000399577 - címsor

A Frithiof-monda

000399577 - bal

000399577

ugras

Cím: A Frithiof-monda
Szerző: Tegnér, Esaias Henrik Wilhelm
Impresszum: Pest : Emich G., 1868
URI: https://go.ogyk.hu/ogy01-000399577

000399577 - könyvismertető

Esaias Tegnér (1782. november 13 – 1846. november 2.) svéd költő, egyetemi oktató és evangélikus püspök volt. Szegényparaszti sorból küzdötte fel magát, a híres Lundi Egyetemen tanult, 30 éves korára mind az esztétika, mind a görög nyelv és irodalom professzora lett, majd néhány évvel később a teológia doktorává avatták, illetve a Svéd Tudományos Akadémia tagjai közé választották. Egyetemi karrierje mellett az egyházi is gyorsan felívelőben volt: fiatalon evangélikus püspök lett. Mindezek mellett ismert és elismert költő is volt. Alapítója volt a Götiska Förbundet (Gót Szövetség) nevű, svéd írókat és költőket tömörítő szervezetnek, amelynek legfőbb célja az volt, hogy az északi mitológiát és ezáltal a „viking szellemet” szélesebb körben ismertté tegye. Esias Tegnér 1846. november 2-án hunyt el Växjö városában.

Tegnér fő művének, a Frithiof-mondának magyar fordítása 1868-ban jelent meg Pesten, a Kisfaludy Társaság kiadásában, Emich Gusztáv nyomdájában. A fordítás Győry Vilmos munkája. A Frithiof-monda eredetileg egy, a 8. században játszódó izlandi saga (izlandi nyelven: Friðþjófs saga hins frœkna), a Thorstein Víkingsson-saga folytatása. Ma ismert formájában 1300 körül jegyezték le, svéd nyelvre először 1737-ben fordították le. Az 1820 és 1825 között, Tegnér által több részben kiadott változat nem egyszerű fordítás, hanem részben fordítás, részben az eredeti saga parafrázisa, eposz műfajban, 24 énekben. Először a Götiska Förbundet folyóiratában, az Idunában jelent meg. A 24 ének mindegyike külön zárt novellisztikus egységnek tekinthető, és mindegyik más-más versformában íródott. Cselekményét tekintve a mű az északi mitológia – istenek, természetfeletti csodák és skandináv harcosok –világában játszódik és egy szerelmi történetet fejt ki Frithiofról és Ingeborgról. Az 1868-as, Ghyczy-gyűjteménybe tartozó példány nem tartalmazza mind a 24 éneket, az utolsó nem szerepel benne. A kötet alapos, a mitológiai alakokat, földrajzi helyszíneket magyarázó jegyzet apparátussal rendelkezik, amely nem a magyar fordító, hanem a szerző munkája.

ZBG