Hollósy Jusztinián, született Hollósy Ernő (Nagyszombat, 1819. december 26. – Celldömölk, 1900. január 24.) csillagász, bencés apát, az MTA levelező tagja.
Hollósy Jusztinián a gimnázium elvégzése után a bencésekhez ment, Pannonhalmán teológiát tanult, ott szentelték pappá, majd fizika, matematika szakos tanári diplomát szerzett. Tanított Győrött, Sopronban, és Pannonhalmán, majd az esztergomi gimnázium igazgatója lett.
Művei közül a legnevezetesebb Pesten, 1864-ben jelent meg Népszerű csillagászat: a mívelt rendek szükségeihez alkalmazva: a Magyar Tudományos Akadémia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű című munkája.
A magyar hölgyek díját elnyert pályamű Hollósynak az akadémiai tagságát is jelentette. Hollósy 1861-ben készült el könyvével, de csak 1864-ben jelent meg. A könyv mottója a negyedik lapon olvasható: „A csillagászati kérdemények egyszerűbb természetűek.” A könyv elején Szalay László, az MTA titoknoka mondja el a könyv történetét, majd egy tudományos bevezetést olvashatunk. A fejezetek igen színesek, az állócsillagok, a naprendszer, a Nap, a Föld, a Föld holdja, a bolygókról általában, belső bolygók, bolygódok, külső bolygók, lebvénybolygódok, az állatövi fény és üstökösök témával foglalkoznak. A könyv végén szószedetet is találunk, amely nagy segítség az idegen szavak megfejtéséhez, emellett három táblát is mellékelt Hollósy, mely Az 1851-ik évi július 28-án észlelt napfogyatkozást, A Hold ábrájat és Az Északi félgömb csillagabroszát tartalmazza.
A könyv tudományos és érdekes írás, de egyben népszerű, mert egyszerű tapasztalati dolgokkal mutatja be kutatásának tárgyát, a csillagászatot. A szögmértant mellőzi és csak egyszerű mértan elemeivel magyaráz meg mindent pl. a Nap távolságát a Földtől. Sok számadatot találunk a könyvben és azt hihetnénk, hogy ezért nehéz olvasmány, de pont emiatt könnyen érthető. Hollósy szeretettel beszél a magyar földről, 21 magyar városnak adja meg északi szélességét és keleti hosszúságát és megemlíti külön Buda sarkmagasságát. Meghatározza a tavaszi napéjegyenlőség pontját, kitűnő ábrákkal magyarázza a nap és az éj változását, táblázatba foglalta, hogy meddig tart a leghosszabb nap, és szól a légapályról és dagályról. Már ekkor leírta könyvében a Holdról, ha D alakú dudorodik, ha C alakú csökken. Történelmi adatokat is közöl, szól az egyiptomiakról, a kínaiakról, a héberekről, Alexandriáról, Keplerről, Newtonról, de pl. Galileiről nem. Többek között azért is népszerű Hollósy könyve, mert megmagyarázza, hogy mi a négyzet és mi a köb. Érdekes a kisbolygók története rész is, táblázatot is hoz a kisbolygók felfedezésének idejéről, a felfedezőkről és a felfedezés helyéről.
SZI
