1868-ban, a Szent István Társulat által kiadott mű, A falusi levelek a polgári házasságról címmel, arra vállalkozott, hogy olvasóját elgondolkodtassa, és egyben megerősítse az egyház törvényei szerint kötött házasság kizárólagos voltáról.
Miért is volt erre szükség?
Már a 17-18. században, a lutheri tanok felélesztésével megfigyelhető volt a szemléletváltás. A vallási előírásokat egyre kevésbé tartották kötelező érvényűnek, sőt, az elvilágiasodás magában a vallási törvényekben és szokásokban is megjelent.
Magyarország királya, II. József, 1786-ban adta ki házassági pátensét, amelyben a polgári házasságra vonatkozó rendelkezését is megfogalmazta, ez azonban hosszú ideig ez nem talált megfelelő fogadtatásra. Magyarországon a házassággal kapcsolatos jogalkotás, és az 1800-as évek végéig az egyház kompetenciája volt, de a változás-változtatás iránti igényt már folyamatosan érzékelték. Mégis az egyház számos kísérletet tett annak érdekében, hogy tekintélyét helyre állítsa, jogait fenntartsa. Ennek egyik példája ez a tíz levélből álló mű, amely a korszakra és a polgárságra jellemző szókinccsel és fordulatokkal fogalmazta meg a katolikus házasság mellett vallott nézeteit. „Itt az ideje tehát, hogy a nép között is találkozzanak, kik őszintén, magyarán elmondják, hogy egyben-másban mit gondol és mit kíván a nép.” A Kedves komám uram-nak címzett írások egyértelműen és kizárólagosan kiállnak az egyházi házasságkötés mellett, hiszen „a házasság szentség, épen ezért csakis az egyház által megszabott módon köttethetik érvényesen.” Az írás a polgári házasságkötést olyan szerződésnek nevezi, amely teljesen mellőzi a szentséget és összezavarja az emberek gondolkodását, következésképpen „elhanyatlik a vallásos érzés és vele együtt az erkölcsiség”. Akik a polgári házasságkötés mellett foglaltak állást, azt vallották, hogy szabadságuk csak így lehet teljes. A levelek írója azonban rávilágít arra, hogy azért vannak az egyháznak törvényei, hogy a házasság vallásos természetét és ez által az ember méltóságát megőrizze.
Az érdekes olvasmány kitér a házasságkötést befolyásoló tényezőkre, valamint az országgyűlésben elhangzottakra is. A vita lezárását jelentette az 1894-ben kiadott XXXI. törvénycikk, amely a házassági jogról szólt.
KIE
