztartásokat veszélyeztetik. Végső soron tehát nem az önkormányzatokon vagy éppen az ellenzéki pártokon állnak bosszút azzal, hogy egyébként a települések forrásait csökkentik, hanem a magyar háztartásokon, ahol egyébként, higgyék el, képviselőtársaim, úgy, ahogy ellenzéki szavazó, úgy kormánypárti szavazó is van. Ennek a sarcpolitikának tehát semmi köze a válságkezeléshez, semmi köze a szolidaritáshoz. Arról van szó, hogy a kormány egyszerűen nem képes elviselni azt, hogy tőle független önkormányzatok működnek, ezt pedig 2019 óta már megtehetnék, hogy a kormány ezt tudomásul veszi.

A válságkezelés pedig, higgyék el, nem lehet sikeres az önkormányzatok kivéreztetésével. A bajba került állampolgárok elsőként ugyanis mindig az önkormányzatok ajtaján kopogtatnak. Természetes is, hiszen a fizikai közelség ott van. Őket találhatják meg leghamarabb, mint ahogy egyébként a vállalkozások is így teszik. Ezért is támogatja egyébként a világ összes kormánya az önkormányzatokat. Látjuk, hogy Ausztriában mi történt, és hogyan, milyen mértékben támogatták az önkormányzatokat, mert erre szükség van. Sajnálatos módon Magyarország Kormánya most is abba a törpe kisebbségbe tartozik, amely szembemegy a világszerte uralkodó tendenciákkal. Pontosan ezért tette az MSZP és teszem én is az évek óta már megtett módosító javaslataimat, amelyek egyébként, remélem, hogy most a kormánypárti oldal részéről is befogadásra találnak, hiszen ennek most talán mindennél nagyobb és fontosabb a létjogosultsága.

Teszem a módosító javaslataimat azért, mert pontosan látszik, hogy hogyan ment végbe 2014 óta a helyi önkormányzatok leépítése a források elvételével vagy épp a feladatok átcsoportosításával. A módosító javaslatom lényege pedig nem más, mint hogy a gépjárműadó teljes egészében maradjon a településeknél, és ahogy egyébként a személyi jövedelemadó egy része, annak idején 10 százaléka is a településeknél volt, szintén maradjon a településeknél, hiszen be kell látni, és meg kell értenie a kormánynak is, hogy nem az önkormányzatokat sújtjuk elsősorban azzal, hogy az önkormányzati forrásokat elvesszük, hanem a településen élőket, és ha nem lesz az önkormányzatoknak forrása, akkor közterületeket nem tudunk rendben tartani, fejlesztéseket nem tudunk megvalósítani, szociális támogatásokat nem tudunk nyújtani.

Engedjék meg, hogy még egy módosító javaslatról tájékoztassam önöket. A kormányzat 2017-ben hozott egy döntést, hogy Szeged városában, amely egyébként nemcsak a várost, hanem a megyét érinti mind gazdasági, mind kulturális szempontból, meg kívánja építeni a déli tiszai hidat. Kormányhatározat született már e tekintetben kétszer is. A tavalyi évben előterjesztést is hoztam a tisztelt Ház elé, hogy támogassák ezt a javaslatomat. A tavalyi évben szintén költségvetési módosítót nyújtottam be a tekintetben, hogy legalább az előkészítő munkák valósuljanak meg. Most is ezt teszem: azt kérem a kormányzattól, hogy kétmilliárd forint összegben az előkészítési munkákat támogassák. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az LMP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai