A címben jelzett mű 1825-ben jelent meg Fehérvárott a Szammer Pál által üzemeltetett nyomdában. A mű 12 oldalas, emiatt inkább csak egy füzetnek minősül. Ám rövidsége ellenére négy részre osztható fel, melyek jól elkülöníthetők a római számozásnak köszönhetően.
Az első részben képet kapunk Fehérvár (ma Székesfehérvár) alapításáról és fejlődéséről az évszázadok folyamán. Megtudhatjuk, hogy egyes épületek mikor és kinek köszönhetően kerültek a felépítésre a városban.
A második szövegrészben Fehérvár szakrális jellegét írják le, valamint kapunk egy-egy listát a városban koronázott királyainkról és királynőinkről is. Az elején hangsúlyozzák, hogy csupán I. (Szent) István és Aba Sámuel király fejére nem ebben a városban került rá a korona. Emellett a két lista között arról írnak még, hogy amint a nép Budán vagy Rákoson királyt választott, azon nyomban sietett a városba, hogy megkoronázzák.
A harmadik szövegegységben Fehérvár stratégiai fontosságáról, illetve történelme során elszenvedett veszteségeiről írnak. Itt írnak a mongol/tatár támadásról IV. Béla idején, illetve írnak a 145 éves török uralom alatt átélt többszörös támadásokról, melyek jobban megviselték a várost és annak lakóit is.
A negyedik és egyben utolsó egység elején az író megemlíti a mohácsi csatát és annak veszteségeit. Ezután arról ír, hogy 1826-ban és 1827-ben milyen ünnepségeket fognak tartani Fehérváron. Az egyik ilyen a mohácsi csata 300. évfordulója, a másik pedig I. Ferdinánd megkoronázásának 300. évfordulója. Ezt követően felsorol néhány épületet, melyet a városban 1800 és 1820 között építettek, majd a mű legvégén ismét dicsőíti a várost.
VJ
