Schoedler (Schödler) Friedrich Karl Ludwig 1813. február 25-én született Hessenben. Giessenben természettudományokat tanult, kezdetekben gyógyszerésznek készült, majd 1838-ban szerezte meg a doktori címet. 1842-ben természettudományos tanári állást kapott a wormsi gimnáziumban, kiváló tanár volt, jó hírnévre tett szert, így 1854-ben a mainzi Realschule igazgatójává nevezték ki. Pedagógiai írásai és számos kisebb értekezései mellett 1846-ban jelent meg A természet könyve című munkája, melyet szinte az összes európai nyelvre lefordították. Ez a könyv hozta meg Schoedler népszerűségét. Említésre méltó írásai A jelen kémiája (1853), a Brehm-féle állatélet (1867-69) és az Atlas der Chemischen Technik (1873) című munkái.
Schoedler agyvérzése miatt 1883-ban lemondott állásáról és 1884. április 28-án meghalt.
Schoedler könyvének 6. kiadása 1853-ban jelent meg Pesten, magyar nyelven. A fordítás Jánosi Ferencz, Mentovich Ferencz és ifj. Szász Károly, nagykőrösi tanárok nevéhez köthető. A népszerű tankönyv 22. kiadása 1884-ben jelent meg, a szerző halálának évében. A tankönyv tematikája a természettan, a csillagászat, a vegytan, az ásványtan, a növénytan és az állattan. Schoedler munkája tömören és áttekinthetően mutatja be a természettudományok területéről azokat a legérdekesebb témákat, amelyek addig még nem ismertettek hasonló munkákban. „Természetnek nevezzük mind annak összességét, mi érzékeink által észrevehető.” - kezdi A természet könyve című összefoglaló munkáját a szerző, mely a német tankönyv-irodalomban „közméltánylást” vívta ki magának. Tiszta, szabatos és tartalomdús kézikönyv, olvasmánynak kellemes – írták a könyvről a fordítók. A jelenségek tudományát gyakran természettannak nevezik és több részre osztható, jelenségek- és tárgyak tanára. A jelenségek tanához a természettan, a vegytan és az élettan tartozik, a tárgyak tanához az ásványtan, a növénytan és az állattan. Ezen témák boncolgatása, taglalása és bemutatása mentén haladva kapunk képet a természet egészéről. A „Természettan” a vonzási, a rezgési és az áramlási jelenségeket tartalmazza, a „Csillagászat” a csillagászati észlelés segédeszközeit és az általános és különös csillagászati jelenségeket. A „Vegytan” az egyszerű és egybetett gyökök vegyületeit, az „Ásványtan” az egyszerű ásványokat és kőzeteket, a „Növénytan” a növény belső és külső szerkezetét, a növény életét, felosztását és leírását, és az „Állattan” az életművek működését és az állatok osztályozását. Igen részletgazdag leírásokat olvashatunk, érthető és magyarázó részekkel, emellett a szövegbe ágyazva számos helyen nyomott fekete-fehér és egy helyen színezett kőnyomatú földtani ábrát találunk. A kötet végén tárgymutató segíti az olvasó munkáját a könnyebb eligazodásban.
SZI
