Készült: 2024.09.23.22:57:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

34. ülésnap (2010.10.12.), 50. felszólalás
Felszólaló Simon Gábor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Fogyasztóvédelmi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SIMON GÁBOR, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, a fogyasztóvédelmi bizottságban, amely egyébként általános vitára alkalmasnak találta, a többségi álláspont mellett kisebbségi álláspont is kialakult. Magam a kisebbségi álláspontot képviselők nevében kívánnék néhány megjegyzést tenni ma a plenáris ülésen.

Magában a kezdeményezésben, amely arra irányult, hogy csökkenjen a dekoncentrált államigazgatási szervek száma, növekedjen a közigazgatás hatékonysága és a szolgáltatás minősége, gyorsabb és egyszerűbb legyen az ügyintézés, ebben pozitív szándékokat láttunk - ezt el is mondtuk a bizottsági ülésen. Az előterjesztés áttanulmányozása során azonban láttunk olyan, bennünket elbizonytalanító elemeket, kérdéseket, amelyeket nyilvánvalóan meg kell válaszolni. Önmagában is magam is aggályosnak látom - ami egyébként a jogalkotásban, úgy látom, egy bevált módszer -, hogy a végrehajtási rendeletekben kívánnak rendezni olyan lényegi kérdéseket, amelyek kereteit egyébként a törvényjavaslatban elfogadjuk, de ott azt mondjuk elegánsan, hogy a részletek majd a végrehajtási rendeletekben fognak megtörténni. A vitában is elhangzott, hogy nagyon nehéz az általános vitára való alkalmasságról érdemben dönteni a részletek ismerete nélkül. Joggal vetődik fel tehát az a kérdés, hogy a törvénnyel párhuzamosan el tudnak-e készülni ezek a végrehajtási rendeletek, lesz-e elegendő felkészülési idő majdan az átszervezésre, ennek nyomán lesz-e megfelelően elegendő idő az említett hivatalok átszervezésére.

A másik, aggodalomra okot adó kérdés, amely egyébként a bizottsági vitában elhangzott, hogy nagyon kényesnek látunk minden olyan pontot, ahol a szakmai ügyek és a politikai hatások összekeverednek. Az, hogy a kormányhivatalok vezetői országgyűlési képviselők is lehetnek, kifejezetten aggályosnak tűnik. Sokkal szerencsésebb volna, hogy ha már egy ilyen nagy, rendszerelvű átalakításra kerül sor, annak tisztán szakmai orientációja volna, és semmiképpen teremtenénk lehetőséget arra, hogy egy politikai váltás esetén akár a kormányhivatalok vezetői is lecserélésre kerüljenek. Ez nem erősíti a közigazgatás depolitizáltságát és azt a fajta szakmai elvárást, amit egyébként, úgy gondolom, pártállástól függetlenül mindannyian elvárunk a közigazgatástól.

A vitában hozzászólók, véleményükkel szintén kisebbségben maradó képviselőtársaim felhívták a figyelmet arra, hogy az így létrejövő politikai bizalmi szituáció függőségi viszonyt teremt, és a felelősségre vonás lehetőségét is megvonja. Elhangzott egy másik vélemény is, szintén képviselőtársaimtól, hogy szemben a társadalmi elvárásokkal, a politikai álláshalmozás újabb lehetőségét teremti meg mindez.

További aggodalomra ad okot, hogy a törvényjavaslat benyújtását - bár ez lassan már megszokottá válik - sem társadalmi egyeztetés nem előzte meg, sem pedig olyan hatástanulmány, amely modellezné, hogy ez az átfogó módosítás hogyan fog működni a gyakorlatban. Megkerülhetetlen kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi ennek a költségvetési háttere, mennyibe fog ez kerülni, megtakarítást vagy többletkiadást jelent, hogyan fogja érinteni az említett szervezetek működését. És semmilyen rosszmájúságot ne lássanak bennem - nincs is ilyenre okom -, de az elmúlt hónapok gyakorlatából kiindulva mégiscsak azt látom, hogy az átalakítás sokszor alkalmas arra, hogy cserék legyenek, helyenként akár tömeges cserék is a tisztviselői körökben. Szeretnénk, hogyha megnyugtatnának bennünket, hogy az átalakítás semmiképpen sem párosul ezzel a lépéssorozattal, és hogy a szakmai megfeleltetés jelenti az igazodási pontot, és nem a politikai lojalitásnak a biztosítása.

A fogyasztóvédelmi bizottság tagjaként fel kell vetnünk azt a kérdést is, hogy hogyan fogja mindez érinteni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogyan fogja érinteni ez a fogyasztóvédelem szervezeti rendszerét, annak a működését. A jogszabályokat átböngészve ugyanis azt látjuk, hogy valószínűleg érinteni fogja ezeket, de hogy hogyan, miként, hogy a végrehajtási rendelet hogy fogja ezt tartalmazni, az ma még nem látható számunkra. Most nyilvánvalóan tárgyalnunk kell erről a kérdésről, és ebben a kérdésben döntések fognak születni, olyan kérdésekben, amelyeknek majd a működésben, a napi működésben lesz hatása, de azok majd később fognak rendeződni, akkor, amikor már egyébként ez a döntés hatályba fog lépni.

Az ügyfelek érdekében még egy kérdést fel kell tennünk, mégpedig azt, hogy készült-e olyan hatástanulmány, amely a szervezeti átalakítás humán erőforrás oldalát gondolja végig, azaz hogy a regionális fogyasztóvédelmi szervezeti egységekben a megfelelő szakmai háttér rendben van-e.

Mindezeknek a figyelembevételével döntöttek úgy az ellenzéki képviselők, hogy általános vitára nem tartják alkalmasnak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai