Az Igazságügyi Palota a Kossuth tér másodikként átadott középülete volt a Földművelésügyi Minisztérium épülete után, és szomszédjához hasonlóan előbb elkészült, mint az akkor már egy évtizede épülő új Országház. Az Igazságügyi Palota kivitelezési munkálatai Hauszmann Alajos tervei alapján 1893. augusztus 16-án kezdődtek.

Hauszmann neoreneszánsz-neobarokk stílusú bíróságépülete a 19. századi magyar építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az építész így fogalmazta meg a tervezéssel kapcsolatos dilemmáit: „…aggódtam, hogy az emelendő épület kisebb méreteit az új országház nagy tömege teljesen elnyomja. […] Szemben az országház megosztó architektúrájával – csak nagy tömegű és abszolút nagyméretű építészi részleteket, és a merőleges és fölfelé törekvő tagozatok ellenében a vízszintes vonalat kelletett érvényesíteni, az országház magas tetőinek és számos végződéseinek ellenében pedig lapos, alig látható tető és erőteljes párkányok voltak az igazságügyi palotán alkalmazandók, nem a konkurencia kedvéért, hisz e két épület egymással nem versenyezhet, hanem csak azért, hogy az igazságügyi palota megállhasson és önmagában is érvényesülhessen.”

A Kúria 1896. szeptember 1-jén tartotta meg itt első ülését, s az épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül, majd nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet használta a 2010-es évek végéig. Falai között működött 1957–1975 között a Magyar Nemzeti Galéria is.

Az Igazságügyi Palota jelenleg felújítás alatt van. A tervek szerint a teljes műemléki rekonstrukció után a Kúria visszaköltözik az épületbe. Ezzel helyreáll az eredeti térszervező koncepció: mindhárom hatalmi ág, a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás is képviselteti magát egy-egy reprezentatív épülettel a téren.

​​​​​​​A Magyar Királyi Kúria és Ítélőtábla épülete 1898 körül
Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

A tér épületeiről A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet ad átfogó képet.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.