Prély István, pesti ügyvéd. Tagja volt a kor számos jelentős mezőgazdasági egyesületének és más szaktársulatnak, pl. az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Képzőművészeti Társulatnak és az Országos Magyar Kertészeti Társulatnak is. Kiemelkedő műve 1854-ben jelent meg Pesten a „Közhasznú baromorvosi könyv vagy, Népszerű utmutatás lovakat, szarvasmarhát, juhokat, kecskéket, sertéseket, kutyákat felnevelni, ápolni, táplálni, betegségeiket megismerni és orvosolni: egy toldalékkal címmel. Rohlwes János Miklós pályadíj-nyertes munkájának tizennyolcadik javított kiadását Prély István fordította. Hiánypótló mű volt a gazdászati könyvek sorában a 19. század közepén. Rohlwes a legjelesebb porosz baromorvos volt, nagy tudással rendelkezett és ebben a műben foglalta össze gyakorlati tapasztalatait, amit a brandenburgi porosz tartomány pályadíjjal jutalmazott. Rohlwes volt az első, aki a szarvasmarháknál gyakran előforduló veszélyes betegséget, a fövénykő által következett vizeletrekedést műtéttel orvosolta. Emellett, gyógyszereket és eljárásokat is ajánlott. A gyógyszerek készítését, beadásának módját és idejét is leírta. Gyógyszerei egyszerűek és költséghatékonyak, részben házi készítésűek voltak. Az állatorvosi szakkönyv sok és hasznos útmutatást adott a gazdáknak az állatok fölneveléséről, ápolásáról és táplálásáról, de a betegségeik gyógyítására is segítséget nyújtott. A könyv tizenöt szakaszból és egy toldalék részből áll. Az első három szakasz a lovak ápolására, táplálására, betegségeire, a betegségek okaira és gyógyításukra fordít hangsúlyt. A következő három szakasz a szarvasmarhákkal foglalkozik, azok nyavalyáit, a nyavalyák okait és gyógyításait veszi górcső alá. A hetedik és nyolcadik szakasz a birkákkal, a következő két szakasz a sertésekkel foglalkozik. A kecskék és kutyák tartásáról és betegségeik orvoslásáról az utolsó öt szakaszban találunk hasznos orvosi tanácsokat. A „Toldalék” különböző orvosi beavatkozásokról nyújt információt. A könyv végén Rajzok magyarázata, majd a Műszavak magyar-német névsora található. A Tartalom után egy táblára metszve találjuk a négy – korábban magyarázott – ábrát.
Prély fordítása nagyon jól sikerült, ezt az 1854-ben a Vasárnapi Újság hasábjain megjelent könyvismertető is bizonyítja. A szövegben a műszavakat népies kifejezésekkel igyekezett közreadni, ami olvasmányossá tette a szakkönyvet. „Értelmet zavaró sajtóhiba alig fordul elő benne s kiállítása is csinos.” olvashatjuk a könyvismertető utolsó soraiban.
SZI
