A tárgyalási rend fenntartása a plenáris ülésen, a fegyelmi jogkör

Magyarországon az alkotmányos rendelkezések a fegyelmi jogkör gyakorlására – a magyar és nemzetközi hagyományoknak megfelelően – a mindenkori házelnököt hatalmazzák fel. Az Alaptörvény értelmében e jogkört a házelnök az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében gyakorolja. A fegyelmi jogkörben hozott intézkedések a tárgyalási rend fenntartását – és ezáltal az alaptörvényi célok érvényre juttatását – szolgálják.

A fegyelmi szabályokat az Országgyűlésről szóló törvény 18. alcíme tartalmazza. E rendelkezések szerint az Országgyűlés plenáris ülésén, illetve az országgyűlési bizottságok ülésein – az enyhébbektől a súlyosabbak felé haladó sorrendben felsorolt – alábbi magatartások nem megengedettek:

1.    A képviselő felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul nem térhet el a tárgytól, valamint ugyanabban a vitában saját vagy más beszédét feleslegesen nem ismételheti.
2.    A képviselő közbeszólásával a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívó mértékben nem zavarhatja.
3.    A képviselő az ülést vezető elnök döntését és az ülésvezetést nem kifogásolhatja.
4.    A képviselő nem használhat az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést, és nem valósíthat meg egyéb ilyen cselekményt sem.
5.    A képviselő nem sértheti meg házszabályi rendelkezések – Ogytv. 38/A. §-ban található – szemléltetésre vonatkozó szabályait.
6.    A képviselő nem használhat az Országgyűlés tekintélyét, az ülés méltóságát, valamely személyt, csoportot kirívóan sértő vagy megfélemlítő kifejezést, és nem valósíthat meg egyéb ilyen cselekményt sem.
7.    A képviselő nem zavarhatja meg az ülés, a vita vagy a szavazás menetét, és nem zavarhatja az ülés más résztvevőjét az üléstermi jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében.
8.    Az előző pont szerinti magatartáshoz hasonló, azonban már az Országgyűlés feladatellátásának vagy más személy joggyakorlásának ideiglenes vagy tartós ellehetetlenülését okozó tilalmazott magatartás az ülés, a vita vagy a szavazás menetének, illetve az ülés más résztvevőjének akadályozása.
9.    Az Országgyűlés ülésén nem megengedett a fizikai erőszak alkalmazása, az azzal való közvetlen fenyegetés, az arra történő felhívás, valamint más kivezettetésének akadályozása.

A felsorolt magatartásokat megvalósító képviselőkkel szemben szankció alkalmazására kerülhet sor. Amennyiben alelnök által vezetett plenáris ülésen kerül sor a házszabályellenes magatartásra, az ülést vezető alelnök is jogosult a szankció alkalmazására, utólagos szankciót azonban kizárólag a házelnök rendelhet el.

Az enyhébb súlyú – az 1-2. és 4-5. pontban szereplő – cselekmények esetében az ülésen – amennyiben a figyelmeztetés, illetve rendreutasítás nem vezetett eredményre – szómegvonás alkalmazható. Akitől megvonták a szót, az az adott napirendi pont tárgyalása során többször már nem szólalhat fel.

A 3. pontban szereplő magatartás esetében a szómegvonás figyelmeztetés nélkül is elrendelhető, azonban az érintett képviselő kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti állásfoglalását.

A súlyosabb – 6-7. pontban szereplő – magatartások esetében az ülésen kizárás, illetve súlyosabb esetekben – az ülést vezető elnök döntése alapján – azonnali hatályú kitiltás alkalmazható.

Kizárás adott ülésnapra, vagy ülésre rendelhető el. A kizárt képviselő köteles elhagyni az üléstermet, azonban a szavazások során visszatérhet oda. A kitiltott képviselő ezzel szemben nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét is köteles elhagyni, a szavazásban pedig személyesen nem, hanem csak megbízott útján vehet részt (kivéve a titkos szavazásokat).

A legsúlyosabb – 8-9. pontokban szereplő – cselekmények esetében azonnali hatályú kitiltás rendelhető el.

Az azonnali hatályú kitiltás mellett az utólagos kitiltás szankcióját is ismeri a törvény. Míg az azonnali hatályú kitiltás időtartama minden esetben 15 nap, addig az utólagos kitiltás maximális ideje a magatartás súlyosságától függően változik. A kitiltás maximális időtartamát az Ogytv. 47. § (2) bekezdése tartalmazza.

Az 2. és 4-9. pontban szereplő házszabálysértő cselekmények esetében utólagos szankcióként, a cselekményt követő 15 napon belül pénzbüntetés is alkalmazható, az enyhébb, 2. és 4-5. pontban szereplő magatartások esetében azonban csak akkor, ha a szóbeli figyelmeztetés nem vezetett eredményre. A törvény értelmében a büntetés összege a magatartás súlyától függően változik, és a képviselő tiszteletdíjából vonják le. A tiszteletdíj-csökkentés mértékét az Ogytv. 47. § (1) bekezdése tartalmazza.

A tiszteletdíj-csökkentés és az utólagos kitiltás az ülésen alkalmazott azonnali szankciók mellett, vagy azok hiányában, egymás mellett, illetve egymástól függetlenül is elrendelhetők.

A kizárással, kitiltással vagy tiszteletdíj-csökkentéssel érintett képviselő jogorvoslati kérelemmel fordulhat az Országgyűlés Mentelmi bizottságához. A képviselő az üggyel kapcsolatos álláspontját kérelmében írásban, illetve – amennyiben ezt indítványozza – a Mentelmi bizottság ülésén szóban is előadhatja. A bizottság a szankciót kimondó határozatot hatályon kívül helyezheti, vagy helybenhagyhatja. Amennyiben a bizottság a szankciót helybenhagyja, a képviselő a másodfokú jogorvoslati fórumként eljáró Országgyűléshez fordulhat a döntés hatályon kívül helyezése érdekében.