Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Franz Wagner (Wanger, Allgau, 1675. augusztus 14. – Bécs, 1738. február 5.) jezsuita pap, szótárszerkesztő, a bécsi jezsuita szeminárium igazgatója. 1690-ben, Kremsben lépett be a rendbe, később Pozsonyban és Nagyszombatban tanított. 1705 körül hívták Bécsbe, attól kezdve ott folytatta a pályáját. Számos könyv szerzője volt, elsősorban szótárak, illetve történeti és kronológiai munkák köthetőek a nevéhez.

Az Országgyűlési Könyvtár 1956-tól az ország egyetlen ENSZ Letéti Könyvtára. E minőségében gyűjti és elérhetővé teszi az ENSZ fő szerveinek és egyes szakosított szerveinek hivatalos dokumentumait, illetve háttéranyagait. Ám az olvasóterem polcain nemcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének saját kiadványai, hanem a könyvtár által évente gyarapodó ENSZ-szel kapcsolatos válogatott és tematikusan rendezett szakirodalom is a kutatók rendelkezésére áll, és ENSZ KK jelzettel található meg a katalógusban.

Heinrich Ditz agrárgazdasági szakember címben szereplő művének német eredetije, amely a könyvtár Ghyczy-gyűjteményét gazdagítja, átfogóan értekezik a 19. századi Magyarország mezőgazdaságának állapotáról, és ad iránymutatást annak lehetséges fejlesztési irányairól. Az alábbiakban e kötetet mutatjuk be olvasóinknak.

Idén két új, napjaink aktuális társadalmi, politikai témáit bemutató blokkal bővült a könyvtár politikatudományi állománya az olvasóteremben. Az egyik a populizmust és a rivális, vele vitázó politikai áramlatot, az identitáspolitikát dolgozza fel, a másik a klímaváltozás folyamatának mai állását és kilátásait, valamint a rá adott lehetséges válaszokat mutatja be. A témacsoportok magyar és idegen nyelven egyaránt tartalmaznak friss szakirodalmat.

Az államalapítást követő első évszázadokban a királyoknak nem volt állandó székhelyük. Voltak azonban olyan helyek, amelyek nagy jelentőséggel bírtak, például Székesfehérvár – koronázási város, több uralkodó temetkezési helye – vagy Esztergom, a magyar egyház központja. Később vált Óbuda is központtá, a XIII. század első felétől évente tartottak itt kormányzati és bíráskodási ülésszakot.

A Respublica et status Regni Hungariae (a továbbiakban: Respublica, [Leyden]: Ex officina Elzeviriana, 1634. 330, [1] p.)1 című kötet 1634-ben jelent meg Leidenben, a mai Hollandia (akkor: Holland Köztársaság) területén, a híres Elzevier-család kiadásában. A 330 oldal hosszúságú, latin nyelvű munka – ahogyan a címéből is sejthető – a kor Magyarországának politikai, gazdasági és földrajzi leírását tartalmazza. Modern kifejezéssel élve országismertetőként szolgált.

A nemzetek közötti együttműködésnek a 19. századig visszanyúló hagyományai vannak, ám kezdetben e szerveződések egyes szakterületeken való közös koordinációt, az egységes szabályozást szolgálták, a nemzetek között (illetve azok fölött) létrejövő szervezetek céljai eleinte ritkán emelkedtek politikai szintre.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2021-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Bannerek

Online account

Hungaricana

Országház Könyvkiadó

MPGY

DTT

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT

Vr tour